Az SZJA bevallásból ne maradjanak ki a külföldről származó jövedelmek sem!
Közeledik május 22., a személyi jövedelemadó bevallásának határideje. Az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet áttekintése és jóváhagyás előtt sokan a fejükhöz kapnak: de mi legyen a külföldről származó jövedelemmel? A külföldi munka után szerzett jövedelem, a külföldi kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség után ráadásul nemcsak személyi jövedelemadó, hanem járulékfizetési kötelezettség is felmerülhet.
„Az első lépés a külföldről származó jövedelmek áttekintése azok jogviszonya alapján – foglalta össze Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere. Ennek megfelelően beszélhetünk nem önálló tevékenységből származó jövedelemről, tőkejövedelemről (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), vállalkozásból vagy szabad foglalkozásból származó, valamint egyéb jövedelmekről. Főszabály szerint származzon bárhonnan is a jövedelem, amennyiben adókötelessé válik
Magyarországon, az adót forintban kell megfizetni.”
Hazánk is számos országgal kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről. Amennyiben megállapítható, hogy mindkét államban belföldi illetőségűnek minősülünk, úgy ezen egyezmények döntik el az illetőség kérdését. Ennek meghatározásában az állandó lakóhely, szokásos tartózkodási hely és végső soron az állampolgárságunk a mérvadó. Amennyiben egy magánszemély magyar adóügyi illetőségűnek minősül, úgy világjövedelme után Magyarországon adóköteles.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
A munkaviszonyból származó jövedelem a magánszemély illetősége szerinti államban adóköteles, kivéve akkor, ha a munkavégzés egy másik államban történik, mert ilyenkor a jövedelmet a munkavégzés helyén terheli adókötelezettség.
Kivételt jelent, ha az alábbi három feltétel mindegyike teljesül:
1. a magánszemély az adott évben (vagy az adott naptári évben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül) 183 napnál kevesebbet tartózkodik a munkavégzés államában;
2. a kifizető (a jövedelmet juttató) a munkavégzés államában nem minősül belföldi illetőségűnek;
3. a díjazás költségét nem terhelik át a kifizetőnek a munkavégzés államában található telephelyére.
Ha mindezek alapján itthon adózunk, akkor 15%-os SZJA-t kell megfizetnünk a NAV-nak. Külföldről származó jövedelmünk osztja az ugyanilyen jogcímen, belföldről származó jövedelmeink sorsát, azaz adóbevallásunkban az összevont adóalapba tartozó jövedelmek között kell szerepeltetnünk.
Szmicsek Sándor felhívta a figyelmet: „Eltérő rendelkezések vonatkoznak azonban az egyéb, munkavégzésből származó, de a nem önálló tevékenység körébe tartozó jövedelmek adóztatására, mint például a vállalatok vezető tisztségviselőinek díjazása, művészek és sportolók tiszteletdíja, diákok, tanárok, nyugdíjasok, gyakornokok és kutatók jövedelme.”
Tőkések, figyelem!
Tőkejövedelmünk főszabály szerint illetőségünk államában adóköteles. Vannak azonban olyan tőkejövedelmek is, például az osztalékból származó jövedelem, melyek vonatkozásában a forrásállam is jogot formál az adóztatásra. A forrásállamnak ebben az esetben maximum 15%-os mértékben van joga levonni a forrásadót. Az erről kapott igazolás alapján itthon mentesítik vagy beszámítják az említett jövedelmet terhelő, külföldön megfizetett adót.
Az ilyen típusú jövedelmet az adóbevallás külföldről származó, belföldön adóköteles, külön adózó jövedelmekre vonatkozó részében kell feltüntetni. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a tőkejövedelmek többségét egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli.
Ingatlan bérbeadása és eladása után az adott államban kell adózni, ezeket a tételeket a külföldi adóbevallásban kell szerepeltetni.
Egyéb jogviszonyból származó jövedelmünk kizárólag az illetőség államában lesz adóköteles.
„Előfordulhat, hogy jövedelmünk olyan államból származik, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről – tette hozzá Szmicsek Sándor. Természetesen ilyenkor sem kell kétszer adózni. Ha az összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után külföldön fizettünk adót, úgy a számított adót csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb a magyarországi adóteher mértékéig.”
Hasonlóan kell eljárni a külön adózó jövedelmek esetében is, azzal a kivétellel, hogy a fizetendő adó a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.
Kapcsolódó kalkulátorok:
Mennyi adójóváírás járna nekem éves szinten?
Mennyi adót kell fizetni albérlet kiadásakor?
Közeledik május 22., a személyi jövedelemadó bevallásának határideje. Az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet áttekintése és jóváhagyás előtt sokan a fejükhöz kapnak: de mi legyen a külföldről származó jövedelemmel? A külföldi munka után szerzett jövedelem, a külföldi kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség után ráadásul nemcsak személyi jövedelemadó, hanem járulékfizetési kötelezettség is felmerülhet.
„Az első lépés a külföldről származó jövedelmek áttekintése azok jogviszonya alapján – foglalta össze Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere. Ennek megfelelően beszélhetünk nem önálló tevékenységből származó jövedelemről, tőkejövedelemről (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), vállalkozásból vagy szabad foglalkozásból származó, valamint egyéb jövedelmekről. Főszabály szerint származzon bárhonnan is a jövedelem, amennyiben adókötelessé válik Magyarországon, az adót forintban kell megfizetni.”
Hazánk is számos országgal kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről. Amennyiben megállapítható, hogy mindkét államban belföldi illetőségűnek minősülünk, úgy ezen egyezmények döntik el az illetőség kérdését. Ennek meghatározásában az állandó lakóhely, szokásos tartózkodási hely és végső soron az állampolgárságunk a mérvadó. Amennyiben egy magánszemély magyar adóügyi illetőségűnek minősül, úgy világjövedelme után Magyarországon adóköteles.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
A munkaviszonyból származó jövedelem a magánszemély illetősége szerinti államban adóköteles, kivéve akkor, ha a munkavégzés egy másik államban történik, mert ilyenkor a jövedelmet a munkavégzés helyén terheli adókötelezettség.Kivételt jelent, ha az alábbi három feltétel mindegyike teljesül:
1. a magánszemély az adott évben (vagy az adott naptári évben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül) 183 napnál kevesebbet tartózkodik a munkavégzés államában;2. a kifizető (a jövedelmet juttató) a munkavégzés államában nem minősül belföldi illetőségűnek;3. a díjazás költségét nem terhelik át a kifizetőnek a munkavégzés államában található telephelyére.Ha mindezek alapján itthon adózunk, akkor 15%-os SZJA-t kell megfizetnünk a NAV-nak. Külföldről származó jövedelmünk osztja az ugyanilyen jogcímen, belföldről származó jövedelmeink sorsát, azaz adóbevallásunkban az összevont adóalapba tartozó jövedelmek között kell szerepeltetnünk.
Szmicsek Sándor felhívta a figyelmet: „Eltérő rendelkezések vonatkoznak azonban az egyéb, munkavégzésből származó, de a nem önálló tevékenység körébe tartozó jövedelmek adóztatására, mint például a vállalatok vezető tisztségviselőinek díjazása, művészek és sportolók tiszteletdíja, diákok, tanárok, nyugdíjasok, gyakornokok és kutatók jövedelme.”
Tőkések, figyelem!
Tőkejövedelmünk főszabály szerint illetőségünk államában adóköteles. Vannak azonban olyan tőkejövedelmek is, például az osztalékból származó jövedelem, melyek vonatkozásában a forrásállam is jogot formál az adóztatásra. A forrásállamnak ebben az esetben maximum 15%-os mértékben van joga levonni a forrásadót. Az erről kapott igazolás alapján itthon mentesítik vagy beszámítják az említett jövedelmet terhelő, külföldön megfizetett adót.
Az ilyen típusú jövedelmet az adóbevallás külföldről származó, belföldön adóköteles, külön adózó jövedelmekre vonatkozó részében kell feltüntetni. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a tőkejövedelmek többségét egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli.
Ingatlan bérbeadása és eladása után az adott államban kell adózni, ezeket a tételeket a külföldi adóbevallásban kell szerepeltetni.
Egyéb jogviszonyból származó jövedelmünk kizárólag az illetőség államában lesz adóköteles.
„Előfordulhat, hogy jövedelmünk olyan államból származik, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről – tette hozzá Szmicsek Sándor. Természetesen ilyenkor sem kell kétszer adózni. Ha az összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után külföldön fizettünk adót, úgy a számított adót csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb a magyarországi adóteher mértékéig.”
Hasonlóan kell eljárni a külön adózó jövedelmek esetében is, azzal a kivétellel, hogy a fizetendő adó a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.
