Jövőre is szűkítés: előretekint a jegybank
2016 második felében a Monetáris Tanács nem változtatott az irányadó kamat értékén, a májusi kamatdöntés során bejelentett 15 bázispontos csökkentés óta 0,9% az alapkamat. A tender korlátjának mértékéről továbbra is negyedévente határoz a tanács, a korlátozással a jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását, és a hitelezés élénkítésén keresztül a gazdasági növekedés ennek megfelelő mértékű ösztönzését.
Az alábbi grafikonon látható a hazai kötvényhozamok folyamatos csökkenése:
Forrás: Bloomberg, Equilor
2017-ben a jelenleg kialakított kondíciókban azt kell figyelembe vennie a jegybanknak, hogy a külső körülményekben történő változások a monetáris feltételrendszerben még akkor változást idéznek elő, ha maga a jegybank nem lép semmit. Egy héttel ezelőtt, december 14-én az amerikai jegybank egy év után ismét a monetáris szigorítás eszközéhez nyúlt: kamatot emelt. A Fed 25 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatszintet, a Fed jegybankárok várakozása szerint jövőre nem kettő, hanem három kamatemelésre is sor kerülhet, csakúgy, mint 2018-ban. A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a határidős árazások alapján a piaci szereplők jelenleg nagyobb valószínűséget adnak két jövő évi kamatemelésnek.
Megváltozott az inflációs várakozás is az Egyesült Államokban, a belső gazdaságnövelő intézkedések hatására felpöröghet az infláció. A fogyasztói árszinttel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni a nyersolaj drágulásáról sem, hiszen ez meghatározó eleme az inflációs kosárnak. Ebben az esetben a kívánt inflációs ráta fenntartása érdekében a jegybanknak hamarabb kell a kamatemelés eszközéhez folyamodnia. A Fed ugyanakkor óvatos a gazdasági teljesítményt illetően, érdemben nem változtattak a 2019-ig tartó előrejelzésükön.
Egyértelmű fordulat látszik tehát a világ inflációs trendjeiben, ehhez alkalmazkodik várhatóan majd az MNB is 2017-ben. A mai közleményben előrehozták 2018 első felére az inflációs cél elérésének várható időpontját. Idén novemberben a magyar fogyasztói árak 1,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a maginfláció 1,5%-os emelkedést mutatott. Eddig az erősödő magyar fogyasztás a csökkenő olajárakkal és a begyűrőző dezinflációs hatással állt szemben, 2017-ben azonban a külső hatás fokozatosan megváltozhat, infláciüs nyomás alakulhat ki. Közben a minimálbér-emelés, és a versenyszektorbeli béremelkedés hatása is megérkezik,valószínű az év második felében. A jövő évben az Áfa csökkentéseken kívül szinte minden a magasabb inflációs irányába mutat majd. A korábbi pályájáról lassan kimozduló inflációs trend 2,5% közelébe viheti az inflációs 2017 végére.
A jegybank előtt álló kihívás kettős: továbbra is rekord alacsony szinten tartani az alapkamatot és minden más monetáris feltételt, segítségül hívva az EKB lazító ciklusát, miközben az ébredező inflációs veszélyre és emelkedő amerikai kamatszintből származó következményekre is figyelnie kell. Jó eséllyel átalakul majd a monetáris politika keretrendszere, arra számítunk, hogy a három hónapos eszközt az év közepére teljes mértékben felválthatja egy aktív oldali, az EKB-hoz hasonló hitelezési rendelkezésre állás.
2017-ben jelentős változásokra számítunk a magyar gazdaságpoltikában is. A jegybank decemberi Növekedési Jelentésének tanulsága szerint a gazdaságnak a jövőben nagyobb mértékben kell támaszkodnia a költségvetési élénkítésre, mivel a monetáris politika a nulla kamatok korában - és tegyük hozzá, az emelkedő inflációt is figyelembe véve - már nem tud tovább élénkíteni. Az ezzel járó következményekhez való igazodás véleményünk szerint továbbra is a nem konvencionális eszközökön keresztül történik majd.
Az euró-forint árfolyamában év végéig már nem várunk jelentős elmozdulást, a 310-315-ös sávban mozoghat a jegyzés, hosszabb távon pedig a 300-320-as kereskedési tartományt lehet megjelölni, ahonnan nem valószínű a szignifikáns kilépés a következő hónapokban.
Forrás: Bloomberg, Equilor
