Ingatlant hónapokig, jelzáloghitelt viszont pár nap alatt választanak a magyarok
A Budapest Bank legfrissebb kutatásában 25 és 59 év közötti ingatlantulajdonosokat kérdezett a szülői házból való elköltözésről, a mobilitási kedvről, illetve az első és jelenlegi saját tulajdonú otthonuk megvásárlásának körülményeiről, ide értve annak kiválasztását és a finanszírozását is. Mint kiderült, a megkérdezettek átlagosan 23 évesen költöztek el a szüleiktől, az első saját ingatlanukhoz pedig jellemzően 27 éves korukban jutottak hozzá. Az esetek több mint harmadában (40%) már a családi fészekből történő elköltözés évében meglett a saját tulajdonú otthon, a többiek viszont átlagosan 8 évet vártak erre.
Az első saját tulajdonú ingatlan minden második válaszadónál (51%) családi ház volt, 25%-uk panellakásba, 24%-uk pedig egyéb társasházi típusú lakásba költözött. Az ingatlanokat 69%-uk vásárolta, 17%-uk pedig inkább az építkezést választotta. Az első új otthonba a megkérdezettek 77%-a párjával vagy házastársával együtt költözött be.
Nem szívesen költözködnek a magyarok
Amennyiben a megkérdezettek jelenlegi ingatlanát nézzük, a családi házban élők aránya 58%-ra nőtt, a panellakást otthonként választók aránya pedig 17%-ra mérséklődik - tehát elsősorban a panellakások tulajdonosai mozdultak a családi házak irányába.
A magyarok továbbra sem túl mobilisak: 65%-uk jelenleg is az első teljesen vagy részben saját tulajdonú ingatlanában él. A válaszadók csupán harmada (35%) költözött kétszer vagy annál többször saját tulajdonú ingatlanba, de ők sem túl sűrűn teszik ezt: átlagosan 9 évente kerül sor költözésre. Ráadásul nem is szívesen mennek messzire, hiszen a többször költözők 57%-ának az összes eddigi ingatlana ugyanazon a településen belül volt. Az esetek több mint felében (54%) nagyobb otthonra volt szükség, 27%-nál családi okok álltak a költözés hátterében, és mindössze minden tízedik (11%) költözött a munkahelye miatt.
Meglátni és megszeretni
Az ingatlanvásárlás fontos ügy: a válaszadók 83%-a maga is részt vett jelenlegi lakása keresésében, 96%-uk pedig a végső döntés meghozatalának is aktív részese volt. Ugyanakkor a döntést a legtöbb esetben nem egyedül, hanem családtagjaival együtt hozták meg, mindössze a válaszadók 17%-a mondta ki a végső szót egyedül.
Az ingatlant keresők fele (51%) elsősorban ingatlan- és apróhirdetési portálokon tájékozódott, 34%-uk ingatlanközvetítők, egyharmaduk pedig a rokonok és ismerősök ajánlását is figyelembe vette. Érdekesség, hogy a közösségi médiát erre mindössze 8%-uk veszi igénybe.
A válaszadók több mint kétharmada maximum 3 hónapig keresett új ingatlant, harmaduknak (30%) ehhez egy hónapnál is rövidebb időre volt szüksége, 17%-uk keresett csak fél éven túl. A legtöbben (63%) 4 vagy több ingatlant is megnéznek, de a válaszadók ötöde (19%) rögtön az első megtekintett ingatlant megvette. A kiválasztásnál nem meglepő módon a legtöbben anyagi tényezőket vesznek figyelembe (66% az ingatlan árát, 40% pedig a rendelkezésére álló pénzösszeget), de az ingatlan elhelyezkedése (52%) és állapota (43%) is fontos szempont. Azt azonban, hogy új vagy használt lakásról van-e szó, mindössze a megkérdezettek 5%-a veszi tekintetbe.
A keresés megkezdésekor a válaszadók négyötödének (81%) van tervezett összeg a fejében, kétharmaduknak (68%) pedig nagyjából sikerült is magát ehhez az összeghez tartania a vásárláskor. Az előzetes költségtervvel rendelkezők harmada (28%) azonban végül többet költött. 50%-uk esetében a felújítás és berendezés került többe, 30% említette, hogy az ingatlanok ára is magasabb volt a vártnál, 27%-nak pedig egyszerűen annyira megtetszett az ingatlan, hogy hajlandó volt azért magasabb árat is kifizetni, mint amit korábban tervezett.
Mindössze néhány nap alatt döntünk a hitelről
Akár túllépjük a keretet, akár nem, az ingatlanvásárlás pénzügyi oldalát nem kerülhetjük meg, így érdekes kérdés, miből is vesznek ingatlant a magyar lakástulajdonosok. A válaszadók 58%-a vett fel hitelt, 47% a megtakarítását, 33%-uk pedig az előző lakása árát is felhasználta ehhez.
Ha a lakáshitel kiválasztására kerül a sor, a megkérdezettek többsége (78%) a bankoknál tájékozódik, 73%-uk pedig személyesen is bemegy ezért a bankfiókba, nem elégszik meg a pénzintézet honlapjával. Bár az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada (67%) több hetet, akár több hónapot is szán, amely alatt több ingatlant is megnéznek, az ingatlan finanszírozásáról való döntésre ennél aránytalanul kevesebb energiát fordítanak: a lakásvásárlást hitelből finanszírozók 38%-a mindössze egyetlen bank ajánlatát vette figyelembe, és a hitel kiválasztására legfeljebb néhány napot (36%) vagy egy hetet (23%) szánt. Mindez annak fényében elgondolkodtató, hogy a legtöbb esetben egy-két évtizedes elköteleződésről van szó, ráadásul a megfelelő hitel kiválasztásával akár milliókat is spórolhatnának.
„A hitelfelvétel mindig komoly döntés, amely az ügyfelek életének következő tíz-húsz évére hatással lesz. Jelzáloghitel termékeink fejlesztésekor a Budapest Banknál fokozottan figyelünk ügyfeleink igényeire és a szakértő tájékoztatásra, hogy nyugodtabban vághassanak bele lakáscéljaik megvalósításába” – mondta el Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. „A kutatásunk szerint a hitel kiválasztásakor a havi törlesztőrészlet mellett a teljes visszafizetendő összeg, valamint a THM nagysága és a futamidő hossza is fontos szempontnak számít, ezért olyan jelzálogkonstrukciót alakítottunk ki ügyfeleink számára, amely lehetővé teszi, hogy a futamidő hosszát, ezzel együtt a teljes visszafizetendő összeget és a THM-et is csökkentsék a számlájukra érkező jövedelem és biztonsági tartalék segítségével.”
Ezen elvárásoknak felel meg a Budapest Bank Egyenlítő konstrukciója*, amelynél a bank a fizetési számlán elhelyezett pénzösszeg után napi szinten hitel-kamatkedvezményt számol el. A kamatkedvezményt a bank félévente, ingyenes előtörlesztésként jóváírja, majd az így csökkentett tőketartozást változatlan törlesztőrészlet mellett újraütemezi. Ennek hatására csökken a futamidő, így az ügyfelek hamarabb visszafizethetik jelzáloghitelüket, mintha ugyanazt az összeget azonos feltételek mellett normál jelzálogkölcsönként vették volna fel.
Ha például valaki 5 millió forint kölcsönt vesz fel, és ha a hitelhez kapcsolódó fizetési számláján a futamidő végéig havonta 19.000 forintot helyez el az aktuális törlesztőrészleten felül, az Egyenlítő konstrukció által nyújtott kedvezmény hatására 35 hónappal csökken a futamidő, aminek következtében a teljes visszafizetendő hitelösszeg 1.102.366 forinttal lesz kevesebb, a THM mértéke pedig a normál, Egyenlítő hatás nélküli 4,4%-ról, egyenlítő hatással számolt THM: 2,9%-ra** csökken!
Kapcsolódó kalkulátoraink:
Mennyi adót kell fizetni albérlet kiadásakor?
Mennyi illetéket kell fizetni ingatlan vásárlásakor 2017-ben?