A németországi törökök jelentős része az alkotmánymódosítás mellett voksolt

Németországban a 3-3,5 milliós török közösség 440 ezer tagja szavazott igennel a törökországi alkotmány módosításáról rendezett népszavazáson - írta kedden a Bild című lap hivatalos török adatokra hivatkozva.

A németországi törökök jelentős része az alkotmánymódosítás mellett voksolt

 

A Németországban élő török kisebbség 1,4 millió tagja rendelkezik választójoggal Törökországban. A vasárnapi népszavazáson a részvételi arány 44 százalékos volt, ez növekedés a legutóbbi két szavazáson, a 2015 júniusában tartott, majd novemberben megismételt parlamenti választásokon regisztrált 32 százalékhoz, illetve 40 százalékhoz képest.
    A vasárnapi népszavazáson az 1,4 millió szavazásra jogosult németországi török 44 százaléka, azaz mintegy 616 ezer szavazó vett részt, akiknek a 63 százaléka voksolt igennel az alkotmánymódosításra, ami 440 ezer embert jelent.
    Ez jóval meghaladja az igenek Törökországban - 86 százalékos részvételi arány mellett - regisztrált 51,34-os százalékos arányát, de alacsonyabb a Belgiumban szavazó törökök körében regisztrált 75 százaléknál és az ausztriai 73,2 százaléknál.
    Németországban a legnagyobb - 75,89 százalékos - arányban az észak-rajna-vesztfáliai Essenben szavaztak igennel, a legalacsonyabb aránnyal - 50,13 százalékkal - pedig Berlinben győztek az igenek.
    Az adatok közül a német politikában a legtöbben azt emelik ki, hogy csaknem kétharmados a Recep Tayyip Erdogan török államfő jogkörét szélesítő alkotmánymódosítás támogatottsága. Ebből leginkább azt a következtetést vonják le, hogy félresikerült a török közösség társadalmi integrációja. Például az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Bosbach a Bildnek nyilatkozva hangsúlyozta: "tudomásul kell venni, hogy a nálunk élő törökök közül százezrek gazdasági és szociális értelemben ugyan Németországhoz lojálisak, de politikailag és ideológiailag Erdoganhoz".
    A szintén CDU-s szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere a Rheinische Post című lapnak azt mondta, nem szabad hagyni, hogy még inkább "szétsodródjanak" a Németországban együtt élő kultúrák. Ezért "elvárom, hogy a németországi törökök és a német-török kettős állampolgárok részt vegyenek a közös jövőről szóló konstruktív vitában" - mondta de Maiziere.
    A CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről már röviddel az urnazárás után sürgették a török európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását és annak a célkitűzésnek a feladását, hogy Törökország valaha is az EU tagja lehet. A népszavazás nyomán azt a régi követelést is újra elővették, hogy a kettős állampolgárság szabályozásában vissza kell állítani a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) nyomására eltörölt úgynevezett opciós kötelezettséget, azt a szabályt, hogy a nem uniós vagy svájci bevándorlók Németországban született gyermekeinek választaniuk kell szüleik állampolgársága és a német állampolgárság között.
    Az ellenzéki Zöldek szerint be kell látni, hogy a törökök beillesztése a többségi társadalomba nem sikeres. A népszavazás németországi eredménye azt jelzi, hogy Németország eddig nem volt kellően nyitott a területén élő törökökkel szemben, ezért "van egy integrációs problémánk" - fogalmazott Ckaudia Roth, a Zöldek egyik vezetője, a szövetségi parlament (Bundestag) alelnöke a Die Welt című lapnak. Szerinte nem korlátozni, hanem szélesíteni kellene a német állampolgárság megszerzésének lehetőségét, és egyebek mellett lehetővé kell tenni, hogy a helyi választásokon a német állampolgárok és az uniós állampolgárok mellett a németországi török állampolgárok is szavazhassanak.  
    A Zöldek egyik társelnöke, a török származású Cem Özdemir szerint a török közösségnek is van tennivalója. Úgy tűnik, hogy a közösség egy része úgy érzi, "elég lábujjhegyen állni a német alkotmány talaján", ezért fel kell szólítani őket, hogy kötelezzék el magukat teljes mértékben az alaptörvény és a német értékek mellett - mondta a politikus a Bildnek. 
    Az ARD országos köztelevíziónak nyilatkozva megjegyezte: szembesíteni kell az igennel szavazókat azzal, hogy Németországban demokráciában élnek, hazájukban viszont szavazatukkal "diktatúrát" építenek.
    Vannak más vélemények is. Thomas Kufen, Essen CDU-s főpolgármester a Bildnek azt mondta, sokkhatásként érte, hogy városában 75,89 százalékkal győztek az igenek, azonban az alacsony, csupán 44 százalékos részvételi arányt akár az is magyarázhatja, hogy sokan azért nem szavaztak, mert "régóta Németországot tekintik a hazájuknak", és ezért úgy érezték, hogy a törökországi alkotmány módosítása nem tartozik rájuk.
    Necla Kelek szociológus szerint az igenek csaknem kétharmados aránya annak tulajdonítható, hogy "nagyon sok németországi török valójában nem is Németországban él". A közösség meghatározó része a hatvanas években érkezett vendégmunkások után, a családegyesítés révén kibontakozott második bevándorlási hullámmal telepedett le Németországban, és a kevéssé fejlett közép- és kelet-törökországi térségekből származik. Ők "törökök akarnak maradni" - mondta a szakértő a Bildnek. 
    Az is fontos tényező, hogy Németországban nemigen vannak a törökországi állami, egyházi intézményrendszertől függetlenül működő mecsetek. Így a németországi mecsetek lényegében az Erdogan-féle kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) "kampányirodái" - mondta Necla Kelek.

A Németországban élő török kisebbség 1,4 millió tagja rendelkezik választójoggal Törökországban. A vasárnapi népszavazáson a részvételi arány 44 százalékos volt, ez növekedés a legutóbbi két szavazáson, a 2015 júniusában tartott, majd novemberben megismételt parlamenti választásokon regisztrált 32 százalékhoz, illetve 40 százalékhoz képest.   

 

A vasárnapi népszavazáson az 1,4 millió szavazásra jogosult németországi török 44 százaléka, azaz mintegy 616 ezer szavazó vett részt, akiknek a 63 százaléka voksolt igennel az alkotmánymódosításra, ami 440 ezer embert jelent.   

 

Ez jóval meghaladja az igenek Törökországban - 86 százalékos részvételi arány mellett - regisztrált 51,34-os százalékos arányát, de alacsonyabb a Belgiumban szavazó törökök körében regisztrált 75 százaléknál és az ausztriai 73,2 százaléknál.   

 

Németországban a legnagyobb - 75,89 százalékos - arányban az észak-rajna-vesztfáliai Essenben szavaztak igennel, a legalacsonyabb aránnyal - 50,13 százalékkal - pedig Berlinben győztek az igenek.   

Az adatok közül a német politikában a legtöbben azt emelik ki, hogy csaknem kétharmados a Recep Tayyip Erdogan török államfő jogkörét szélesítő alkotmánymódosítás támogatottsága. Ebből leginkább azt a következtetést vonják le, hogy félresikerült a török közösség társadalmi integrációja. Például az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Bosbach a Bildnek nyilatkozva hangsúlyozta: "tudomásul kell venni, hogy a nálunk élő törökök közül százezrek gazdasági és szociális értelemben ugyan Németországhoz lojálisak, de politikailag és ideológiailag Erdoganhoz".   

 

A szintén CDU-s szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere a Rheinische Post című lapnak azt mondta, nem szabad hagyni, hogy még inkább "szétsodródjanak" a Németországban együtt élő kultúrák. Ezért "elvárom, hogy a németországi törökök és a német-török kettős állampolgárok részt vegyenek a közös jövőről szóló konstruktív vitában" - mondta de Maiziere.   

 

A CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről már röviddel az urnazárás után sürgették a török európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását és annak a célkitűzésnek a feladását, hogy Törökország valaha is az EU tagja lehet. A népszavazás nyomán azt a régi követelést is újra elővették, hogy a kettős állampolgárság szabályozásában vissza kell állítani a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) nyomására eltörölt úgynevezett opciós kötelezettséget, azt a szabályt, hogy a nem uniós vagy svájci bevándorlók Németországban született gyermekeinek választaniuk kell szüleik állampolgársága és a német állampolgárság között.   

Az ellenzéki Zöldek szerint be kell látni, hogy a törökök beillesztése a többségi társadalomba nem sikeres. A népszavazás németországi eredménye azt jelzi, hogy Németország eddig nem volt kellően nyitott a területén élő törökökkel szemben, ezért "van egy integrációs problémánk" - fogalmazott Ckaudia Roth, a Zöldek egyik vezetője, a szövetségi parlament (Bundestag) alelnöke a Die Welt című lapnak. Szerinte nem korlátozni, hanem szélesíteni kellene a német állampolgárság megszerzésének lehetőségét, és egyebek mellett lehetővé kell tenni, hogy a helyi választásokon a német állampolgárok és az uniós állampolgárok mellett a németországi török állampolgárok is szavazhassanak.     

 

A Zöldek egyik társelnöke, a török származású Cem Özdemir szerint a török közösségnek is van tennivalója. Úgy tűnik, hogy a közösség egy része úgy érzi, "elég lábujjhegyen állni a német alkotmány talaján", ezért fel kell szólítani őket, hogy kötelezzék el magukat teljes mértékben az alaptörvény és a német értékek mellett - mondta a politikus a Bildnek.    

 

Az ARD országos köztelevíziónak nyilatkozva megjegyezte: szembesíteni kell az igennel szavazókat azzal, hogy Németországban demokráciában élnek, hazájukban viszont szavazatukkal "diktatúrát" építenek.   

 

Vannak más vélemények is. Thomas Kufen, Essen CDU-s főpolgármester a Bildnek azt mondta, sokkhatásként érte, hogy városában 75,89 százalékkal győztek az igenek, azonban az alacsony, csupán 44 százalékos részvételi arányt akár az is magyarázhatja, hogy sokan azért nem szavaztak, mert "régóta Németországot tekintik a hazájuknak", és ezért úgy érezték, hogy a törökországi alkotmány módosítása nem tartozik rájuk.   

Tudta, hogy bankbetétben romlik a pénze?
A csökkenő kamatkörnyezetben egyre nehezebb jó hozamú befektetést találni. A banki betéti kamatok általában 0-1% közötti éves hozamot fizetnek, miközben az infláció 3,1% (KSH, 2018. június). Így az Ön pénze reálértéken romlik, hiszen az infláció nagyobb, mint a kapott kamat. Mi a teendő ilyen helyzetben?

Töltse ki kalkulátorunkat és megoldást találhat pénzügyeire!
Milyen távra fektet be általában?
   
Mekkora éves kamatot kap jelenleg?
   
Milyen kockázat mellett fektet be Ön?
   
Milyen befektetésben gondolkodik?
 
Milyen éves hozammal lenne Ön elégedett?
   
Szeretne adómentes befektetést?
 
Pénzügyi megoldásunk:
Ahhoz, hogy testreszabott ajánlattal tudjuk Önt felkeresni, kérjük, töltse ki a következő adatokat:
Név:
Irányítószám:
Telefon:
E-mail:
Miért édemes Önnek regisztrálni, és mi fog történni?
  • Mi a pénzhez értünk, segítünk Önnek pénzügyeiben.
  • A megadott elérhetőségeken szakértőink megkeresik Önt.
  • Kollégáink válaszolnak pénzügyi kérdéseire.
  • Szakértőink segítenek Önnek befektetési döntéseiben, információt adunk döntéseihez.
  • Segítségünkkel számos pénzügyi konstrukciót elérhet (állampapírok, deviza, hazai- és külföldi részvénypiacok, befektetési alapok stb).
  • A tanácsadás díjmentes.
Különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendeletében („Általános Adatvédelmi Rendelet” vagy „GDPR”) foglaltakra valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) szerint személyes adataim jelen weboldalon történő megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat a ProfitLine.hu kezelje. Továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy megadott személyes adataimat a ProfitLine.hu a Partnereink menüpontban feltüntetett szolgáltató partnerei részére továbbítsa további egyeztetés, tájékoztatás, kapcsolatfelvétel céljából.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.

Necla Kelek szociológus szerint az igenek csaknem kétharmados aránya annak tulajdonítható, hogy "nagyon sok németországi török valójában nem is Németországban él". A közösség meghatározó része a hatvanas években érkezett vendégmunkások után, a családegyesítés révén kibontakozott második bevándorlási hullámmal telepedett le Németországban, és a kevéssé fejlett közép- és kelet-törökországi térségekből származik. Ők "törökök akarnak maradni" - mondta a szakértő a Bildnek.    

 

Az is fontos tényező, hogy Németországban nemigen vannak a törökországi állami, egyházi intézményrendszertől függetlenül működő mecsetek. Így a németországi mecsetek lényegében az Erdogan-féle kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) "kampányirodái" - mondta Necla Kelek.

 

Kalkulátor ajánlónk:

Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor

Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor

Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?

Három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz Németországban

Németország második világháború utáni történetében először nem kettő, hanem három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - jelentette ki az egyik legtekintélyesebb német választási szakértő csütörtökön Berlinben.
2021. 08. 27. 18:00
Megosztás:

Lengyelország ezért épít kerítést a fehérorosz határon

Lengyelország két és fél méter magas kerítést épít a fehérorosz határon a magyar-szerb határszakaszon létesített kerítés mintájára, és kétezerre emeli a határőrök támogatására kivezényelt katonák létszámát - jelentette be hétfőn Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.
2021. 08. 24. 08:00
Megosztás:

Merkel szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben

Németország támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha megpróbálja fegyverként használni Ukrajnával szemben az Északi Áramlat-2 gázvezetéket - jelentette ki Angela Merkel német kancellár vasárnap Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón.
2021. 08. 22. 19:00
Megosztás:

Moszkva mielőbbi tárgyalásokat sürget az afgán konfliktussal kapcsolatban

Önzésükről lemondva komoly tárgyalásba kell kezdeniük az ország leendő átmeneti koalíciós kormányáról az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleknek - jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának vezetője vasárnap a Rosszija 1 televíziónak.
2021. 08. 16. 01:00
Megosztás:

Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének vezetőjét

Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének (ügyvivő) vezetőjét az elkobzott lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását akadályozó törvény miatt - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.
2021. 08. 15. 16:00
Megosztás:

Moszkvába és Kijevbe látogat Angela Merkel

Az orosz és az ukrán fővárosban tesz hivatalos látogatást a jövő héten Angela Merkel német kancellár - jelentették be pénteken Berlinben.
2021. 08. 14. 15:00
Megosztás:

Lemond az ukrán belügyminiszter

Benyújtotta kedden lemondását tisztségéről Arszen Avakov ukrán belügyminiszter - adták hírül ukrán hírportálok a tárca sajtószolgálatára hivatkozva.
2021. 07. 13. 22:00
Megosztás:

Kiköltözött jeruzsálemi rezidenciájáról Benjamin Netanjahu

Tizenkét év elteltével kiköltözött a jeruzsálemi miniszterelnöki rezidenciáról Benjamin Netanjahu volt kormányfő, a Likud párt és a parlamenti ellenzék vezére - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.
2021. 07. 12. 05:00
Megosztás:

A Biden-kormány leállította a közel-keleti gazdasági programok támogatását

Joe Biden amerikai elnök kormánya meghatározatlan időre leállította a közel-keleti országok gazdaságát támogató Ábrahám Alapot, amelyet az Egyesült Államok, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek hozott létre tavaly szeptemberben, a három ország között megkötött, úgynevezett Ábrahám Egyezmény aláírása után. Az erre szánt összeget az amerikai kormány a koronavírus-járvány okozta hazai gazdasági károk enyhítésére akarja fordítani - közölték meg nem nevezett izraeli és amerikai források a Globes című izraeli gazdasági lappal.
2021. 07. 12. 03:00
Megosztás:

Újraválasztották Jaroslaw Kaczynskit, a lengyel Jog és Igazságosság párt elnökét

Elsöprő többséggel újraválasztotta szombaton a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt kongresszusa Jaroslaw Kaczynski pártelnököt.
2021. 07. 04. 01:00
Megosztás:

A demokrata vezetőség is támogatja a kétpárti infrastruktúra javaslatot

Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője azt nyilatkozta tegnap, hogy ő és Nancy Pelosi, a képviselőházi demokraták vezetője is támogatják a 21 kétpárti szenátor által összerakott infrastruktúra csomagot - olvashatjuk az ERSTE mai elemzői anyagában.
2021. 06. 24. 18:00
Megosztás:

Kijev szerint Oroszország veszélyt jelent a Fekete-tengeren

Oroszország agresszív és provokatív politikája a Fekete- és az Azovi-tengeren, a Krím félsziget megszállása és militarizálása állandó veszélyt jelent Ukrajnára és szövetségeseire - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán a Twitteren.
2021. 06. 24. 01:00
Megosztás:

Éles kritikákat kapott a Washington Post amerikai napilap

Éles kritikákat kapott az elmúlt napokban a Washington Post című amerikai napilap, mert a múlt hét végén internetes oldalán olyan videót tett közzé, amelyben a megszólalók arra ösztönzik a fehér embereket, hogy alakítsanak fehér felelősségi csoportokat, és éljék át amély szégyen időszakát - számolt be a Fox News amerikai hírcsatorna.
2021. 06. 23. 06:00
Megosztás:

Kreml: az Egyesült Államok nem kerül le a barátságtalan országok listájáról

A genfi csúcs nem teremtette meg a feltételeit annak, hogy az Egyesült Államok lekerüljön az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájáról - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Moszkvában.
2021. 06. 22. 06:30
Megosztás:

A mexikói határhoz látogat Donald Trump

Donald Trump volt amerikai elnök a hónap végén - csatlakozva Greg Abbotthoz, Texas állam republikánus kormányzójához - az Egyesült Államok mexikói határához látogat - derült ki a volt elnök helyi idő szerint kedden közzétett közleményéből.
2021. 06. 17. 00:05
Megosztás:

Kiállta a bizalmi szavazást a szlovák belügyminiszter

Az előzetes várakozásoknak megfelelően kiállta szerdán az ellene indítványozott bizalmi szavazást Roman Mikulec szlovák belügyminiszter, akinek a menesztéséről az ellenzék javaslatára összehívott rendkívüli ülésen két napon át tárgyalt a pozsonyi parlament.
2021. 06. 16. 21:00
Megosztás:

Orbán Viktor gratulált Izrael új miniszterelnökének

Gratulált és jókívánságait fejezte ki Orbán Viktor abban a levélben, amelyet az új izraeli miniszterelnöknek, Naftali Bennettnek küldött hétfőn - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár Brüsszelből.
2021. 06. 15. 03:00
Megosztás:

Az USA nem szeretne konfliktust Kínával és Oroszországgal

Az Egyesült Államok nem törekszik konfliktusra Kínával és Oroszországgal - mondta a hét vezető ipari hatalom (G7) vasárnap véget ért angliai csúcstalálkozója után Joe Biden amerikai elnök.
2021. 06. 13. 18:10
Megosztás:

Húsz javaslatról szavaz az Országgyűlés a nyári szünet előtt

Az Országgyűlés kétnapos üléssel fejezi be tavaszi ülésszakát a jövő héten. A képviselők hétfőn interpellációkat intézhetnek a kormány tagjaihoz, kedden pedig több mint húsz előterjesztésről szavaznak, így például végleges formába önthetik Magyarország 2022-es költségvetését.
2021. 06. 13. 12:00
Megosztás:

Joe Biden meghívta az ukrán elnököt a Fehér Házba

Joe Biden amerikai elnök hétfőn telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és meghívta őt nyárra, egy személyes találkozóra az Egyesült Államokba - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.
2021. 06. 08. 07:30
Megosztás: