45 milliárdot fordít a kormány iskolai informatikai fejlesztésekre
Palkovics László a sajtóban megjelent hírekre reagálva jelezte: a kormány nem döntött sem a kilenc évfolyamos iskoláról, sem a középiskolai felvételik átalakításáról. Tájékoztatót hallgatott meg a kabinet csupán, ezek olyan kérdések, amelyek szakmai vitáját az elkövetkező időszakban folytatják majd le - közölte. Megjegyezte: a középiskolák jelentős részében ugyanakkor ma is van felvételi.
Az oktatási államtitkár előadásában rámutatott: Magyarország településszerkezete elaprózódott, és az iskolarendszert ehhez kell hozzáalakítani. 2010-2014 között mintegy kétszázezerrel csökkent az általános iskolások száma, eközben a feladat-ellátási helyek száma 300-al lett több.
Az általános iskolai kapacitások átlagos kihasználtsága 70 százalékos - jelezte, s kitért arra is: az iskolarendszer ma a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek előrehaladását nem segíti oly módon, ahogy kellene. Aránytalan a személyi feltételrendszer is, a pedagógustársadalom egyre inkább elöregszik - mutatott rá Palkovics László.
Az oktatási államtitkár a PISA-eredményekkel összefüggésben kiemelte: az iskolák közötti különbség jóval nagyobb, míg az iskolán belül a gyerekek közti különbség jóval kisebb mint az OECD-államokban. A felmérések eredményeiből az is látszik, nagyon nem mindegy, milyen családi háttérrel rendelkezik valaki, s az iskola feladata, hogy kompenzálja azt, amit a családok nem tudnak biztosítani - jegyezte meg. Ugyanakkor a kompetencia eredmények szerint nem igaz, hogy a kisfalvak kisiskoláiban ne lehetne jó eredményeket elérni.
Az államtitkár a beavatkozási irányokról szólva kitért a digitális írástudás erősítésére, fontosnak nevezte, hogy legyenek az iskolában megfelelő informatikai eszközök, s legyen hozzáférés is ezekhez. Az is fontos, hogy a pedagógusoknak is meglegyen a megfelelő kompetenciája. 45 milliárdot fordítanak fővároson kívüli iskolák számítástechnikai eszközeinek fejlesztésére - közölte, s jelezte: a tanártovábbképzésbe szintén beépítik az ilyen típusú kompetenciákat.
A Nemzeti tanterv átalakításáról elmondta: cél, hogy találják meg a lexikális tudás és annak alkalmazása, alkalmazhatósága közötti megfelelő arányt. Lexikális tudás nélkül csak kompetenciát azonban nem lehet fejleszteni - rögzítette.
Fontos, hogy az átmeneteket jól kezeljék az óvodából az iskolába, majd iskolán belül, s stabil alapkészségeket alakítsanak ki, a természettudományokat pedig életkorhoz illesztve kell megújítani. Nem kell mindent a tanórán megoldani - mondta, s lehetőségként felvetette az iskolai idő meghosszabbítását táborokon keresztül.
Felülvizsgálhatják a tanítási szünetek elosztását, újragondolnák az egésznapos iskolát.
Palkovics László szólt arról az elképzelésről is, hogy bevezetnék a jövőben a természettudományos kompetencia-mérést is.
Emellett sztenderdeket határoznának meg, amely azt tartalmazná, meddig kell negyedik, nyolcadik osztály végére eljutni, mit kell tudnia a diákoknak.
Kitért arra is: módosítani kell a bérrendszeren, a mostani kevéssé veszi figyelembe, ha a pedagógusok nehezebb, hátrányos helyzetű környezetben végzik munkájukat. A Klebelsberg ösztöndíjnál ez már szempont - jegyezte meg. Dolgoznak az oktatást segítők bérstruktúrájának átalakításán is - tette hozzá az államtitkár.
Szólt arról is, hogy 2018-tól a felsőoktatási intézmények látják majd el a tanártovábbképzés feladatát. Szívesen vennének fel több iskolapszichológust is, ugyanakkor egyelőre jelentős a szakemberhiány, ezért ezen szakemberek számát növelni szükséges - jelezte.
A finanszírozásról elmondta: 2009-ben 1400 milliárd volt a területre szánt összeg, majd 2012-től folyamatosan nőnek az oktatási kiadások, 2016-ban várhatóan 2000 milliárd körül lesz.
Kérdésre az iskolák önálló költséggazdálkodásáról azt mondta: ma is van költségvetésük, s az iskolaigazgató feladata, hogy keretgazdálkodást folytasson.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
