Az Y generáció tetteket vár a nagyvállalatoktól
2017. 03. 27. 20:00
Mára a fiatal munkaerő kevésbé hajlamos elhagyni a munkahely nyújtotta biztonságot, de jobban aggasztja őket a geopolitikai és országos konfliktusokból adódó bizonytalanság, miközben – különösen a fejlett országokban – borúlátóbbak is a jövőbeli kilátásaikat illetően. Azonban tenni is hajlandóak egy jobb világért és a kirekesztettekért, és a döntéshozóktól is elvárják ezt: túlnyomó részük szerint a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kellene hagyatkozni – derül ki a Deloitte Y generációsok körében végzett felméréséből.
A feltörekvő országok ezredfordulós nemzedéke azt várja, hogy a szüleinél mind pénzügyi (71%), mind elégedettségi szempontból (62%) is előnyösebb körülmények között fog élni, ami éles ellentétben áll az érett piacokkal, ahol a millenniumi fiataloknak csak 36%-a gondolja, hogy pénzügyileg sikeresebb lesz szüleinél, és csupán 31%-uk reméli, hogy boldogabb. Az érettebb országok fiataljai számára a háború, a terrorizmus és az azokból fakadó politikai feszültség (56%), míg a feltörekvő országok fiataljai számára a bűn és a korrupció jelenti a legnagyobb problémát (58%).
Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. Adó- és jogi tanácsadás üzletágának vezetője kiemelte: „Az ezredfordulós generáció tagjai azonban nem passzív szemlélőként figyelik országuk és a világ történéseit, bennük van az akarás és a potenciál, hogy megváltoztassák a világot, és mindez a munkahelyi életükre is igaz. A megkérdezettek jelentős része alapvetően pozitívan áll az üzleti világhoz, és úgy véli, hogy az egyre felelősebben működik: 76%-uk szerint a cégek általában pozitív hatást gyakorolnak tágabb környezetükre és a társadalomra. A megkérdezettek szerint azonban a nagyvállalatok nem ismerik fel és aknázzák ki teljes mértékben azt, hogy mennyiben tudnának segíteni a társadalom legnagyobb, többek között az oktatást, a gazdasági stabilitást és a munkanélküliséget érintő gondjain. A fiatalok számos kérdésben érzik magukat felelősnek a munkahelyen, ezért elsősorban a mindennapi munkavégzésük során kívánnak hatással lenni a jövőre. A „jó ügyekben” való aktív részvétel így gyakran a munkáltatókon keresztül, az ő aktív támogatásukkal kell, hogy megvalósuljon: a válaszadók 86%-a szerint ugyanis a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kéne hagyatkozni.”
A Deloitte felmérése szerint a millenniumi fiatalok jellemzően nem támogatják a megosztó típusú vezetőket, vagy azokat, akik fokozatos változás helyett radikális átalakításokat visznek véghez. Az üzleti és a politikai vezetők részéről is egyaránt jobban kedvelik az egyenes beszédet: hatással vannak rájuk a szenvedélyes ügyek, de csak azokkal a vezetőkkel tudnak azonosulni, akik nemcsak a többséghez, hanem a kirekesztettekhez is szólnak.
„A szabadúszó vagy a tanácsadói életforma előnyei ellenére a millenniumi fiatalok csaknem kétharmada, 65%-a továbbá a teljes, fix állásra szavaz, és egyértelműen aggodalommal tekintenek a folyamatosan terjedő gépesítésre is: 53%-uk szerint a munkahelyek ezáltal sterillé, személytelenné válhatnak. A munkahely melletti lojalitásukat, és egyben a munkahelyi teljesítményüket rugalmas munkakörülmények biztosításával kell támogatni, mind a munkaidőt és a felkínált pozíciókat, mind pedig a munkavégzés helyét illetően” – tette hozzá dr. Kövesdy Attila.
A millenniumi fiatalok egyúttal pozitívan viszonyulnak a Z generációhoz (vagyis a mostani 18 évesekhez, illetve a fiatalabbakhoz): úgy vélik, hogy az utánuk következő generáció tagjai komoly számítástechnikai tudással rendelkeznek, és kreatívan képesek gondolkodni. Az ezredfordulósoknak több mint fele úgy gondolja, hogy a Z generáció térhódítása jó hatással lesz a munkahelyi környezetre. Ez a vélemény jellemzőbb a feltörekvő piacokon (70%), mint az érett piacokon (52%).
A Deloitte, idén hatodik alkalommal megjelenő, Millennial Survey című éves felmérése 7900, egyetemi vagy főiskolai végzettségű, többnyire a privát szférában, nagyvállalatoknál, teljes állásban dolgozó fiatal válaszain alapul. A 2016 szeptemberében kezdődő felmérés 30 országon ívelt át, az országokat feltörekvőkre (Argentína, Brazília, Chile, Dél-Afrika, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Kolumbia, Mexikó, MTS (Malajzia, Thaiföld és Szingapúr), Oroszország, Peru, Törökország) és érettekre (Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, USA) kettéosztva.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
A feltörekvő országok ezredfordulós nemzedéke azt várja, hogy a szüleinél mind pénzügyi (71%), mind elégedettségi szempontból (62%) is előnyösebb körülmények között fog élni, ami éles ellentétben áll az érett piacokkal, ahol a millenniumi fiataloknak csak 36%-a gondolja, hogy pénzügyileg sikeresebb lesz szüleinél, és csupán 31%-uk reméli, hogy boldogabb. Az érettebb országok fiataljai számára a háború, a terrorizmus és az azokból fakadó politikai feszültség (56%), míg a feltörekvő országok fiataljai számára a bűn és a korrupció jelenti a legnagyobb problémát (58%).
Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. Adó- és jogi tanácsadás üzletágának vezetője kiemelte: „Az ezredfordulós generáció tagjai azonban nem passzív szemlélőként figyelik országuk és a világ történéseit, bennük van az akarás és a potenciál, hogy megváltoztassák a világot, és mindez a munkahelyi életükre is igaz. A megkérdezettek jelentős része alapvetően pozitívan áll az üzleti világhoz, és úgy véli, hogy az egyre felelősebben működik: 76%-uk szerint a cégek általában pozitív hatást gyakorolnak tágabb környezetükre és a társadalomra. A megkérdezettek szerint azonban a nagyvállalatok nem ismerik fel és aknázzák ki teljes mértékben azt, hogy mennyiben tudnának segíteni a társadalom legnagyobb, többek között az oktatást, a gazdasági stabilitást és a munkanélküliséget érintő gondjain. A fiatalok számos kérdésben érzik magukat felelősnek a munkahelyen, ezért elsősorban a mindennapi munkavégzésük során kívánnak hatással lenni a jövőre. A „jó ügyekben” való aktív részvétel így gyakran a munkáltatókon keresztül, az ő aktív támogatásukkal kell, hogy megvalósuljon: a válaszadók 86%-a szerint ugyanis a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kéne hagyatkozni.”
A Deloitte felmérése szerint a millenniumi fiatalok jellemzően nem támogatják a megosztó típusú vezetőket, vagy azokat, akik fokozatos változás helyett radikális átalakításokat visznek véghez. Az üzleti és a politikai vezetők részéről is egyaránt jobban kedvelik az egyenes beszédet: hatással vannak rájuk a szenvedélyes ügyek, de csak azokkal a vezetőkkel tudnak azonosulni, akik nemcsak a többséghez, hanem a kirekesztettekhez is szólnak.
„A szabadúszó vagy a tanácsadói életforma előnyei ellenére a millenniumi fiatalok csaknem kétharmada, 65%-a továbbá a teljes, fix állásra szavaz, és egyértelműen aggodalommal tekintenek a folyamatosan terjedő gépesítésre is: 53%-uk szerint a munkahelyek ezáltal sterillé, személytelenné válhatnak. A munkahely melletti lojalitásukat, és egyben a munkahelyi teljesítményüket rugalmas munkakörülmények biztosításával kell támogatni, mind a munkaidőt és a felkínált pozíciókat, mind pedig a munkavégzés helyét illetően” – tette hozzá dr. Kövesdy Attila.
A millenniumi fiatalok egyúttal pozitívan viszonyulnak a Z generációhoz (vagyis a mostani 18 évesekhez, illetve a fiatalabbakhoz): úgy vélik, hogy az utánuk következő generáció tagjai komoly számítástechnikai tudással rendelkeznek, és kreatívan képesek gondolkodni. Az ezredfordulósoknak több mint fele úgy gondolja, hogy a Z generáció térhódítása jó hatással lesz a munkahelyi környezetre. Ez a vélemény jellemzőbb a feltörekvő piacokon (70%), mint az érett piacokon (52%).
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Egyre kevesebb a regisztrált álláskeresők száma
Hónapról hónapra kevesebb a regisztrált álláskereső Magyarországon, számuk a tavaly júniusi mélypont óta már több mint 120 ezerrel csökkent a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca által csütörtökön az MTI-hez eljutatott közleményben.
Fenntartható-e az összeszerelő Magyarország?
Az alacsony bérek politikájával Magyarország jelentős nemzetközi versenyelőnyt épített ki magának. Hirdetjük, hogy kiváló befektetési lehetőségeket kínálunk, rugalmas munkaerőpiaccal, alacsony munkaerő-költségek mellett, érdemes itt fejleszteni, beruházni. Vajon belülről nézve, nekünk is ez lenne a tartós, legjobb út?
A dolgozók harmada home office-ban marad, az IT-védekezést is ehhez kell igazítani
Év végére globálisan az alkalmazottak csaknem harmada távmunkában végzi el a feladatait, arányuk pedig a közeljövőben sem csökken jelentősen. Ez arra kényszeríti a szervezeteket, hogy legalább öt, egyes szektorokban akár tíz évvel is előrehozzák a digitális átalakítási terveiket. Ennek megfelelően a vállalatoknak az IT rendszereik védelmét is ehhez kell igazítani, s erre tekintettel kell kialakítani — hívja fel a figyelmet a Maxvalor Hungary, a dán Heimdal Security magyarországi forgalmazója.
Nem teljes a munkáltatói bizalom a távmunkában foglalkoztatottak felé.
A munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk viszont úgy véli, hogy emberei otthon nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában - közölte a Ricoh Europe kedden az MTI-vel.
Egyszerűbb és gyorsabb toborzást követelnek a vezetők
A Magyarországon kialakult munkaerőhiány következtében szinte minden szektorban megnehezült a toborzás. Egyre több nehézséggel szembesülnek a mindennapokban a cégvezetők és a HR szakemberek, hiszen a gyorsan változó munkaerőpiaci viszonyok és a munkavállalók minél jobb minősége között kell megállniuk a helyüket. Ma már a munkahelyváltás folyamata is felgyorsult, ami a toborzóktól azonnali reakciókat és hatékony kommunikációt kíván meg számos csatornán, miközben rövid időn belül kell megtalálniuk a szervezet számára tökéletes munkaerőt. Ennek a megváltozott helyzetnek is meg vannak az eszközei, amiről Nemes-Nagy Szilvia a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa, vezetési és toborzási szakértő adott részletes tájékoztatást.
A munka jövője: automatizáció
A Universal Robots a robotikai piac egyik úttörője az olyan szabályozások kidolgozásában, melyek a kobotok, az automatizáció, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit teremtik meg. A cég évek óta arra törekszik, hogy világszerte szabályozza a robotok működését és a munkáltatók számára, úgynevezett együttműködő robotok biztosításával segítse a munkavégzést.
Ismét egyre optimistábbak a magyar munkavállalók
A hazai munkavállalók az egy évvel ezelőtti állapothoz képest egyre optimistábban tekintenek jelenlegi állásuk, illetve munkahelyük stabilitására, amelyet egy esetleges új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció rekordmagas pontszáma is alátámaszt. Összességében elmondható, hogy a magyarok egzisztenciális válságérzete már túl van a mélyponton és közelít a járvány előtti időszakhoz, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
A magyarok több mint fele biztosnak látja munkahelyét
Több mint öt évre látja biztosnak a munkahelyét a magyar munkavállalók 62 százaléka, míg egy évvel korábban ez az érték még 55 százalékon állt, vagyis egyre optimistábbak a magyar dolgozók - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb, júniusban készített közös kutatásából.
Sokan visszakerültek a munkaerőpiacra
Sokan visszakerültek a munkaerőpiacra azok közül, akik korábban elvesztették munkájukat, így ma 4,7 millió foglalkoztatott van országban - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára kedden Miskolcon, az Együtt a munkavállalásért Borsod-Abaúj-Zemplén megyében című rendezvényen.
Nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség az USA-ban
A vártnál nagyobb mértékben nőtt júliusban a foglalkoztatottak száma és szintén a vártnál nagyobbat csökkent a munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics pénteki jelentése alapján.
Robbanás előtt áll a hazai HR digitalizáció
Cégmérettől, iparágtól és digitális HR érettségtől függetlenül intenzív informatikai fejlesztési hullámra lehet számítani a HR területén – derül ki a Deloitte Digitális HR 2021 kutatásából. A HR technológiák aktuális magyarországi állapotáról átfogó képet adó felmérés szerint a HR adatok elemzése és a HR fókuszú üzleti intelligencia, az online képzések és fejlesztés, továbbá a toborzás, onboarding és tehetségmenedzsment lehetnek elsősorban a digitalizáció célkeresztjében.
