Hírek > 2017: sebességváltás a magyar gazdaságban >

2017: sebességváltás a magyar gazdaságban

2017.03.23 03:30
Lényegesen nagyobb sebességre kapcsol idén a magyar gazdaság, a gyorsulást a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások mértékének növekedése is segíti. A Takarékbank elemzői a tavalyi 2 százalékos gazdasági növekedést követően idén 3,6 százalékos, 2018-ban 4 százalékos GDP-bővülésre számítanak. A bérek jelentős emelkedése, valamint a háztartások ennek kapcsán várt élénkülő kereslete ellenére az egyensúlyi folyamatok nem kerülnek veszélybe. A tavalyi rekordalacsony, becslések szerint 1,3 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiány ugyan növekedni fog, de ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését: a mutató 2018-ban már 70 százalék alá eshet. Az infláció éves üteme ugyan hosszú idő után a 3 százalékos cél közelébe emelkedett, de komoly árnyomás nem fenyeget. Rövid távon nem várható markáns eltérés a forint euróval szembeni 305-315-ös sávjától, de az év második felétől lassú, trendszerű erősödés bontakozhat ki.
2017: sebességváltás a magyar gazdaságban

 

Stabil a külső környezet, de erősödnek a kockázatok
A magyar gazdaságot továbbra is támogatja a nemzetközi környezet, de az összességében pozitívnak mondható képet kockázatok is árnyalják. Az európai konjunktúra mutatók stabilan javulnak, amit a 10 százalék alá mérséklődő munkanélküliség és az enyhén élénkülő infláció is bizonyít. Azonban a Brexit és az európai bankrendszer állapota okot adhat az aggodalomra. Ázsiában – főként Kínában – ugyan a gazdasági növekedés lassul, de jelenleg kiszámítható ütemben. Viszont egy gyorsabb lassulás és több geopolitikai feszültség esetleges negatív hatását sem szabad alábecsülni. Amerikában az új elnök ígéreteivel összhangban fiskális expanzió, így az eddig vártnál gyorsabb GDP-bővülés várható a következő években. Csakhogy a Donald Trump politikája azzal a veszéllyel is járhat, hogy a világ legnagyobb gazdasága a bezárkózás felé fordul, ami a világgazdasági kereskedelem egészének alakulására is hatással lehet.
 
A külső finanszírozási feltételek is pozitívan alakulnak. Az Európai Központi Bank decemberben az eredetileg jövő év márciusában lejáró eszközvásárlási program kilenc hónappal való meghosszabbításáról döntött, bár annak keretösszegét 80-ról 60 milliárd euróra csökkentette. Vagyis Európát továbbra is laza monetáris kondíciók jellemzik, ami támogató a magyar eszközárak alakulása szempontjából, még ha a Fed a vártnál gyorsabb ütemben emel is kamatot.
 
A fogyasztás pörgeti a gazdaságot
Tavaly 2 százalékkal növekedett a gazdaság. A bővüléshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és a mezőgazdaság járultak hozzá, míg az ipari termelés minimálisan nőtt, az építőipar ezzel szemben meredeken csökkent az EU-források átmeneti visszaesése miatt. Összességében a háztartási fogyasztás lett a növekedés fő ereje, s ez idén és 2018-ban is így lesz. A Takarékbank becslései szerint idén 3,6 százalékig, 2018-ban pedig akár 4 százalékig gyorsulhat a gazdasági növekedés üteme.
 
A belső keresletet egyértelműen az elmúlt évekhez képest kiugróan magas béremelkedések élénkítik. 2016-ban 6,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek, ami az adóváltozások miatt 7,8 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhetett, így a tavalyi 0,4 százalékos infláció mellett 7,3 százalékos nettó reálbér-növekedés valósulhatott meg. Idén januárban a bruttó átlagkereset pedig már 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Várakozásaink szerint a tendencia idén is megmarad: 2017-ben 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbérek és a bérminimum emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Így a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedés várható idén.
 
A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben bizonyos ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
 
Csökkenő munkanélküliség, több foglalkoztatott
A kereslet növekedését a béremelkedés mellet pozitívan befolyásolják a javuló munkaerőpiaci folyamatok is. Tavaly november és idén január között 4,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. Ezzel egy év alatt 161,1 ezerrel, 4,400 millió fölé növekedett a foglalkoztatottak száma. Ez kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 174,2 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság igen erős munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg a közfoglalkoztatottak száma 17,3 ezer fővel csökkent. A külföldön dolgozók létszáma 4,2 ezer fővel nőtt egy év alatt.
 
A foglalkoztatás növekedését fékezheti azonban az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. Összességében az év második felében 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta, 2018-ban pedig már éves átlagban is 3,9 százalékos mutatóra számítunk.
 
Felpörgő beruházások, éledező ipar
Az EU költségvetési ciklusváltása miatt a tavalyi negyedik negyedévben 24,1 százalékkal, a tavalyi év egészében 20 százalékkal csökkentek a beruházások. Viszont a 2014-20-as EU ciklus forrásainak tervezett gyors ütemű lehívása újra lendületet adhat a gazdaságnak 2017-2018 során, amihez a lakásépítéseket támogató intézkedések – így az új lakások áfájának csökkentése, a CSOK bővítése –, valamint a költségvetés kiadásainak növelése további pozitív hatással járulhatnak hozzá.
 
Újabb, nagyvolumenű autóipari beruházások, valamint az iroda- és egyéb ingatlanfejlesztések érdemi felfutása szintén élénkítik a gazdaságot a következő években, amit az állami beruházások tervezett számottevő növekedése is támogat. A beruházásokat a társasági adó csökkentése, valamint a bérköltségek növekedése és a szakemberhiány is támogathatják, mivel az utóbbiak a vállalati termelékenység növelését kényszeríthetik ki. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza a magas importigény, így a külkereskedelmi többlet várható csökkenése némileg fékezi a gazdaság növekedését.
 
A kifejezetten kedvező konjunktúramutatók ellenére tavaly gyenge teljesítményt nyújtott az ipari termelés, ezen belül pedig különösen gyenge volt a járműgyártás kibocsátása, amit részben a hazai autógyárakban elvégzett modellfrissítések is okozhattak. A következő hónapokban újra élénkülhet az ipari termelés, amit a határozottan javuló hazai és európai konjunktúramutatók is alátámaszthatnak, azonban a tavaly decembertől az Audinál tervezett műszak visszafogás fékezheti a növekedés ütemét. A feldolgozóipari foglalkoztatás növekedése szintén az ipar várható élénkülését jelzi előre. Az alacsony tavalyi bázis és egyes új élelmiszeripari és gumiipari kapacitások üzembe helyezése miatt idén 3,5 százalékra gyorsulhat a növekedés. Lényegesebb gyorsulásra 2018-ban számítunk, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe.
 
Emelkedni kezdett az infláció
Az infláció éves üteme ugyan hosszú idő után a 3 százalékos cél közelébe emelkedett, de a tényleges árnyomásra jobban utaló maginflációban nem történt érdemi változás, és az energiaárakat leszámítva a külső környezetből sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére kereslet oldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, ugyanis részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Összességében idén 2,4 százalékos, 2018-ban pedig 3,0 százalékos éves átlagos inflációval számolhatunk. Vagyis 2018 előtt így nem várható, hogy a fogyasztói árak növekedésének éves üteme elérné az MNB középtávú céljaként meghatározott 3 százalékos értéket.
 
Nincs veszélyben az egyensúly
Hiába a jelentős bérkiáramlás és a háztartások megugró fogyasztása, az egyensúlyi folyamatok továbbra is rendkívül kedvező képet festenek. 2016-ban az államháztartási egyenleg alakulása a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta. Az MNB előzetes pénzügyi számlái alapján 1,3 százalék lehetett a tavalyi eredményszemléletű GDP-arányos hiány. Bevételi oldalon az egyszeri társasági adó-, valamint az ÁFA- és SZJA-befizetések növekedése mellett a földeladások bevétele, kiadási oldalon az EU-források kifizetésével kapcsolatos kiadások és a kamatfizetések csökkenése segítették a deficit komoly méretű csökkenését.
 
A kiadási oldalon ugyanakkor az oktatásra és egészségügyre fordítandó növekvő tételek miatt 2017-ben – bár elmaradhat a tervezett mértéktől – újra növekszik az államháztartási hiány, sőt, 2018-ban ismét a bruttó hazai össztermék 2 százaléka fölé kerülhet, de ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését. Ez utóbbi 2017 végére már 70 százalék közelébe, 2018-ban már az alá kerülhet. A bruttó külföldi adósság már tavaly a GDP 100 százaléka alá esett, 2018 végére pedig elemzőink várakozása szerint már csak annak mintegy háromnegyedét éri el.
 
Csökkenő hozamszintek, erősödő forint
Azzal, hogy a jegybank betéti eszközeibe október óta csak korlátozott mennyiségben fogad be banki forrásokat, a rövid távú hozamok értéke jóval az alapkamat 0,9 százalékos szintje alá szorult. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, ezek a hozamok az elkövetkező hónapokban is igen alacsonyan maradhatnak – a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében akár tartósan 0,4 százalék alá is kerülhetnek.
 
Mivel az inflációs fejlemények sem indokolják, így a fentiekből kifolyólag 2018 második fele előtt nem várható szigorítás a monetáris feltételekben. Ezt erősíti, hogy a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja. Csakhogy a felértékelődés a jegybank érdekeivel ellentétes, így rövid távon továbbra sem számítunk markáns eltérésre a forint euróval szembeni árfolyamában, ami az utóbbi időszakban a 305-315-ös sávban mozgott. 2017 második felétől kezdve azonban egy lassú, trendszerű erősödés bontakozhat ki, amit az is támogathat, hogy a javuló gazdasági mutatók miatt a nagy hitelminősítő cégek még tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.
 

Stabil a külső környezet, de erősödnek a kockázatok

A magyar gazdaságot továbbra is támogatja a nemzetközi környezet, de az összességében pozitívnak mondható képet kockázatok is árnyalják. Az európai konjunktúra mutatók stabilan javulnak, amit a 10 százalék alá mérséklődő munkanélküliség és az enyhén élénkülő infláció is bizonyít.  Azonban a Brexit és az európai bankrendszer állapota okot adhat az aggodalomra. Ázsiában – főként Kínában – ugyan a gazdasági növekedés lassul, de jelenleg kiszámítható ütemben. Viszont egy gyorsabb lassulás és több geopolitikai feszültség esetleges negatív hatását sem szabad alábecsülni. Amerikában az új elnök ígéreteivel összhangban fiskális expanzió, így az eddig vártnál gyorsabb GDP-bővülés várható a következő években. Csakhogy a Donald Trump politikája azzal a veszéllyel is járhat, hogy a világ legnagyobb gazdasága a bezárkózás felé fordul, ami a világgazdasági kereskedelem egészének alakulására is hatással lehet. 

Tudta, hogy bankbetétben romlik a pénze?
A csökkenő kamatkörnyezetben egyre nehezebb jó hozamú befektetést találni. A betéti kamatok általában 1% alatti éves hozamot fizetnek, miközben az infláció 1,8% (KSH, 2016. dec.). Így az Ön pénze reálértéken romlik.
Töltse ki kalkulátorunkat és megoldást találhat pénzügyeire!
Milyen távra fektet be általában?
   
Mekkora éves kamatot kap jelenleg?
   
Milyen kockázat mellett fektet be Ön?
   
Milyen ügyfél Ön?
 
Milyen éves hozammal lenne Ön elégedett?
   
Szeretne adómentes befektetést?
 
Pénzügyi megoldásunk:
Ahhoz, hogy testreszabott ajánlattal tudjuk Ön felkeresni, kérjük, töltse ki a következő adatokat:
Név:
Irányítószám:
Telefon:
E-mail:
Információ: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény törvényben foglaltak alapján személyes adataim jelen weboldalon történő megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat a ProfitLine.hu a Személyes adatok védelméről és biztonságáról szóló adatvédelmi szabályzatában leírtak szerint kezelje és adataimat továbbítsa a Partnereink menüpontban felsorolt szolgáltató partnerei részére további egyeztetés, tájékoztatás céljából.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.


A külső finanszírozási feltételek is pozitívan alakulnak. Az Európai Központi Bank decemberben az eredetileg jövő év márciusában lejáró eszközvásárlási program kilenc hónappal való meghosszabbításáról döntött, bár annak keretösszegét 80-ról 60 milliárd euróra csökkentette. Vagyis Európát továbbra is laza monetáris kondíciók jellemzik, ami támogató a magyar eszközárak alakulása szempontjából, még ha a Fed a vártnál gyorsabb ütemben emel is kamatot. 

A fogyasztás pörgeti a gazdaságot

Tavaly 2 százalékkal növekedett a gazdaság. A bővüléshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és a mezőgazdaság járultak hozzá, míg az ipari termelés minimálisan nőtt, az építőipar ezzel szemben meredeken csökkent az EU-források átmeneti visszaesése miatt. Összességében a háztartási fogyasztás lett a növekedés fő ereje, s ez idén és 2018-ban is így lesz. A Takarékbank becslései szerint idén 3,6 százalékig, 2018-ban pedig akár 4 százalékig gyorsulhat a gazdasági növekedés üteme. 

A belső keresletet egyértelműen az elmúlt évekhez képest kiugróan magas béremelkedések élénkítik. 2016-ban 6,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek, ami az adóváltozások miatt 7,8 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhetett, így a tavalyi 0,4 százalékos infláció mellett 7,3 százalékos nettó reálbér-növekedés valósulhatott meg. Idén januárban a bruttó átlagkereset pedig már 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Várakozásaink szerint a tendencia idén is megmarad: 2017-ben 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbérek és a bérminimum emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Így a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedés várható idén. 

A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben bizonyos ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. 

Csökkenő munkanélküliség, több foglalkoztatott

A kereslet növekedését a béremelkedés mellet pozitívan befolyásolják a javuló munkaerőpiaci folyamatok is. Tavaly november és idén január között 4,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. Ezzel egy év alatt 161,1 ezerrel, 4,400 millió fölé növekedett a foglalkoztatottak száma. Ez kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 174,2 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság igen erős munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg a közfoglalkoztatottak száma 17,3 ezer fővel csökkent. A külföldön dolgozók létszáma 4,2 ezer fővel nőtt egy év alatt. 

A foglalkoztatás növekedését fékezheti azonban az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. Összességében az év második felében 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta, 2018-ban pedig már éves átlagban is 3,9 százalékos mutatóra számítunk. 

Felpörgő beruházások, éledező ipar

Az EU költségvetési ciklusváltása miatt a tavalyi negyedik negyedévben 24,1 százalékkal, a tavalyi év egészében 20 százalékkal csökkentek a beruházások. Viszont a 2014-20-as EU ciklus forrásainak tervezett gyors ütemű lehívása újra lendületet adhat a gazdaságnak 2017-2018 során, amihez a lakásépítéseket támogató intézkedések – így az új lakások áfájának csökkentése, a CSOK bővítése –, valamint a költségvetés kiadásainak növelése további pozitív hatással járulhatnak hozzá. 

Újabb, nagyvolumenű autóipari beruházások, valamint az iroda- és egyéb ingatlanfejlesztések érdemi felfutása szintén élénkítik a gazdaságot a következő években, amit az állami beruházások tervezett számottevő növekedése is támogat. A beruházásokat a társasági adó csökkentése, valamint a bérköltségek növekedése és a szakemberhiány is támogathatják, mivel az utóbbiak a vállalati termelékenység növelését kényszeríthetik ki. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza a magas importigény, így a külkereskedelmi többlet várható csökkenése némileg fékezi a gazdaság növekedését. 

A kifejezetten kedvező konjunktúramutatók ellenére tavaly gyenge teljesítményt nyújtott az ipari termelés, ezen belül pedig különösen gyenge volt a járműgyártás kibocsátása, amit részben a hazai autógyárakban elvégzett modellfrissítések is okozhattak. A következő hónapokban újra élénkülhet az ipari termelés, amit a határozottan javuló hazai és európai konjunktúramutatók is alátámaszthatnak, azonban a tavaly decembertől az Audinál tervezett műszak visszafogás fékezheti a növekedés ütemét. A feldolgozóipari foglalkoztatás növekedése szintén az ipar várható élénkülését jelzi előre. Az alacsony tavalyi bázis és egyes új élelmiszeripari és gumiipari kapacitások üzembe helyezése miatt idén 3,5 százalékra gyorsulhat a növekedés. Lényegesebb gyorsulásra 2018-ban számítunk, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe. 

Emelkedni kezdett az infláció

Az infláció éves üteme ugyan hosszú idő után a 3 százalékos cél közelébe emelkedett, de a tényleges árnyomásra jobban utaló maginflációban nem történt érdemi változás, és az energiaárakat leszámítva a külső környezetből sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére kereslet oldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, ugyanis részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Összességében idén 2,4 százalékos, 2018-ban pedig 3,0 százalékos éves átlagos inflációval számolhatunk. Vagyis 2018 előtt így nem várható, hogy a fogyasztói árak növekedésének éves üteme elérné az MNB középtávú céljaként meghatározott 3 százalékos értéket. 

Nincs veszélyben az egyensúly

Hiába a jelentős bérkiáramlás és a háztartások megugró fogyasztása, az egyensúlyi folyamatok továbbra is rendkívül kedvező képet festenek. 2016-ban az államháztartási egyenleg alakulása a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta. Az MNB előzetes pénzügyi számlái alapján 1,3 százalék lehetett a tavalyi eredményszemléletű GDP-arányos hiány. Bevételi oldalon az egyszeri társasági adó-, valamint az ÁFA- és SZJA-befizetések növekedése mellett a földeladások bevétele, kiadási oldalon az EU-források kifizetésével kapcsolatos kiadások és a kamatfizetések csökkenése segítették a deficit komoly méretű csökkenését. 

A kiadási oldalon ugyanakkor az oktatásra és egészségügyre fordítandó növekvő tételek miatt 2017-ben – bár elmaradhat a tervezett mértéktől – újra növekszik az államháztartási hiány, sőt, 2018-ban ismét a bruttó hazai össztermék 2 százaléka fölé kerülhet, de ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését. Ez utóbbi 2017 végére már 70 százalék közelébe, 2018-ban már az alá kerülhet. A bruttó külföldi adósság már tavaly a GDP 100 százaléka alá esett, 2018 végére pedig elemzőink várakozása szerint már csak annak mintegy háromnegyedét éri el. 

Csökkenő hozamszintek, erősödő forint

Azzal, hogy a jegybank betéti eszközeibe október óta csak korlátozott mennyiségben fogad be banki forrásokat, a rövid távú hozamok értéke jóval az alapkamat 0,9 százalékos szintje alá szorult. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, ezek a hozamok az elkövetkező hónapokban is igen alacsonyan maradhatnak – a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében akár tartósan 0,4 százalék alá is kerülhetnek. 

Mivel az inflációs fejlemények sem indokolják, így a fentiekből kifolyólag 2018 második fele előtt nem várható szigorítás a monetáris feltételekben. Ezt erősíti, hogy a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja. Csakhogy a felértékelődés a jegybank érdekeivel ellentétes, így rövid távon továbbra sem számítunk markáns eltérésre a forint euróval szembeni árfolyamában, ami az utóbbi időszakban a 305-315-ös sávban mozgott. 2017 második felétől kezdve azonban egy lassú, trendszerű erősödés bontakozhat ki, amit az is támogathat, hogy a javuló gazdasági mutatók miatt a nagy hitelminősítő cégek még tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait. 


Kalkulátor ajánlónk:

Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor

Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor

Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?  

Mindig érdekelt a Tőzsde és Forex világa? Több mint 10 éves tapasztalat alapján az egyik leggyakorlatiasabb oktatást most otthonodból nézheted, csak regisztráció szükséges.

És erről mit gondolsz?
A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. A hozzászólások tartalmáért azok írója felel. A szerkesztőség fenntartja magának a mindenkori jogot arra, hogy saját megítélése szerint, részben vagy egészben töröljön, illetve ne töröljön hozzászólásokat vagy regisztrált felhasználókat. A szerkesztőség ezen döntéseit nem köteles indokolni.
Admiral Markets

Legfrissebb fórum témák

Egyre magasabb a magyar fogyasztói kedv ( hozzászólás, 2016-08-09 17:05)
Állati emlékérmét bocsát ki az MNB ( hozzászólás, 2016-08-09 13:45)
Folytatódik a gazdasági fellendülés az unióban ( hozzászólás, 2016-08-09 07:53)
Horvátország nem harcol a turistákért ( hozzászólás, 2016-08-09 07:51)
Rekordhosszúságú vasútassztrájk Dél-Angliában ( hozzászólás, 2016-08-09 07:51)
Várható fordulatok a lakáspiacon ( hozzászólás, 2016-08-09 07:51)
Sör árak alakulása egy ábrán ( hozzászólás, 2016-08-09 07:51)