Film készült Le Pen popularizálódásáról
"Mindent megtettünk azért, hogy a film az elnökválasztás előtt kerüljön mozikba. Az Itthon azokhoz a dühős emberekhez szól, akik a nehézségeik megoldásához politikai képviseletet keresnek, és az a benyomásuk, hogy elárulták őket. Azt szeretném, ha a választók megértenék, hogy pontosan mit támogatnak, amikor az FN-re szavaznak" - mondta a Franciaországban élő rendező a Télérama című kulturális magazinnak.
A film főhőse Pauline (Émilie Dequenne), egy fiatal és szerény, két gyerekét egyedül nevelő, mindenki által szeretett házi betegápoló, aki a képzeletbeli patrióta blokk képviseletében indul az önkormányzati választásokon. A fiatal nő a Marine Le Penre megszólalásig emlékeztető pártelnökkel együtt kampányol a városban.
A történet egy magas munkanélküliséggel küzdő egykori iparváros, a képzeletbeli Hénart hagyományosan baloldali környezetében játszódik, ahol a kiábrándult és magukra maradt emberek között sikerült a Nemzeti Frontnak a leginkább gyökeret eresztenie.
"Ti csak beszéltetek a forradalomról, de mi meg is fogjuk csinálni" - mondja a filmben kommunista apjának a politikából kiábrándult, baloldali nevelést kapott Pauline.
"A párt szalonképessé válásról készítettem a filmet. A Nemzeti Front manipulál. Amit mondanak, nem felel meg annak, amit valójában kínálnak" - állítja a filmrendező, aki hosszan tanulmányozta a Nemzeti Front nyelvezetét a párbeszédek megírásakor. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2014-es önkormányzati választások óta - ami az első jelentős választási sikere volt Marine Le Pennek - az FN önkormányzati képviselőinek 30 százaléka lemondott, mert csalódott a saját pártjában és összetűzésbe került a vezetőséggel.
"Az érdekel alapvetően, amit északi FN-nek neveznek. Ez egy többségében a munkások szavazatából felépülő párt. Ezért ellentmondásos. A filmben Franciaország perifériáját mutatom meg. Azt a régiót, ahol a közszolgáltatások fokozatosan eltűnnek a jelentős munkanélküliség és a bűnözés megjelenésével. Ugyanakkor ez a régió mindig talpra áll, 150 év egymást követő válságain van túl" - hangsúlyozta a rendező a France Info hírrádióban.
Lucas Belvaux úgy látja, hogy a Nemzeti Front szalonképessé válása csak egy arculatváltás, de a párt ideológiai alapja nem változott, ezért a film azt mutatja meg, hogy a felszínen megváltozott beszédmód valójában mit is takar, a párt hogyan manipulálja az embereket.
A Nemzeti Front politikusai az elmúlt hetekben élesen támadták az addig csak a beharangozókból ismert filmet és FN-ellenes propagandának nevezték. Florian Philippot alelnök a héten viszont már úgy vélte, hogy az inkább szavazatokat fog hozni a pártnak.
A film ugyanis nem karikírozza ki a szélsőséges szavazókat, hanem a társadalom által magukra hagyott, elesett embereknek, a globalizáció veszteseinek mutatja be őket, akik bizonytalanságban élnek, félnek az iszlám minden külső megnyilvánulásától és fogékonyak a társadalmi egyenlőséget, valamint az erős és védelmező államot ígérő hívószavakra. Ezeknek köszönhetően tudott ugyanis Marine Le Pen pártja megerősödni a 2014-es európai parlamenti és az önkormányzati választásokon, és azóta is 25-30 százalékos biztos szavazóbázissal rendelkezni.
A két hónap múlva esedékes elnökválasztás első fordulóját a felmérések szerint Marine Le Pen nyerheti meg a kormányzásban meggyengült és széttöredezett baloldallal és a pénzügyi botrányoktól terhes jobboldallal szemben. A Nemzeti Front irányítását a pártalapító apjától, Jean-Marie Le Pentől átvevő Marine Le Pen elsősorban azzal tűnt ki, hogy apjával ellentétben tartózkodik a szélsőséges antiszemita és idegengyűlölő megszólalásoktól. A rendező azonban nem ért egyet azzal, hogy "apja és lánya nem ugyanaz lenne", a film minden szempontból a generációk közti folytonosságot kívánja hangsúlyozni, s arra rámutatni, hogy a cél nem, csak a stratégia változott.
Melyik film illik hozzád a legjobban? Itt megtudhatod!
