A vállalatok nem állnak készen a jövő HR-kihívásaira
2017. 04. 11. 14:45
A vállalati és a HR vezetők 90%-a első számú prioritásnak tartja egy olyan új vállalati működési modell kialakítását, amely megfelel a napjainkban zajló jelentős digitális forradalom, továbbá a demográfiai, társadalmi, politikai és gazdasági átalakulások kihívásainak. A Deloitte, a Humán erőforrás trendek című legfrissebb felmérésének tanulságai alapján a vállalatoknak át kell gondolniuk szervezeti felépítésüket, utánpótlás és HR-stratégiáikat, ha lépést akarnak tartani a piacot átformáló trendekkel.
„A technológia minden korábbinál gyorsabb ütemben fejlődik, az innovációk teljesen átalakították az életünket, a munkánkat és a mindennapi kommunikációt is. Végső soron a munka digitális világa megváltoztatta az üzleti szabályokat is, a cégeknek ezért a teljes gondolkodásukat át kell formálniuk, ha megtartani, vezetni, irányítani és motiválni akarják a 21. századi munkaerőt. Máskülönben fennáll a kockázata, hogy elvesztik a legtehetségesebb munkatársakat, és emiatt lemaradnak a piaci versenyben. Miközben a HR szervezeteknek ebben az átalakulásban kulcsszerepük van, azt tapasztaltuk, a többség jellemzően csak valahol félúton jár" – hangsúlyozta Csépai Martin, a Deloitte HR-tanácsadás üzletágának igazgatója.
A jövő vállalatának felépítése elsősorban csapat-központú és tehetségalapú megközelítést kíván: a vállalatok egyre inkább elmozdulnak a hagyományos hierarchikus felépítéstől, és helyette munkacsoportok hálózatában gondolkoznak. Ezért minden korábbinál nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a megfelelő embereket válasszák ki és fejlesszék tovább. Ennek megfelelően, a válaszadók 81%-a tehetségek felkutatását és felvételét nevezte meg a legsarkalatosabb HR kérdésként. Ezzel szemben csupán a megkérdezettek 22%-a nyilatkozta, hogy cége „kiváló” a munkavállalói tapasztalat alakításában a tehetséges munkaerő felvételét követően: a tehetséges munkaerő felvételének fontossága és igényeinek biztosítása közötti különbség így 14 százalékponttal nőtt az elmúlt évben, ami egy fontos problémára irányítja a figyelmet.
A Deloitte egy korábbi felmérése szerint az álláskeresők közel kétharmada mobilról böngészi az állásajánlatokat, és 40%-uk okos eszközről adja be jelentkezését. Ahogy a szervezetek is egyre inkább digitálissá válnak, a vezetőknek is meg kell fontolniuk új technológiák alkalmazását a humán erőforrás területein is: ezzel összhangban, a felmérés eredményei szerint, a vállalatok 56%-a tervezi újra a HR-programjait, hogy a lehető legjobban ki tudják aknázni a digitális és mobileszközök adta lehetőségeket, 33%-uk pedig már valamilyen formában mesterséges intelligenciát is alkalmaz a HR megoldások terén.
Míg sok folyamatot automatizálnak a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, a Deloitte kutatása azt mutatja, hogy a munka eredendően emberi oldala (mint az empátia, kommunikáció és problémamegoldás) fontosabb, mint valaha. Éppen ezért egyre nagyobb szükség van át- és továbbképzésekre. Ezzel párhuzamosan átalakulnak a munkavállalók igényei is: felértékelődnek a jövőbe mutató, sokszínű karrierlehetőségek és a folyamatos továbbképzési lehetőségek biztosítása. A HR és üzleti vezetők fontossági listáján ez a két tényező a második helyre emelkedett, és a megkérdezettek 83%-a ítélte őket „fontosnak” vagy „nagyon fontosnak”.
Nagyobb hangsúlyt kap a jelöltekről és a munkaerőről rendelkezésre álló adatok elemzése is, hogy a vállalatok tisztább képet kapjanak a rendelkezésre álló képességekről és a várható teljesítményről. Ezen a területen is vannak még elmaradások, hiszen csak a válaszadók 8%-a mondta, hogy vannak használható adataik, és csak 9%-uk ismeri azokat a szempontokat, amelyek a vállalatukban jó teljesítményhez vezetnek.
Legfontosabb trendek, amelyek formálják a HR vezetők stratégiai terveit
A Deloitte Humán erőforrás trendek felmérése az alábbi, legfontosabb jövőbeni irányzatokat nevezi meg, amik a legnagyobb hatással lehetnek a HR világára (alább a megkérdezettek válaszai szerint, fontossági sorrendben):
A jövő vállalatának kialakítása (88% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A legfontosabb feladat a cég- és a HR-vezetők számára a jövő vállalati működési modelljének a kialakítása, mely gyors, rugalmas, és munkavállaló-centrikus vállalati kultúrára épül, egyben megfelel az automatizálás és a digitális átalakulás által támasztott kihívásoknak.
Karrier és továbbképzés biztosítása (83% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A hagyományos karriermodelleknek leáldozott. Miközben egyre több munkavállalónak fontos a sokszínű karrier és a folyamatos tanulás, a cégek többsége nem áll készen arra, hogy ezeket biztosítsa is számukra.
A tehetséges munkaerő megszerzése (81% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A tehetség felkutatása, a jelöltek tömeges, de pontos előszűrése olyan fokozódó kihívásokat jelentenek, melyek során egyre több, új informatikai megoldás áll rendelkezésre. Azonban a fokozódó automatizálás nem feltétlenül van pozitív hatással a vezetők és a jelöltek élményeire és tapasztalataira, ami szükségessé teszi a toborzási folyamatok mélyebb átgondolását.
A munkavállalói élmény megteremtése (79% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Korábban a vállalatok és HR szervezetek egyoldalúan a folyamatok hatékonyságának javítására helyezték a hangsúlyt, ez vezérelte az informatikai fejlesztéseket is.
A tehetségekért folytatott versenyben azonban a munkavállalói „élmény” megteremtésének egyre nagyobb jelentősége van, ami új szempontot hoz be a HR folyamatok újratervezésébe.
A HR adatelemzés új szintre emelése (79% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Az informatikai megoldásoknak köszönhetően az eddigieknél lényegesen több adat áll a HR szervezetek rendelkezésére, melyek célirányos felhasználásával növelni lehet a produktivitást és javítani a munkavállalók elkötelezettségét.
A teljesítmény-menedzsment újraértelmezése (78% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Majdnem minden, a felmérésben szereplő vállalat átalakította teljesítmény-menedzsment módszerét az elmúlt évben. A digitális átalakulás közepette a HR szervezetek lemaradni látszanak, és nem használják ki eléggé a teljesítményfokozására és a folyamatos visszajelzésre alkalmas eszközöket.
Vezetés-fejlesztés (78% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Fennmaradni látszik az alapvető kiegyenlítetlenség, miszerint, míg tovább fokozódnak a vezetőkkel szembeni kihívások, a cégek csaknem 60%-a nem hajlandó vezetői továbbképzésre fordítani. Meg kell találni azokat a nagyon gyakorlatias, új vezetésfejlesztési megoldásokat, amik biztosítani tudják a képzési befektetések megtérülését.
A digitális HR feltételeinek kialakítása (73% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A hagyományos HR IT-technológiáit felváltják az egyszerűen kezelhető applikációk és más digitális megoldások (pl. közösségi fórumok), és ezek egyre nagyobb teret nyernek a vállalati működésben a HR programok támogatására.
140 ország több mint 10 000 HR és üzleti vezetőjének bevonásával készült a Deloitte ez idáig legnagyobb Humán erőforrás trendek c. felmérése. Az idén ötödik alkalommal publikált tanulmány szerint a vállalatvezetők olyan új szervezeti felépítést, működési modellt keresnek, amely a lehető leginkább ki tudja használni a mai világ hálózatba kapcsolt munkavégzését. Ahogy azonban gyakran az üzleti termelékenység sem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel, a Deloitte azt tapasztalta, hogy a HR terület is jelentős kihívásokkal néz szembe: jelenleg csak a HR vezetők 35%-a minősítette területét „jónak” vagy „kiválónak”.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
„A technológia minden korábbinál gyorsabb ütemben fejlődik, az innovációk teljesen átalakították az életünket, a munkánkat és a mindennapi kommunikációt is. Végső soron a munka digitális világa megváltoztatta az üzleti szabályokat is, a cégeknek ezért a teljes gondolkodásukat át kell formálniuk, ha megtartani, vezetni, irányítani és motiválni akarják a 21. századi munkaerőt. Máskülönben fennáll a kockázata, hogy elvesztik a legtehetségesebb munkatársakat, és emiatt lemaradnak a piaci versenyben. Miközben a HR szervezeteknek ebben az átalakulásban kulcsszerepük van, azt tapasztaltuk, a többség jellemzően csak valahol félúton jár" – hangsúlyozta Csépai Martin, a Deloitte HR-tanácsadás üzletágának igazgatója.
A jövő vállalatának felépítése elsősorban csapat-központú és tehetségalapú megközelítést kíván: a vállalatok egyre inkább elmozdulnak a hagyományos hierarchikus felépítéstől, és helyette munkacsoportok hálózatában gondolkoznak. Ezért minden korábbinál nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a megfelelő embereket válasszák ki és fejlesszék tovább. Ennek megfelelően, a válaszadók 81%-a tehetségek felkutatását és felvételét nevezte meg a legsarkalatosabb HR kérdésként. Ezzel szemben csupán a megkérdezettek 22%-a nyilatkozta, hogy cége „kiváló” a munkavállalói tapasztalat alakításában a tehetséges munkaerő felvételét követően: a tehetséges munkaerő felvételének fontossága és igényeinek biztosítása közötti különbség így 14 százalékponttal nőtt az elmúlt évben, ami egy fontos problémára irányítja a figyelmet.
A Deloitte egy korábbi felmérése szerint az álláskeresők közel kétharmada mobilról böngészi az állásajánlatokat, és 40%-uk okos eszközről adja be jelentkezését. Ahogy a szervezetek is egyre inkább digitálissá válnak, a vezetőknek is meg kell fontolniuk új technológiák alkalmazását a humán erőforrás területein is: ezzel összhangban, a felmérés eredményei szerint, a vállalatok 56%-a tervezi újra a HR-programjait, hogy a lehető legjobban ki tudják aknázni a digitális és mobileszközök adta lehetőségeket, 33%-uk pedig már valamilyen formában mesterséges intelligenciát is alkalmaz a HR megoldások terén.
Míg sok folyamatot automatizálnak a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, a Deloitte kutatása azt mutatja, hogy a munka eredendően emberi oldala (mint az empátia, kommunikáció és problémamegoldás) fontosabb, mint valaha. Éppen ezért egyre nagyobb szükség van át- és továbbképzésekre. Ezzel párhuzamosan átalakulnak a munkavállalók igényei is: felértékelődnek a jövőbe mutató, sokszínű karrierlehetőségek és a folyamatos továbbképzési lehetőségek biztosítása. A HR és üzleti vezetők fontossági listáján ez a két tényező a második helyre emelkedett, és a megkérdezettek 83%-a ítélte őket „fontosnak” vagy „nagyon fontosnak”.
Nagyobb hangsúlyt kap a jelöltekről és a munkaerőről rendelkezésre álló adatok elemzése is, hogy a vállalatok tisztább képet kapjanak a rendelkezésre álló képességekről és a várható teljesítményről. Ezen a területen is vannak még elmaradások, hiszen csak a válaszadók 8%-a mondta, hogy vannak használható adataik, és csak 9%-uk ismeri azokat a szempontokat, amelyek a vállalatukban jó teljesítményhez vezetnek.
Legfontosabb trendek, amelyek formálják a HR vezetők stratégiai terveit
A Deloitte Humán erőforrás trendek felmérése az alábbi, legfontosabb jövőbeni irányzatokat nevezi meg, amik a legnagyobb hatással lehetnek a HR világára (alább a megkérdezettek válaszai szerint, fontossági sorrendben):
A jövő vállalatának kialakítása (88% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A legfontosabb feladat a cég- és a HR-vezetők számára a jövő vállalati működési modelljének a kialakítása, mely gyors, rugalmas, és munkavállaló-centrikus vállalati kultúrára épül, egyben megfelel az automatizálás és a digitális átalakulás által támasztott kihívásoknak.
Karrier és továbbképzés biztosítása (83% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A hagyományos karriermodelleknek leáldozott. Miközben egyre több munkavállalónak fontos a sokszínű karrier és a folyamatos tanulás, a cégek többsége nem áll készen arra, hogy ezeket biztosítsa is számukra.
A tehetséges munkaerő megszerzése (81% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A tehetség felkutatása, a jelöltek tömeges, de pontos előszűrése olyan fokozódó kihívásokat jelentenek, melyek során egyre több, új informatikai megoldás áll rendelkezésre. Azonban a fokozódó automatizálás nem feltétlenül van pozitív hatással a vezetők és a jelöltek élményeire és tapasztalataira, ami szükségessé teszi a toborzási folyamatok mélyebb átgondolását.
A munkavállalói élmény megteremtése (79% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Korábban a vállalatok és HR szervezetek egyoldalúan a folyamatok hatékonyságának javítására helyezték a hangsúlyt, ez vezérelte az informatikai fejlesztéseket is.
A tehetségekért folytatott versenyben azonban a munkavállalói „élmény” megteremtésének egyre nagyobb jelentősége van, ami új szempontot hoz be a HR folyamatok újratervezésébe.
A HR adatelemzés új szintre emelése (79% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Az informatikai megoldásoknak köszönhetően az eddigieknél lényegesen több adat áll a HR szervezetek rendelkezésére, melyek célirányos felhasználásával növelni lehet a produktivitást és javítani a munkavállalók elkötelezettségét.
A teljesítmény-menedzsment újraértelmezése (78% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Majdnem minden, a felmérésben szereplő vállalat átalakította teljesítmény-menedzsment módszerét az elmúlt évben. A digitális átalakulás közepette a HR szervezetek lemaradni látszanak, és nem használják ki eléggé a teljesítményfokozására és a folyamatos visszajelzésre alkalmas eszközöket.
Vezetés-fejlesztés (78% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Fennmaradni látszik az alapvető kiegyenlítetlenség, miszerint, míg tovább fokozódnak a vezetőkkel szembeni kihívások, a cégek csaknem 60%-a nem hajlandó vezetői továbbképzésre fordítani. Meg kell találni azokat a nagyon gyakorlatias, új vezetésfejlesztési megoldásokat, amik biztosítani tudják a képzési befektetések megtérülését.
A digitális HR feltételeinek kialakítása (73% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A hagyományos HR IT-technológiáit felváltják az egyszerűen kezelhető applikációk és más digitális megoldások (pl. közösségi fórumok), és ezek egyre nagyobb teret nyernek a vállalati működésben a HR programok támogatására.
Kapcsolódó kalkulátorok:
Mennyi pénzt ér a házimunkád? - kalkulátor
Jelentősen nőtt a Duna House adózott eredménye és árbevétele is
Az ingatlanközvetítéssel és -fejlesztéssel foglalkozó Duna House-csoport konszolidált adózott eredménye 32 százalékkal, 270 millió forintra nőtt a második negyedévben éves összevetésben, ugyanebben az időszakban a csoport nettó árbevétele 3,4 milliárd forintra emelkedett, ez 2020 második negyedévéhez képest 78 százalékos növekedés - közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Javult a magyarok egészségértése
Javult a magyarok egészségértése a legtöbb területen, és emelkedett azoknak a száma, akik könnyebben megtalálják és jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat az elmúlt hat évben - közölte reprezentatív felmérése alapján az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerdán az MTI-vel.
Még több ezer elektromos készüléknél hibádzik a címkecsere
A tavaly megújított energiahatékonysági címkéket március elejétől az üzletekben is ki kell helyezni. A fogyasztóvédelmi hatóság három hónapon keresztül ellenőrizte az előírás teljesülését a hagyományos és az online kereskedelemben is. Hatezer vizsgált termék több mint negyedénél volt probléma - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
Így spórolunk a telefonszámlán egy felmérés szerint
Elsősorban online hívásokkal és üzenetekkel igyekeznek csökkenteni a mobilhasználati költségeiket a magyarok, 47 százalékuk részesíti előnyben a csevegőapplikációkat a hagyományos mobilhívásokkal szemben, 38 százalékuk pedig inkább e-mail-eket küld SMS-helyett - derül ki a transzparens mobilcsomag-összehasonlítással foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából.
Sporttörténeti kiállítás nyílt Budapesten
Ünnepélyesen megnyitották csütörtök este a helyi sportműhelyek és sportlétesítmények történetét bemutató II. kerületi Sporthistóriák című kiállítást, amely szeptember 2-ig a Klebelsberg Kultúrkúriában, szeptember 3-tól három héten át pedig a Marczibányi téri Művelődési Központban lesz díjmentesen megtekinthető.
A hazai halgazdálkodási ágazat profitálhat az EUROFISH tevékenységéből
Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára és az AM Halgazdálkodási főosztályának vezetői Marco Frederiksennel, az Európai Halászat- és Akvakultúrafejlesztési Nemzetközi Szervezet (EUROFISH) megbízott igazgatójával egyeztettek az EUROFISH és Magyarország együttműködési lehetőségeiről, Budapesten - közölte az AM csütörtökön az MTI-vel.
Kiváló minőségű a magyar dinnye, de lesz belőle elég?
Kiváló minőségű a magyar dinnye, amelynek termőterülete valamivel csökkent a pandémia hatására, de a hozama emelkedett, így bőven jut a hazai piacra és exportra is - mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonvilágoson, az Agrármarketing Centrum dinnyefogyasztást ösztönző kampányának sajtótájékoztatóján.
Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11,6 milliárd forintot
Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11,6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0,7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28,9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben.
Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése
Júniusban 20,5 százalékkal magasabb volt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbinál, ami 3,1 százalékponttal nagyobb emelkedés az egy hónappal korábbi 17,4 százaléknál. Az élénkülésben némi szerepet játszhatott a bázishatás, mert tavaly májusról júniusra 2,5 százalékponttal, 4,5 százalékosra mérséklődött a drágulás üteme. A legnagyobb drágulást a burgonya és a tojás mutatta.
A Nébih problémákat talált a meggyes söröknél
Meggyes söröket vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), laboratóriumi, élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontból mindent rendben találtak, ugyanakkor négy terméknél jelölési hibák miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot, hatnál pedig nem megfelelő nyomonkövetés miatt élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki - közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel.