2017-ben meglepetések várnak a befektetőkre
Ha 2016-nak volt bármi tanulsága, akkor az az volt, hogy készüljünk fel a legváratlanabb fordulatokra is – nomeg az, hogy ezek a váratlan fordulatok meglepően jól jönnek a kockázatos eszközöknek. Bár lehet, hogy 2017 is meglepetésekkel teli év lesz – ezt persze a dolog természeténél fogva nem ígérhetem –, van néhány tény, melyet érdemes szem előtt tartani.
Keynes reneszánsza
Ki merem jelenteni, hogy Trump győzelmének a legfontosabb rövid távú hatása az lesz, hogy a költségvetési ösztönzők ismét bekerülnek a fejlett piacok gazdaságirányítási eszköztárába. Mind az Egyesült Királyság népszavazása, mind Trump megválasztása ékesen illusztrálta az „átlag dolgozó” egészen elképesztő elégedetlenségét – ami talán nem meglepő, hiszen ennek a rétegnek a bére 2008 óta alig változott–, amelyet nem utolsó sorban a takarékossághoz való, már-már dogmatikus ragaszkodás és a laza monetáris és a szűkmarkú költségvetési politika „később még hálásak lesztek ezért” intézkedései miatt érez. 2017-ben a sikeres politikusokat ez a mantra fogja összekötni egymással: „Mi most mind Keynes követői vagyunk”.
Ha megvalósul az áttérés erre a költségvetési politikára, akkor végre kipukkanhat a kötvénybuborék. A kötvényjellegű eszközök az elmúlt években a túlzottan laza monetáris politika és a nulla közeli kamatok következtében eleve drágából krónikusan túlértékeltté váltak. Már a várakozásoknak a Trump-győzelem hatására végbement átértékelődése is napokon belül komoly eladási hullámot generált (1. grafikon), mely viszont akár jelentéktelennek is tűnhet a kötvénypiacokon lezajló átrendeződéshez képest. Ezért javuló növekedésre és növekvő inflációra kell számítani, bár véleményem szerint a kamatok emelkedése lassabb lehet, mint amire a piac számít, mivel a kormányok nyomást gyakorolnak a „független” jegybankokra, hogy azok a stagnáló gazdaság felélénkítéséért cserébe törődjenek bele az ideiglenesen magasabb inflációba. Bár a futamidő egy darabig ellenségnek számíthat, a kötvényjellegű eszközökön belül is lesznek még értéket tartogató területek. Ilyen például a helyi devizában jegyzett feltörekvő piaci adósság, mely a feltörekvő piaci részvények árfolyamemelkedési potenciáljának jó részét magában hordozza, de kisebb az árfolyamcsökkenés veszélye, ráadásul jelentős hozampufferrel is rendelkezik.
1. grafikon: Az USA államkötvényeinek eladási hulláma Trump megválasztása után
Forrás: Bloomberg, 2016. november
Sötétkék: Tízéves futamidejű USA államkötvények hozama
Ami a részvényeket illeti, azok a minőségi, osztalékot fizető részvények, melyek 2009 óta a fő lendületet adták a bikapiacnak, valószínűleg sokat veszítenek majd a fényükből, amikor a kamatok átlépnek a pozitív tartományba, és visszájára fordítják a hozamvadászatot, mely a kockázati spektrum mind veszélyesebb régióiba hajszolta a befektetőket. A pénzügyi válság óta erősen háttérbe szorult, értékalapú befektetés talán most új lendületet kaphat (2. grafikon). Az értékalapú befektetési megközelítés– akár aktív, akár smart béta stratégiákat alkalmazva – várhatóan a tágan értelmezett indexnél jobb hozamok lesznek elérhetők.
2. grafikon: Az értékalapú befektetés 2010 óta a növekedésnél kisebb mértékben bővült
Forrás: Bloomberg, 2016. november
A kockázat és a volatilitás újraértékelése
Bármi legyen is Trump gazdaságpolitikájának középtávú hatása, fokozódó volatilitásra számítunk, mivel Trump (és általában a geopolitika) a félelem és a kapzsiság között tereli a piacokat. Az USA új és politikailag tapasztalatlan irányítása, melyet inkább retorikája, mintsem konkrét politikája alapján választottak meg, óhatatlanul bizonytalanságot szül, és bizonyára baklövéseket is elkövet majd, még ha az igazi katasztrófát sikerül is elkerülnie. És akkor még nem számoltunk az európai politikai zűrzavar esélyével, mely annak kapcsán alakulhat ki, hogy az Egyesült Királyság a franciaországi és németországi parlamenti választások közepette igyekszik majd újratárgyalni az Európához fűződő viszonyát. Mindezek az események rövid távon teljesen visszájára fordíthatják a trendeket mind a részvények/kötvények viszonylatában, mind az egyes iparágak és ágazatok tekintetében. Az extrém alacsony valószínűségű kockázatok elleni védekezésképpen érdemes lehet – akár aranyra és kőolajra kötött – fedezeti ügyleteknek helyet szorítani a portfólióban, míg az aktív eszközkezelés és a kockázatos eszközöknek a gyengébb pillanatukban történő felvásárlása (és magas árfolyamnál történő eladása) kimondottan ajánlott lépésnek számítana. 2017 nem olyan év lesz, amelyben a statikus eszközallokáció célravezető lenne.
Óvakodj a hosszú távonlemaradóktól
Ahogy vannak piacok, melyek azonnali újraárazással reagálnak – gondoljunk csak a font és az USA dollár viszonyára a Brexit népszavazás eredményének nyilvánosságra kerülése után –, mások csak fokozatosan, hosszabb idő alatt teszik meg ugyanezt. Számomra ilyenek például az Egyesült Királyság alacsony és közepes tőkésítettségű vállalatai. Ezek jó részével kapcsolatban nehéz lenne negatív trenden kívül bármi mást elképzelni, mivel a szigetország több éven át húzódó kilépési tárgyalásai alaposan rányomhatják bélyegüket a hangulatra. Még ha a néhány éven belül megszülető eredmény nem is lesz túl megrázó, ezek a papírok mindaddig nem szerezhetik vissza a befektetők kegyeit,amíg a remény bizonyossággá nem érik. Bár az FTSE 100 indexet a font drámai elértéktelenedése a magasban tartotta, sőt, új rekordokra sarkallta, a kisebb vállalatok összességében nem fogják érezni ennek az előnyeit. Ez elsősorban azokat érintheti érzékenyen, akik aktív részvénykitettséggel rendelkeznek az Egyesült Királyságban.
Mivel az indexben túlsúlyban vannak a jelentős tőkésítettségű vállalatok papírjai, az átlagos cégvezető jelentősen elfogultnak tekinthető a közepes tőkésítettségű papírok iránt, azok pedig, akik a magasabb tőkésítettségűekhez vonzódnak, jellemzően az osztalékot fizető papírokat keresik, melyek – amint már említettük – valószínűleg globálisan el vannak maradva az indextől. Az Egyesült Királyságban ezért az aktív eszközkezelést folytató alapok helyett célszerűbb egy FTSE 100-at követő alapon keresztül részvénykitettségre szert tenni (ha szert akarunk tenni ilyenre egyáltalán), mivel a következő évben valószínűleg még a legjobbak is az index mögött fognak kullogni. Az éles szemű befektetők ugyanígy azt is megállapíthatják, hogy Trump politikájának ismertebbé válása után melyek lesznek az USA hasonló, hosszú távú vesztes részvényei.