Nem kizárt az új rekord az agrárcenzusok most kezdődő ciklusában
Ennek alkalmából Jairo Castanóval, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) vezető statisztikusával beszélgettünk, aki személyesen is jelen lesz az eseményen. Mesélt a mezőgazdasági összeírás folyamatáról, a legfrissebb változásokról, és egyáltalán arról, miért is van szükség ezen adatokra.
Világszerte újabb mezőgazdasági összeírások indulnak. Milyen adatot gyűjtenek?
A szektor szerkezetére utaló alapvető információn (mezőgazdasági termelőegység mérete és száma) túl a mezőgazdaság tevékenységek mint például a szántás, vetésforgó, környezeti hatásáról, vagy épp az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékéről. Emellett a földbirtokok tulajdonosi struktúrájáról, a földhasználatról, öntözési módszerekről és az ahhoz használt víz forrásáról, a halászatról, haszonállattartásról és más egyebekről.
Hogy kell ezt elképzelni, a kérdezők bekopognak minden gazdához?
Nagyjából igen. Emellet mi az új technológiák használatára is bátorítjuk az országokat a cenzus minden lépésében: az adatgyűjtéstől, a -feldolgozáson át egészen a terjesztés fázisáig bezárólag. A mobiltelefonok és tabletek, GPS-alapú eszközök és a földrajzi információs rendszerek felgyorsítják az információgyűjtés folyamatát, javítják azok pontosságát. Egyre gyakrabban alkalmaznak online kérdőíveket a kereskedelmi gazdaságok esetében. Műholdas képek segítenek a felmérésben, ahol a telekhatárok egyértelműen kivehetők.
Miért van szükség ilyen adatokra?
A mezőgazdasági összeírás során felgyűlt információ a mezőgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó döntéshozatalhoz és tervezéshez elengedhetetlen. Bizonyos statisztikai módszerek révén érthetővé válnak a gazdák döntései mögötti okok, és hogy hogyan reagálnának egyes változásokra a szabályozási környezetben. A magánszektor az agráripari befektetésekkel kapcsolatos informált döntésekhez használhatja ezeket. Az időbeli áttekintéssel a környezeti és más változások válnak nyomon követhetővé. A nemzeti adatok révén pedig láthatjuk, hol állunk globális szinten a fenntartható fejlődési célok teljesítésében.
Ez elég komoly vállalásnak hangzik. Hol vannak a buktatók?
Az agárcenzus valóban egy nagyívű statisztikai művelet, jelentős tervezési és erőforrásigényekkel. Mégis, egyre több ország végez ilyet. A 2010-es periódus során (2006-2015) összesen 132 ország tett így, megdöntve a 2000-es időszak eredményét, ami 122 résztvevő ország volt. Viszont ahogy sok országban szorosra húzzák a költségvetési nadrágszíjjat, a kormányok és a donorok több adatot szeretnének kevesebből. Az új kör ajánlásai épp ebben segítenek, költség-hatékony módszerekkel és eszközökkel, felhasználóbarát megoldásokkal az adatok terjeszétésre a megfelelőbb politikai és befektetési döntésekhez.
Kik a fontos szereplők ebben?
Elsősorban az országok. De ez nem jelenti azt, hogy egyedül lennének a folyamatban. A FAO 1945 óta segíti a nemzeti cenzusokat tízéves ciklusokban, az úgy nevezett agrárcenzus világprogramok által. Ennek részeként a szervezet irányelveket ad ki, melyek segítségével az eredmények összevethetők és összesíthetők lesznek. A FAO regionális kerekasztalokat is rendez, hogy ezeket az ajánlásokat bemutassa, az új elemeket részleteiben elmagyarázza.
Mikorra várhatók az első eredmények?
A 2020-as körben ezidáig 84 ország végzett vagy jelezte, hogy végezni fog mezőgazdasági összeírás. A számok reménykeltőek, akár egy újabb rekordra is számíthatunk. Az előzetes adatok várhatóan 2020 előtt elérhetőek lesznek.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor