Nyugtalan évet hagyott maga után Dél-Korea
Már az elmúlt év első napjaiban Észak-Korea azzal a bejelentéssel sokkolta déli szomszédját és az az egész világot, hogy "miniatürizált" hidrogénbombával hajtott végre föld alatti robbantást. Bár sok szakértő vitatta, hogy a Richter-skála szerint körülbelül ötös fokozatú földrengés okozó detonációt az atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű és nehezebben elkészíthető a hidrogénbomba okozta, az eset heteken-hónapokon borzoltak a kedélyeket a szöuli politikai porondon. A nukleáris kísérlettel ugyanis világtól elszigetelt Észak-Korea déli "ősellensége" és a nemzetközi közösség tudtára adta, hogy a szegénység és a nemzetközi szankciók ellenére rohamléptékben fejleszti atomfegyverprogramját.
Egy hónappal később, február 7-én jelentette be Phenjan, hogy nagy hatótávolságú rakétával sikeresen pályára állított egy műholdat. A nemzetközi közösség szerint a műholdfelbocsátás valójában ürügy volt egy nagy hatótávolságú rakéta kipróbálására.
A nukleáris robbantás és a rakétakísérlet miatt pattanásig feszültté vált a két Korea amúgy sem felhőtlen viszonya. Szöul bejelentette, hogy teljesen felfüggeszti a közösen üzemeltetett keszongi ipari park működését, Észak-Korea pedig elvágta a két ország közötti kommunikációs csatornákat és elrendelte Keszong katonai átvételét.
A koreai háborút lezáró 1953-as tűzszünet óta Észak- és Dél-Korea között a múltban többször is kialakultak hasonló válságok, számos szakértő azonban ezt krízist az egyik legsúlyosabbként értékelte. Elmérgesedő viszonyukat mi sem jelezte jobban, hogy a műholdfelbocsátás után Pak Gun Hje dél-koreai elnök szöuli parlamentben addig elképzelhetetlennek tartott keménységgel intézett kirohanást Észak-Korea ellen, figyelmeztette Phenjant "a rezsim összeomlásának" kockázatára.
Az északi fenyegetések Szöul lépéskényszerbe került, azonnal megállapodott Washingtonnal, hogy megkezdik a tárgyalásokat THAAD típusú amerikai mozgatható hadszíntéri rakétavédelmi rendszert telepítéséről Dél-Korea területén. A THAAD-rendszer közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen nyújt védelmet, ezért Kína és Oroszország is hevesen tiltakozott ellen, arra hivatkozva, hogy ez aláássa az északkelet-ázsiai térség stabilitását és biztonságát. Phenjan pedig bejelentette, hogy atomcsapásának elsődleges célpontja lesz az amerikai rakétarendszer. Mindez nem tántorította Szöult a szándékától: július elején már nyélbe is ütötte a megállapodást Washingtonnal.
Az ENSZ BT március elején, egy hónappal a műholdas rakétakísérlet után egyhangúlag jóváhagyta az Észak-Korea elleni újabb, az utóbbi két évtized legszigorúbb büntetőintézkedéseit. Válaszul erre Phenjan bejelentette, hogy érvényteleníti a Dél-Koreával kötött összes gazdasági együttműködési megállapodást, elkobozza a dél-koreai cégek kintlévőségeit. Öt nappal a BT-határozat után öt az Egyesült Államokat és Dél-Koreát minden addiginál nagyobb közös hadgyakorlatot kezdett a térségben, Phenjan pedig megelőző atomcsapással fenyegette meg mindkét országot.
Dacolva a nemzetközi közösség nyomásgyakorlásával Észak-Korea az év folyamán számos rakétakísérletet hajtott végre,
szeptember elején pedig újabb kísérleti atomrobbantás következett, ezúttal a kommunista rezsim fennállásának 68. évfordulója tiszteletére. Ez volt a kommunista ország ötödik kísérleti atomrobbantása tíz év alatt. Az ENSZ BT erre az újabb büntetőintézkedéseket hozott ellene. Az újabb robbantás után jelentek meg a szöuli sajtóban a kiszivárogtatások arról, Szöulban készen állnak a tervek, hogy egy esetleges észak-koreai atomtámadás első jelére a földdel tegyék egyenlővé Phenjant. A védelmi minisztérium ezt el is ismerte.
Ilyen kiélezett helyzetben tartották meg április közepén Dél-Koreában a parlamenti választást, amelyen az előrejelzésekre alaposan rácáfolva szenvedett vereséget a kormányzó konzervatív párt. A Pak Gun Hje államfő mögött álló Szenuri (Új Határ) 122 helyet szerzett a 300 tagú parlamentben, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Mindzsu (Együtt Demokratikus Párt) 123 mandátumra tett szert.
A választási vereség ellenére hatalmon maradt Szenuri számára azonban nem a váratlan választási vereség jelentette az idei év legnagyobb csapását, hanem az államfőt érintő korrupciós botrány, amely október végén robbant ki, és ahhoz vezetett, hogy a parlament ideiglenesen felfüggesztette őt tisztségéből. Ritkán látott, több százezer embert megmozgató ellenzéki tüntetések voltak Szöulban, a Szenuri támogatottsága pedig hatalmasat zuhant, és a párt kettészakadt.
Az államfőt érintő botrány kulcsfigurája Csoj Szun Szi, aki Pak Gun Hje barátnője és bizalmasa. Csojt azzal a váddal állították bírósági elé, hogy beleszólt kormányzati és vezetői kinevezési kérdésekbe, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt, emellett jelentős összegeket sajtolt ki hazai nagyvállalatokból, s a pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt, és amelyek az államfő politikai kezdeményezéseit szolgálták. A vád szerint 16 céget vett rá, hogy összesen 77,4 milliárd vont (19 milliárd forint) adományozzanak.
Az ügyészek tettestársként jelölték meg az elnököt is, de ellene egyelőre nem lehet eljárást indítani. A parlament megszavazta a leváltására irányuló eljárás megindítását, de ezt az alkotmánybíróságnak még jóvá kell hagynia 180 napon belül. Addig is az államfői teendőket december közepén ügyvezető jelleggel Hvang Kjo An kormányfő vette át.
