2017. 05. 19. 17:00
Fontos előrelépés történt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett nemzetközi dokumentációs rendszer ügyében, melyek révén az illegálisan fogott hal nem kerülhetne a boltok polcaira és így a tányérunkra sem.
Egy ötéves folyamat eredményeként szakértői szinten elfogadták a fogás dokumentálását szabályozó önkéntes iránymutatásokat, a következő lépés, hogy a FAO tagországok is rábólintsanak július elején a szervezet kétévenkénti konferenciáján.
Amint ez megtörténik, az iránymutatások egyfajta „aranystandardként” működhetnének a döntéshozók és a halászatban érdekelt cégek számára, ha a halak eredetét szeretnék nyomon követni.
Világszerte mintegy 91-93 millió tonna halat halásznak ki évről-évre, a tengeri élelmiszerek kereskedelmi értéke tavaly megközelítette a 142 milliárd dollárt.
Ezen túlmenően, az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászat még 26 millió tonnával fejeli ezt meg, veszélyeztetve ezzel az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát.
A fogás dokumentálására kifejlesztette rendszer ez ellen lehet megoldás. Az alapkoncepció a következő: a kifogott halnál a nemzeti hatóságok tanúsítják annak az előírásoknak való megfelelését, amely tanúsítvány végigkíséri az alapanyagot a feldolgozás teljes folyamata során, kerüljön akár nemzeti vagy nemzetközi piacra.
Ez idáig csupán néhány ilyen rendszer létezett, és azok is főleg az értékesebb, a túlhalászat által fenyegetett fajták esetében, mint a tengeri sügér az Antarktisz vizeiben, vagy a kékúszójú tonhal az Atlanti-óceánban.
Az Európai Unió 2010 óta megköveteli az ilyen dokumentáció meglétét a tengerentúlról érkező halak esetében, míg az Egyesült Államok tavaly jelentette be saját rendszerének elindulását.
A nemzetközi támogatás elengedhetetlen
Komoly akadály a széleskörű fogás-dokumentációs rendszerek esetében a logisztika kérdése, hogyan őrizhető meg a papírtanúsítvány sértetlensége a szállítás során. Az újdonság a FAO-javaslat esetében a papíron túl a digitális alapú tanúsítás, mely az értéklánc bármely pontján elérhető lenne, csökkentené a bürokráciát és egyúttal a csalás lehetőségét is.
„Bár az irányelvek nem kötelező erejűek, az előkészítő tárgyalások folyamata biztosítja a széleskörű támogatottságot, a FAO konferencián való elfogadás pedig csak ráerősít erre,” mondta Audun Lem, a FAO halászat és akvakultúra egységének helyetteses vezetője.
Új eszközök a káros gyakorlat ellen
Engedély nélküli halászat, kvótatúllépés, veszélyeztetett fajok halászata, vagy nem megengedett eszközök használata néhány példa a leggyakoribb módszerek közül.
Az ezeket övező egyre növekvő nemzetközi figyelem felgyorsíthatja a válaszlépéseket, legyen szó ezen fogás-dokumentációs rendszerről, vagy az úgy nevezett Kikötő szerinti államok egyezményről, melyet szintén a FAO kezdeményezett és hozott tető alá tavaly.
„Az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászat káros a környezetre, az élelmezésbiztonságra, és a gazdasági fejlődésre is,” tette hozzá Lem, „ezért célzottan kell foglalkozni a témával.”
Egy ötéves folyamat eredményeként szakértői szinten elfogadták a fogás dokumentálását szabályozó önkéntes iránymutatásokat, a következő lépés, hogy a FAO tagországok is rábólintsanak július elején a szervezet kétévenkénti konferenciáján.
Amint ez megtörténik, az iránymutatások egyfajta „aranystandardként” működhetnének a döntéshozók és a halászatban érdekelt cégek számára, ha a halak eredetét szeretnék nyomon követni.
Világszerte mintegy 91-93 millió tonna halat halásznak ki évről-évre, a tengeri élelmiszerek kereskedelmi értéke tavaly megközelítette a 142 milliárd dollárt.
Ezen túlmenően, az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászat még 26 millió tonnával fejeli ezt meg, veszélyeztetve ezzel az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
A fogás dokumentálására kifejlesztette rendszer ez ellen lehet megoldás. Az alapkoncepció a következő: a kifogott halnál a nemzeti hatóságok tanúsítják annak az előírásoknak való megfelelését, amely tanúsítvány végigkíséri az alapanyagot a feldolgozás teljes folyamata során, kerüljön akár nemzeti vagy nemzetközi piacra.
Ez idáig csupán néhány ilyen rendszer létezett, és azok is főleg az értékesebb, a túlhalászat által fenyegetett fajták esetében, mint a tengeri sügér az Antarktisz vizeiben, vagy a kékúszójú tonhal az Atlanti-óceánban.
Az Európai Unió 2010 óta megköveteli az ilyen dokumentáció meglétét a tengerentúlról érkező halak esetében, míg az Egyesült Államok tavaly jelentette be saját rendszerének elindulását.
A nemzetközi támogatás elengedhetetlen
Komoly akadály a széleskörű fogás-dokumentációs rendszerek esetében a logisztika kérdése, hogyan őrizhető meg a papírtanúsítvány sértetlensége a szállítás során. Az újdonság a FAO-javaslat esetében a papíron túl a digitális alapú tanúsítás, mely az értéklánc bármely pontján elérhető lenne, csökkentené a bürokráciát és egyúttal a csalás lehetőségét is.
„Bár az irányelvek nem kötelező erejűek, az előkészítő tárgyalások folyamata biztosítja a széleskörű támogatottságot, a FAO konferencián való elfogadás pedig csak ráerősít erre,” mondta Audun Lem, a FAO halászat és akvakultúra egységének helyetteses vezetője.
Új eszközök a káros gyakorlat ellen
Engedély nélküli halászat, kvótatúllépés, veszélyeztetett fajok halászata, vagy nem megengedett eszközök használata néhány példa a leggyakoribb módszerek közül.
Az ezeket övező egyre növekvő nemzetközi figyelem felgyorsíthatja a válaszlépéseket, legyen szó ezen fogás-dokumentációs rendszerről, vagy az úgy nevezett Kikötő szerinti államok egyezményről, melyet szintén a FAO kezdeményezett és hozott tető alá tavaly.
„Az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászat káros a környezetre, az élelmezésbiztonságra, és a gazdasági fejlődésre is,” tette hozzá Lem, „ezért célzottan kell foglalkozni a témával.”
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor
Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?