A GMO-kerekasztal elnöke szerint Új szabályozásra lehet szükség
2017. 05. 19. 04:30
Új törvényi szabályozásra lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt - fejtette ki Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke csütörtökön az MTI-nek egy budapesti szakmai tanácskozáson.
Darvas Béla közölte, az új módszerek alapjaiban változtathatják meg a GMO-k megítélését, mivel például a cukorbetegek már nap mint nap használják a transzgenikus inzulint, ami az életüket menti meg. Az ő számukra már most sem érthető a transzgenikus módszer nagyfokú elutasítottsága - tette hozzá.
Elmondta, a mezőgazdasági géntechnológiában Európa és Magyarország más utat jár be, de a törvényi felülvizsgálat mindenképpen indokoltnak tűnik az új, genomszerkesztési eljárás tükrében.
A szakmai tanácskozást az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a fenntartható fejlődés bizottsága, valamint a Magyar Ökotoxikológiai Társaság szervezte.
Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke a tanácskozást üdvözölve aláhúzta: Magyarországnak egy évtizede kellett döntenie arról, hogy szabályozza-e nemzeti törvénnyel a GMO-növények termesztését, ennek nyomán alakult ki széleskörű eszmecsere a témáról, és tartották meg az első vitanapot a GMO-növények termesztéséről a parlamentben.
Sallai R. Benedek, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a Parlamenti nyílt napok a géntechnológiai úton módosított szervezetekről rendezett fórumon, a GMO-kerekasztal 30. ülésén kiemelte, a jövőben is lehetővé kell tenni az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést a magyar családok számára, ezért kell dolgozni tovább ezen a területen.
A címzetes egyetemi tanár a GMO-növények engedélyezésével foglalkozó tanácskozáson elmondta: a jogi szabályozásban is figyelembe kell majd venni az új, például a genomszerkesztési eljárásokból adódó lehetőségeket. A genomszerkesztési eljárásokkal új növény-, fajtacsoport kerülhet forgalomba, hiszen a módszerrel úgynevezett ciszgenikus növények állíthatók elő. A módszerről több kutató azt állítja, hogy ez molekuláris növénynemesítés, ezért ezt nem kell a GMO-szabályozás alá vonni. Ezzel a technológiával is elő lehet azonban állítani transzgenikus - most ismert GMO - növényeket, csak szándék kérdése - tette hozzá a GMO-kerekasztal elnöke.
Kifejtette, a transzgenikus szabályozás a fajidegen gén használatára vonatkozik, amely génnek nincs helye a genomban. A ciszgenikus módszernél ugyanabból a növényből származó gént visznek be molekuláris módszerekkel a szakemberek ugyanarra a helyre, ahol az eredeti gén volt. A két módszer különbsége miatt kell új szabályozást alkotni a szakértők szerint, ezért Magyarországnak is újra kell gondolnia a szabályozást.
Darvas Béla közölte, az új módszerek alapjaiban változtathatják meg a GMO-k megítélését, mivel például a cukorbetegek már nap mint nap használják a transzgenikus inzulint, ami az életüket menti meg. Az ő számukra már most sem érthető a transzgenikus módszer nagyfokú elutasítottsága - tette hozzá.
Elmondta, a mezőgazdasági géntechnológiában Európa és Magyarország más utat jár be, de a törvényi felülvizsgálat mindenképpen indokoltnak tűnik az új, genomszerkesztési eljárás tükrében.
A szakmai tanácskozást az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a fenntartható fejlődés bizottsága, valamint a Magyar Ökotoxikológiai Társaság szervezte.
Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke a tanácskozást üdvözölve aláhúzta: Magyarországnak egy évtizede kellett döntenie arról, hogy szabályozza-e nemzeti törvénnyel a GMO-növények termesztését, ennek nyomán alakult ki széleskörű eszmecsere a témáról, és tartották meg az első vitanapot a GMO-növények termesztéséről a parlamentben.
Sallai R. Benedek, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a Parlamenti nyílt napok a géntechnológiai úton módosított szervezetekről rendezett fórumon, a GMO-kerekasztal 30. ülésén kiemelte, a jövőben is lehetővé kell tenni az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést a magyar családok számára, ezért kell dolgozni tovább ezen a területen.
A címzetes egyetemi tanár a GMO-növények engedélyezésével foglalkozó tanácskozáson elmondta: a jogi szabályozásban is figyelembe kell majd venni az új, például a genomszerkesztési eljárásokból adódó lehetőségeket. A genomszerkesztési eljárásokkal új növény-, fajtacsoport kerülhet forgalomba, hiszen a módszerrel úgynevezett ciszgenikus növények állíthatók elő. A módszerről több kutató azt állítja, hogy ez molekuláris növénynemesítés, ezért ezt nem kell a GMO-szabályozás alá vonni. Ezzel a technológiával is elő lehet azonban állítani transzgenikus - most ismert GMO - növényeket, csak szándék kérdése - tette hozzá a GMO-kerekasztal elnöke.
Kifejtette, a transzgenikus szabályozás a fajidegen gén használatára vonatkozik, amely génnek nincs helye a genomban. A ciszgenikus módszernél ugyanabból a növényből származó gént visznek be molekuláris módszerekkel a szakemberek ugyanarra a helyre, ahol az eredeti gén volt. A két módszer különbsége miatt kell új szabályozást alkotni a szakértők szerint, ezért Magyarországnak is újra kell gondolnia a szabályozást.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
Darvas Béla közölte, az új módszerek alapjaiban változtathatják meg a GMO-k megítélését, mivel például a cukorbetegek már nap mint nap használják a transzgenikus inzulint, ami az életüket menti meg. Az ő számukra már most sem érthető a transzgenikus módszer nagyfokú elutasítottsága - tette hozzá.
Elmondta, a mezőgazdasági géntechnológiában Európa és Magyarország más utat jár be, de a törvényi felülvizsgálat mindenképpen indokoltnak tűnik az új, genomszerkesztési eljárás tükrében.
A szakmai tanácskozást az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a fenntartható fejlődés bizottsága, valamint a Magyar Ökotoxikológiai Társaság szervezte.
Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke a tanácskozást üdvözölve aláhúzta: Magyarországnak egy évtizede kellett döntenie arról, hogy szabályozza-e nemzeti törvénnyel a GMO-növények termesztését, ennek nyomán alakult ki széleskörű eszmecsere a témáról, és tartották meg az első vitanapot a GMO-növények termesztéséről a parlamentben.
Sallai R. Benedek, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a Parlamenti nyílt napok a géntechnológiai úton módosított szervezetekről rendezett fórumon, a GMO-kerekasztal 30. ülésén kiemelte, a jövőben is lehetővé kell tenni az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést a magyar családok számára, ezért kell dolgozni tovább ezen a területen.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
A hazai halgazdálkodási ágazat profitálhat az EUROFISH tevékenységéből
Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára és az AM Halgazdálkodási főosztályának vezetői Marco Frederiksennel, az Európai Halászat- és Akvakultúrafejlesztési Nemzetközi Szervezet (EUROFISH) megbízott igazgatójával egyeztettek az EUROFISH és Magyarország együttműködési lehetőségeiről, Budapesten - közölte az AM csütörtökön az MTI-vel.
Kiváló minőségű a magyar dinnye, de lesz belőle elég?
Kiváló minőségű a magyar dinnye, amelynek termőterülete valamivel csökkent a pandémia hatására, de a hozama emelkedett, így bőven jut a hazai piacra és exportra is - mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonvilágoson, az Agrármarketing Centrum dinnyefogyasztást ösztönző kampányának sajtótájékoztatóján.
Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése
Júniusban 20,5 százalékkal magasabb volt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbinál, ami 3,1 százalékponttal nagyobb emelkedés az egy hónappal korábbi 17,4 százaléknál. Az élénkülésben némi szerepet játszhatott a bázishatás, mert tavaly májusról júniusra 2,5 százalékponttal, 4,5 százalékosra mérséklődött a drágulás üteme. A legnagyobb drágulást a burgonya és a tojás mutatta.
A nők kulcsszerepet játszanak a vidéki térségek fejlődésében
Tizenegy ország részvételével nemzetközi miniszteri konferenciát szervezett pénteken Kranjban a szlovén Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Minisztérium, amelynek témája a nők helyzete a vidéki térségekben volt - közölte az Agrárminisztérium szombaton az MTI-vel.
Magas volt az érdeklődés az idei debreceni Farmer expo iránt
Rendkívüli volt az érdeklődés az idei debreceni Farmer expo iránt: a pénteken véget ért 30. jubileumi nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítást több mint harminc ezren keresték fel az egyetem Böszörményi úti campusán - jelezte a vásárzárást követően Vaszkó László vásárigazgató az MTI-nek.
Történelmi léptékű az agrárfinanszírozás
A magyar kormány az uniós forrásokhoz történelmi léptékű társfinanszírozást biztosít, a korábbi 17,5 százalékos helyett 80 százalékosat; az idén annyi pénzt fognak kifizetni vidékfejlesztésre, mint a megelőző hét évben összesen - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Kiskunfélegyházán, a Kiskun Expo megnyitóján.
Kitűnő őszi kalászos vetőmagokat vethetnek a termelők
Megfelelő mennyiségű és minőségű őszi kalászos vetőmag áll majd rendelkezésre a hamarosan kezdődő szezonkezdetre a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint. A testület az idei évre nettó 123.100 forint / tonna tájékoztató árat tett közzé a hazai mezőgazdaság fontos növénycsoportjának vetőmagjaira.
Meztelencsigák elleni védekezés - előbújtak a csigák, hogyan irthatók ki?
A csapadékosabbra forduló nyár ismét előcsalta a meztelencsigákat a kertekben, veteményesekben. Az Agroinform.hu-nak az Agrártudományi Kutatóközpont munkatársaival együttműködésben készített felmérése szerint a hazai kerttulajdonosok főként két meztelencsigafaj: a spanyol meztelencsiga és a nagy meztelencsiga pusztításával szembesülnek. A gyakorlatilag minden lágyszárú növényt megtámadó kártevők ellen a legtöbben a csigák összeszedésével védekeznek, de gyakori a vegyszerek vagy más, szárító hatású anyagok alkalmazása is.
Évtizedes sikerszéria az agrár-külkereskedelemben – de lehet még javítani
A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, de néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva már árnyaltabb a kép – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. Mint írják: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait.
További drágulásra számítanak az agrárium szereplői
Tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat helyzetét mérő Takarék AgrárTrend Index értéke kismértékben tovább emelkedett a második negyedévben. A piaci szereplők helyzetértékelése főként a baromfi, a szőlő-bor és szántóföldi növénytermesztésre alapozott termékpályákon javult, a többi alágazatban alapvetően stagnálás, minimális csökkenés figyelhető meg. Azzal az élelmiszerpiac minden szereplője egyetért, hogy a nyersanyagok drágulása nem épült még be teljesen az értékesítési árakba. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői is arra számítanak, hogy az élelmiszerárak a következő egy évben tovább emelkednek, és egy többéves növekedési ciklusra is számítani kell.
