Hihetetlen, de igaz: itt vannak az inflációnál alacsonyabb lakáshitelkamatok!
2017. 05. 03. 07:30
Csak nagyon kivételes esetben történik meg, hogy a lakáshitel kamatát az infláció meghaladja, de most éppen erre került sor: a legolcsóbb hitel 2,4%-os kamat mellett érhető el, ami alacsonyabb a márciusi 2,7 %-os inflációnál – derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzéséből. A legjobb kamatok azonban vélhetően korlátozott ideig állnak csak meg ezen szinten, és ha lehet hinni a becsléseknek, akkor évek múlva visszaáll minden a rendes kerékvágásba. Ezért a legjobb, amit tehetünk, ha a gyorsan változó kamatozású hitel helyett legalább 3-5 évre rögzített kamatú hitelt veszünk fel. Ezzel sok bosszúságtól megóvhatjuk magunkat.
Ebben természetesen benne van a 2000-es időszak is, amikor nem volt ritka, hogy 12-14% közötti hitelkamat is előfordulhasson. De az átlagban ott van a közelmúlt is, amikor már 2,5% alatt is megkaphattunk egy lakáshitelt. Igaz, ehhez azért több feltételnek is meg kellett felelnünk, de a tény az tény: a Bankmonitor kalkulátorában szereplő ajánlatok közül ennyiért már valóban tudunk lakásvásárláshoz hitelt felvenni.
Az általánosságban működő gazdasági összefüggések viszont időlegesen megdőlhetnek, ami igen érdekes helyzetet eredményezhet. Utoljára 2007 tavaszán, vagyis 10 évvel ezelőtt fordult elő rövid ideig, hogy a legjobb lakáshitel kamatok elmaradjanak az inflációtól. Akkor viszont az volt az ok, hogy a kormányzati intézkedések mellett egyéb külső sokk is érte a gazdaságot.
Azóta nem volt példa arra, hogy a megszokott forgatókönyv (hitelkamat > infláció) felboruljon, azonban az utóbbi két hónapban ismét megdőlni látszik a kőbe vésett összefüggés. A februárra vonatkozó adatok szerint az éven belüli kamatperiódusú, vagyis néhány havonta változó kamatozású lakáshitelek kamata átlagosan 3,3% volt. A legolcsóbb hitel a Bankmonitor kalkulátora szerint 2,4%-os hitelkamatú volt, ami viszont már elmarad a februárban érvényes 2,9%-os éves inflációtól (és a márciusi 2,7%-tól is).
Rohanjunk azonnal lakást vásárolni?
Csak erre az átmeneti anomáliára alapozva a válaszunk nem. „Hosszabb távon ugyanis nem tartható fent az az állapot, hogy az infláció a legjobban árazott hitel kamata felett maradjon. Már csak azért sem, mert ilyen körülmények között óriási kereslet indulna meg a hitelekre, hiszen kinek érné meg otthon a párnacihában vagy betétben tartani a pénzt, ha hitel felvétele mellett ingatlanban is tarthatja a pénzét, ráadásul kisebb költség mellett” – mondja Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító ügyvezető igazgatója.
A bankok is pontosan átlátnák ezt az összefüggést, és a nagy érdeklődésre való tekintettel elkezdenék emelni a kamatot, főleg mert tartanának az infláció és a kamatok várt emelkedésétől, ami késlekedés esetén rontaná a nyereségességüket.
Hagyományos körülmények között hozzá vagyunk szokva, hogy a lakáshitel kamatok magasabban találhatók, mint a pénz vásárlóerejének romlását jól mutató infláció. Ez abból a szempontból logikus is, hogy a befektetők az esetek döntő többségében az inflációnál magasabb hozamot várnak el a befektetéseik után. Márpedig, ha a bank profithoz akar jutni, akkor úgy kell áraznia a hiteleit, hogy az – akár jelentősen - meghaladja a befektetők által elérhető kockázatmentes hozamot.
Gondoljunk csak vissza az utóbbi közel másfél évtizedre, amikor a jegybanki alapkamat átlagos szintje 6,1% volt, míg az infláció a 4%-ot sem érte el. Mindez jól mutatja, hogy hosszú távon valóban érvényre jutott a fent bemutatott reláció. Korántsem véletlen ennek fényében, hogy az elmúlt 15 évben az éven belül változó kamatozású jelzáloghitelek átlagosan 8,8%-os hitelkamat mellett voltak megvásárolhatók.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
Ebben természetesen benne van a 2000-es időszak is, amikor nem volt ritka, hogy 12-14% közötti hitelkamat is előfordulhasson. De az átlagban ott van a közelmúlt is, amikor már 2,5% alatt is megkaphattunk egy lakáshitelt. Igaz, ehhez azért több feltételnek is meg kellett felelnünk, de a tény az tény: a Bankmonitor kalkulátorában szereplő ajánlatok közül ennyiért már valóban tudunk lakásvásárláshoz hitelt felvenni.
Az általánosságban működő gazdasági összefüggések viszont időlegesen megdőlhetnek, ami igen érdekes helyzetet eredményezhet. Utoljára 2007 tavaszán, vagyis 10 évvel ezelőtt fordult elő rövid ideig, hogy a legjobb lakáshitel kamatok elmaradjanak az inflációtól. Akkor viszont az volt az ok, hogy a kormányzati intézkedések mellett egyéb külső sokk is érte a gazdaságot.
Azóta nem volt példa arra, hogy a megszokott forgatókönyv (hitelkamat > infláció) felboruljon, azonban az utóbbi két hónapban ismét megdőlni látszik a kőbe vésett összefüggés. A februárra vonatkozó adatok szerint az éven belüli kamatperiódusú, vagyis néhány havonta változó kamatozású lakáshitelek kamata átlagosan 3,3% volt. A legolcsóbb hitel a Bankmonitor kalkulátora szerint 2,4%-os hitelkamatú volt, ami viszont már elmarad a februárban érvényes 2,9%-os éves inflációtól (és a márciusi 2,7%-tól is).
Rohanjunk azonnal lakást vásárolni?
Csak erre az átmeneti anomáliára alapozva a válaszunk nem. „Hosszabb távon ugyanis nem tartható fent az az állapot, hogy az infláció a legjobban árazott hitel kamata felett maradjon. Már csak azért sem, mert ilyen körülmények között óriási kereslet indulna meg a hitelekre, hiszen kinek érné meg otthon a párnacihában vagy betétben tartani a pénzt, ha hitel felvétele mellett ingatlanban is tarthatja a pénzét, ráadásul kisebb költség mellett” – mondja Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító ügyvezető igazgatója.
A bankok is pontosan átlátnák ezt az összefüggést, és a nagy érdeklődésre való tekintettel elkezdenék emelni a kamatot, főleg mert tartanának az infláció és a kamatok várt emelkedésétől, ami késlekedés esetén rontaná a nyereségességüket.
Egyedül azért nem következik most ez a forgatókönyv be, mert az alapkamat helyett most mindenkinek a figyelme az állampapírpiacra és a bankközi piacra helyeződik át, ez utóbbi az a terület, ahol a bankok egymásnak hiteleznek. A bankok szempontjából gyakorlatilag mindegy, hogy emelkedik az infláció, ha ezzel párhuzamosan a rövid kamatok (például BUBOR) nem nőnek, sőt csökkennek.
Jelenleg az alapkamat 0,9%-os szintje helyett a 3 hónapos BUBOR 0,16%, és a 3 hónapos diszkontkincstárjegy 0,08%-on áll. Egy éve kereken 1%-ponttal volt magasabban a BUBOR, míg az állampapír hozama 0,94%-on állt. Ilyen feltételek mellett a bankok nincsenek hitelkamat emelésre kényszerítve, a 250-300 bázispontos felárat így is minden további nélkül fel tudják számítani, és így is a 3%-os plafon alatt tudnak maradni.
Bő fél évvel ezelőttig együtt mozogtak az inflációval a rövid kamatok, viszont a jegybank új stratégiáját (a bankok egyre kevesebb likvid pénzt helyezhetnek el a jegybanknál betétben) követően a kapcsolat megszakadt. Ezért is lehet most olyan kedvező a hitelfelvevők helyzete, mert a bankok kényelmesen alacsonyan tarthatják a hitelkamatot, mert a betétekre alig kell valamit fizetniük.
Ettől eltekintve nem kívánhatnánk jobb körülményeket hitelfelvételhez. A példaként hozott gyorsan változó hiteltől viszont óvakodjunk, mert idővel az infláció magával fogja húzni a kamatokat is, és akkor a törlesztőrészletek is nagyobb mértékben megemelkednek. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy ha 1%-ponttal nő a kamat, akkor 8-9%-kal nő meg a törlesztőrészlet. A legjobban akkor járunk el, ha legalább 3-5 évre rögzített kamatú hitelt veszünk fel, ami szintén kifejezetten alacsony hitelkamattal elérhető.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Ősztől újra törlesztene a még moratóriumban lévők nagy többsége
Pozitív, jövőközpontú és a problémák megoldására irányuló kommunikációt várnak a pénzügyi szolgáltatójuktól a lakossági ügyfelek a koronavírus-járvány okozta új környezetben – derül ki a CIB Bank nemrégiben a saját ügyfélkörében elvégzett online kutatásából. Az immár második alkalommal elvégzett felmérés alapján a válaszadók legnagyobb félelme változatlanul az, hogy egy családtagjuk elkapja a koronavírust, miközben az anyagi biztonságért inkább a fiatalabb, az egészségéért pedig az idősebb generáció aggódik jobban. A CIB Bank még hitelmoratóriumban lévő lakossági ügyfeleinek többsége szeptember után inkább már újra törlesztene.
Egyre t9bb hitelt vesznek fel a magyarok
A második negyedévben 657 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, amiből 433 milliárd forintot a friss megtakarítások, 213 milliárd forintot a piaci hozamok adtak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A negyedév során a megtakarítások 11,3 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól, amivel szemben a vállalt kötelezettségek összege 47,3 százalékos éves növekedése áll az első negyedévi 20,4 százalék után. A 433 milliárd forint nettó megtakarítás 2017 eleje óta a legkisebb volt.
5 millió forint pénzügyi előnyt jelenthet a kamatmentes csok-hitel bevezetése
Novák Katalin keddi bejelentése alapján lakásépítésre és új lakások vásárlására kamatmentessé válik októbertől a csok-hitel. Ennek feltétele, hogy az ingatlan alacsony energiaigényű legyen és igénybe kell venni a lakáscél megvalósításához az MNB “zöld” lakáshitelét is, ami várhatóan ugyancsak októbertől lesz elérhető. A két kedvezményes kölcsön bevezetését követően egy 60 millió forint értékű új lakás megvásárlása 8 millió forinttal kerülhet kevesebbe a Bankmonitor számításai szerint.
Jön az iskolakezdés, mélyen a zsebbe kell nyúlni - akad megoldás
A pandémia előtti években az augusztus a személyi kölcsönök terén pörgős időszakot jelentett, sok háztartás az iskolakezdés előtti jelentős kiadásait hitelből finanszírozta. Az elmúlt években már a karácsonyi időszakot is meghaladta a kölcsönök folyósítása. A hitelfelvételben gondolkodóknak jó hír, hogy a versenynek köszönhetően az MNB kamatemelése még csak minimális mértékben látszik meg a banki személyi hitel ajánlatokon.
Gyülekeznek a fellegek a lakossági hitelpiac fölött?
Eddigi legalacsonyabb értékét vette fel júliusban a Bank360 Lakossági Hitelkeresleti Index, mely a nagyobb lakossági hiteltípusok iránti online keresletet méri. Bár a babaváró kölcsön és a lakáshitelek iránti online érdeklődés nőtt, a személyi kölcsönök iránti kereslet gyengülése a mélybe rántotta a mutatót.
A jelzáloghitelpiac további növekedését várja a Duna House
A jelzáloghitelpiac az első félévben 34 százalékkal haladta meg az előző évi volument, amely az előzetesen várt 20 százalékos növekedést is felülmúlja. A Duna House szerint a második félévben, amely szinte kivétel nélkül mindig az erősebb félév a hitelpiacon, hasonló tendenciák várhatók, és így a tavaly kihelyezett 928 milliárd forintnyi jelzáloghitel után 2021-ben szinte biztosan eléri a piac az 1000 milliárd forintos határt, illetve az előrejelzés szerint meghaladhatja az 1200 milliárd forintot is. A jelzáloghitelpiacot az otthonteremtési támogatások intenzív kereslete mellett az ősszel várhatóan újra felfutó ingatlanpiaci adásvételek is erősíthetik.
Biztosra mennek a hiteligénylők
Márciustól kezdve erős felfutásban van a hazai hitelpiac, minden harmadik magyar háztartás törleszt legalább egyfajta hitelt. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon 2021 második negyedévében, féléves szinten pedig közel 600 milliárd forintot helyeztek már ki. A Duna House Pénzügyek által közvetített hiteltranzakciók alapján az ügyfelek átlagosan 17,8 millió forintot igényelnek lakáskölcsönként, jellemzően hosszú kamatperiódusú konstrukcióban, az esetek 65%-ában pedig hitelügyintézői segítséget kérnek.
Új csúcsra jutott a lakáshitelezés: 136,4 milliárd forint egy hónap alatt!
Júniusban eddig sosem látott összeget, 136,4 milliárd forint lakáshitelt vettek fel az emberek a bankokból - nyolc éve egy év alatt helyeztek ki a bankok annyi lakáshitelt, mint idén tavasszal egy-egy hónapban.Bár a piac már számolt az MNB kamatemelésével, a lakáshitelpiacon – miként azt a money.hu előre jelezte – a kamatemelés automatikus érvényesülésének gátat szabott a banki verseny. Kamatelőnye miatt egyértelműen a 10 évre fixált kölcsönök vették át a vezető szerepet a folyósításokban az idén.
Rezsicsökkentésbe kezd a lakáspiac
Nagyon kedvező hitelkonstrukció bevezetésével üzen hadat az energiazabáló lakásoknak és élénkíti a takarékos ingatlanok piacát a jegybank. Bár az ősztől elérhető zöld lakáshitel pontos részletei még nem ismertek, a legfontosabb paraméterekből látható, hogy nagyon-nagyon kedvező konstrukció lép a piacra – az ügyfelek 10 millió forintonként durván 45 ezer forintos törlesztéssel számolhatnak, ami akár milliós megtakarítást jelenthet a hitelfelvevőknek. Ugyanakkor a korszerű lakásokra kínált zöld hitel miatt markánsabban kettéválhat az új és használt lakásokra kínált hitelek kamata, s ez hatással lehet a használt lakások piaci árára is.
23,5 milliós lakáshitel is elérhető 20 évre a májusi átlagbérrel
431 560 forint volt az átlagos bruttó kereset májusban Magyarországon, a mediánbér (tehát, amelynél ugyanannyian kerestek többet, mint kevesebbet) pedig 332 690 forint volt. Ez az átlagbér esetében 287 ezer forintos nettót jelentett, a mediánbér esetén pedig 221 ezer forintot.
Fejtörést okozhat az idei évben a hitelmoratórium lejárata és az építőipari körbetartozások
Nem következett be ugyan a hitelbiztosítók által prognosztizált 10-20%-os növekedés a felszámolási és a csődeljárások tekintetében a tavalyi évben, az építőipari körbetartozások és a hitelmoratórium lejárta miatt azonban még idén sem lélegezhetnek fel az érintett vállalkozások. A hitelbiztosítások jelentős segítséget adhatnak a cégeknek, ehhez azonban komoly erőforrásokra van szükség. Előnyei ellenére az üzleti vállalkozások körében mindössze 5%-os a hitelbiztosítások aránya, szemben az Ausztriában mért 80%-kal.
Máris itt a jegybanki kamatemelés hatása: drágulnak a forintosított devizahitelek augusztusban!
Az alapkamat emelésének hatása relatív gyorsan begyűrűzik a változó kamatozású hitelek árazásába, emiatt az augusztusban forduló forintosított devizahitelesek kamata 0,54 százalékponttal fog nőni. Ráadásul a kamatnövekedés 2020. év eleje óta ennél jóval magasabb, már meghaladja az 1 százalékpontot. Mindezt azonban elfedheti a hitelmoratórium, így a következményekkel sokan csak később szembesülnek majd.
Új lendületet kapott a vállalati hitelezés
Felélénkítette a Széchenyi Kártya Program GO! a vállalkozási hitelek piacát. Az OTP Banknál néhány hét alatt már csaknem ezer vállalkozás nyújtott be hitelkérelmet az államilag támogatott, kevesebb mint 0,5 százalékos kamattal elérhető kölcsönökre. A hitelintézet július 1-je óta már több mint 11 milliárd forintnyi hitel összegre kötött szerződést a megújult program keretében.
Nőhet az újlakások ára a mindennél kedvezőbb lakáshitellel
Új hitelprogramot hirdetett meg az MNB októbertől: a Zöld Otthon Program legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett kínál lakáshitelt mindazoknak, akik magas energiahatékonyságú, legalább BB besorolású, zöld szempontoknak megfelelő házat építenének vagy új ingatlant vásárolnának. Kiss Tamás, a GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat értékesítési vezetője arról beszélt, a bejelentés hatására sokan kivárnak a lakásvétellel, ugyanakkor aki használt ingatlant szeretne venni, annak teljesen felesleges a tranzakciót halogatni. A szakértő hozzátette, nőni fog a kereslet az újlakás-piacon, ennek hatására pedig az árak is emelkedhetnek majd.
1,5-2 millió forintba kerül egy 10 milliós lakáshitelnél, hogy ne rettegj a kamatemeléstől
Kamatemelési ciklusba kezdett az MNB, így még inkább fontossá vált, hogy a hitelfelvevők megfontolják, milyen hosszú kamatperiódussal vesznek fel hitelt. A Bank360 elemzői 10 millió forintos lakáshitelek esetén vizsgálták meg, hogy milyen különbségek vannak a változó és a különböző időszakokra fixált kamatperiódusú ajánlatok között.
