Hírek > Kevesebb a hazai élelmiszer a szlovákiai üzletekben >

Kevesebb a hazai élelmiszer a szlovákiai üzletekben

2017.05.19 04:00
Az eddigi legalacsonyabbra, 37,2 százalékra csökkent a hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletekben idén áprilisig - derült ki a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) felméréséből, melynek eredményeit csütörtökön ismertették a szervezet képviselői Pozsonyban.
Kevesebb a hazai élelmiszer a szlovákiai üzletekben

 

A GfK piackutató ügynökség által 7 üzletlánc, 360 szlovákiai üzletében, 16 fő termékkategóriában elvégzett felmérés alapján 2011 - az első ilyen kimutatás - óta a hazai élelmiszerek aránya 50 százalékról tavaly már 40 százalék alatt volt, és tovább csökkent 37,2 százalékra. 
    Rastislav Kocan, a GfK igazgatója hangsúlyozta: az Európai Unióban Szlovákia azon országok egyike, ahol a legmagasabb az import élelmiszerek aránya. A következmények meglátszanak az ország élelmiszeriparán is, amelyben töredékére csökkent a foglalkoztatottság az elmúlt évek során. Rámutatott: hasonló nagyságú uniós országok a szlovákiai élelmiszertermelés többszörösével dicsekedhetnek, Írország például nyolcszor, Dánia pedig ötször annyi élelmiszert állít elő, mint Szlovákia, amely korábban képes volt az önellátásra.
    A felmérés szerint a szlovákiai termékek aránya tavaly csupán a tejből (64 százalék) és a hústermékekből (47 százalék) nőtt. A belföldi termékek aránya még az ásványvizek, a bor és a sör, illetve a szeszes italok kategóriájában érte el az 50 százalékot. A szlovák termékek aránya a legalacsonyabb az étolajok (8 százalék), az édességek (9 százalék) és a tartós élelmiszerek (14 százalék), illetve az üdítőitalok (24 százalék) között volt.
    Daniel Poturnay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) elnöke ezzel összefüggésben komoly figyelmeztető jelnek minősítette, hogy évek óta csak az alapterméknek számító - alacsonyabb hozzáadott értékű - hazai élelmiszerek tudják megőrizni 50 százaléknál nagyobb arányukat a szlovákiai üzletek polcain.
    A felmérés alapján az elmúlt évben a hazai élelmiszerek aránya továbbra is a legkisebb üzletekben volt a legmagasabb, 55 százalék, míg a legalacsonyabb a diszkontokban és nagy raktáráruházakban, ahol 20 százalékot tett ki. Az üzletláncok közül a hazai élelmiszerek aránya hagyományosan a jelentős részben kisebb üzletekkel rendelkező Coop Jednota (56 százalék) és a CBA (48 százalék) egységeiben a legmagasabb, míg a legalacsonyabb a Lidl (14 százalék) és a Kaufland (37 százalék) üzleteiben.
    Régiók szerinti megoszlásban Pozsony és Nagyszombat megyében a legalacsonyabb a hazai élelmiszerek aránya, ahol a legnagyobb a lakosság vásárlóereje. Ez cáfolja azt a korábban gyakran hangoztatott nézetet, miszerint a hazai élelmiszerek esetenként magasabb áruk miatt nem képesek konkurálni néhány olcsóbb külföldi termékkel.
    Pavol Uhrín, a PKS szakértője szerint a hazai termékek aránya több okból csökken folyamatosan. Ezek között említette, hogy a szlovák élelmiszeripar uniós szinten a harmadik legalacsonyabb állami támogatást kapja, így nem képes olyan innovációkra, mint a külföldi cégek, valamint azt, hogy a hazai és főként a kisebb gyártóknak termékeikkel "nagyon komplikált" bekerülnie az üzletláncokba, amelyek Szlovákiában gyakran kétszer magasabb - akár 80-100 százalékos - árréssel dolgoznak, mint a nyugati országokban.
    "Ezt a piac nem oldja meg, az állam segítsége nélkül, nincs esély a trend megfordítására" - szögezte le Pavol Uhrín.

A GfK piackutató ügynökség által 7 üzletlánc, 360 szlovákiai üzletében, 16 fő termékkategóriában elvégzett felmérés alapján 2011 - az első ilyen kimutatás - óta a hazai élelmiszerek aránya 50 százalékról tavaly már 40 százalék alatt volt, és tovább csökkent 37,2 százalékra.     Rastislav Kocan, a GfK igazgatója hangsúlyozta: az Európai Unióban Szlovákia azon országok egyike, ahol a legmagasabb az import élelmiszerek aránya. A következmények meglátszanak az ország élelmiszeriparán is, amelyben töredékére csökkent a foglalkoztatottság az elmúlt évek során. Rámutatott: hasonló nagyságú uniós országok a szlovákiai élelmiszertermelés többszörösével dicsekedhetnek, Írország például nyolcszor, Dánia pedig ötször annyi élelmiszert állít elő, mint Szlovákia, amely korábban képes volt az önellátásra.   

Tudta, hogy bankbetétben romlik a pénze?
A csökkenő kamatkörnyezetben egyre nehezebb jó hozamú befektetést találni. A betéti kamatok általában 1% alatti éves hozamot fizetnek, miközben az infláció 1,8% (KSH, 2016. dec.). Így az Ön pénze reálértéken romlik.
Töltse ki kalkulátorunkat és megoldást találhat pénzügyeire!
Milyen távra fektet be általában?
   
Mekkora éves kamatot kap jelenleg?
   
Milyen kockázat mellett fektet be Ön?
   
Milyen ügyfél Ön?
 
Milyen éves hozammal lenne Ön elégedett?
   
Szeretne adómentes befektetést?
 
Pénzügyi megoldásunk:
Ahhoz, hogy testreszabott ajánlattal tudjuk Ön felkeresni, kérjük, töltse ki a következő adatokat:
Név:
Irányítószám:
Telefon:
E-mail:
Információ: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény törvényben foglaltak alapján személyes adataim jelen weboldalon történő megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat a ProfitLine.hu a Személyes adatok védelméről és biztonságáról szóló adatvédelmi szabályzatában leírtak szerint kezelje és adataimat továbbítsa a Partnereink menüpontban felsorolt szolgáltató partnerei részére további egyeztetés, tájékoztatás céljából.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.


A felmérés szerint a szlovákiai termékek aránya tavaly csupán a tejből (64 százalék) és a hústermékekből (47 százalék) nőtt. A belföldi termékek aránya még az ásványvizek, a bor és a sör, illetve a szeszes italok kategóriájában érte el az 50 százalékot. A szlovák termékek aránya a legalacsonyabb az étolajok (8 százalék), az édességek (9 százalék) és a tartós élelmiszerek (14 százalék), illetve az üdítőitalok (24 százalék) között volt.   

Daniel Poturnay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) elnöke ezzel összefüggésben komoly figyelmeztető jelnek minősítette, hogy évek óta csak az alapterméknek számító - alacsonyabb hozzáadott értékű - hazai élelmiszerek tudják megőrizni 50 százaléknál nagyobb arányukat a szlovákiai üzletek polcain.   

A felmérés alapján az elmúlt évben a hazai élelmiszerek aránya továbbra is a legkisebb üzletekben volt a legmagasabb, 55 százalék, míg a legalacsonyabb a diszkontokban és nagy raktáráruházakban, ahol 20 százalékot tett ki. Az üzletláncok közül a hazai élelmiszerek aránya hagyományosan a jelentős részben kisebb üzletekkel rendelkező Coop Jednota (56 százalék) és a CBA (48 százalék) egységeiben a legmagasabb, míg a legalacsonyabb a Lidl (14 százalék) és a Kaufland (37 százalék) üzleteiben.   

Régiók szerinti megoszlásban Pozsony és Nagyszombat megyében a legalacsonyabb a hazai élelmiszerek aránya, ahol a legnagyobb a lakosság vásárlóereje. Ez cáfolja azt a korábban gyakran hangoztatott nézetet, miszerint a hazai élelmiszerek esetenként magasabb áruk miatt nem képesek konkurálni néhány olcsóbb külföldi termékkel.   

Pavol Uhrín, a PKS szakértője szerint a hazai termékek aránya több okból csökken folyamatosan. Ezek között említette, hogy a szlovák élelmiszeripar uniós szinten a harmadik legalacsonyabb állami támogatást kapja, így nem képes olyan innovációkra, mint a külföldi cégek, valamint azt, hogy a hazai és főként a kisebb gyártóknak termékeikkel "nagyon komplikált" bekerülnie az üzletláncokba, amelyek Szlovákiában gyakran kétszer magasabb - akár 80-100 százalékos - árréssel dolgoznak, mint a nyugati országokban.   

"Ezt a piac nem oldja meg, az állam segítsége nélkül, nincs esély a trend megfordítására" - szögezte le Pavol Uhrín.


Kalkulátor ajánlónk:

Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor

Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor

Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?


És erről mit gondolsz?
A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. A hozzászólások tartalmáért azok írója felel. A szerkesztőség fenntartja magának a mindenkori jogot arra, hogy saját megítélése szerint, részben vagy egészben töröljön, illetve ne töröljön hozzászólásokat vagy regisztrált felhasználókat. A szerkesztőség ezen döntéseit nem köteles indokolni.

Kapcsolódó hírek

Legfrissebb fórum témák