Akár 2 milliárd forintos bírságot is kaphatnak a jogsértő webáruházak
A fogyasztóvédelem területén az elmúlt évtizedben – hazai és európai szinten is – egyértelműen az elektronikus kereskedelem térnyerése okozta a legtöbb fejtörést a jogalkotóknak és sokszor a jogalkalmazó szerveknek is. A KSH adatai szerint az e-kereskedelem hazai volumene 2010 óta évente átlagosan 38 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, ami joggal irányítja a magyar hatóságok figyelmét is erre a területre.
"Ez a kiemelt figyelem azonban nagyobb szigort is eredményez a tagállami, így a magyar fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata esetében is. Ez pedig komoly feladat elé állítja azokat a vállalkozásokat, amelyek forgalmuk jelentős részét e-kereskedelem útján bonyolítják, hiszen nekik nem csak a Polgári Törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük, hanem az e-kereskedelmi szolgáltatókra vonatkozó speciális rendelkezéseknek is" – mutat rá Ihász Péter, a Faludi Wolf Theiss jogász szakértője.
Az említett jogszabályok számos kötelezettséget írnak elő a kereskedőknek a webáruházuk működésére vonatkozóan. Ilyen kötelezettségek a teljesség igénye nélkül a tárhelyszolgáltató adatainak, az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság és békéltető testület elérhetőségének vagy éppenséggel a webáruházat üzemeltető vállalkozás e-mail címének a feltüntetése. Az adatközlési kötelezettségen túl a webáruház megfelelő visszaigazolási mechanizmussal is kell, hogy rendelkezzen mind a feladott árú, mind pedig a fogyasztó elállási jogának gyakorlása során visszajuttatott termékhez kapcsolódóan. Kiemelten fontos továbbá a kereskedő által alkalmazott általános szerződési feltételek tartalma, amely nem csorbíthatja a fogyasztó jogszabály adta jogait. Így tartalmaznia kell a szavatosságra, valamint jótállásra vonatkozó feltételeket valamint a fogyasztó elálláshoz való jogának gyakorlásához szükséges információkat. "A fenti tájékoztatási kötelezettségeken túl a vállalkozásokra még számos további feladat hárul. Azonban a hatóság jelenlegi gyakorlatából is jól látható, hogy már az itt felsorolt kötelezettségek megszegése is könnyedén hatósági eljárást és adott esetben bírságot vonhat maga után" – hangsúlyozza a szakértő.
Bírságok tekintetében a KKV szektorba tartozó vállalkozások esetén az első jogsértésre a hatóság ugyan csak figyelmeztetéssel reagál, de ismételt szabálytalanságnál a kötelező minimum bírság már 200 ezer forint. A bírságmaximum alapesetben KKV-k esetében 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén azonban a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig terjedhet. Egyéni vállalkozók esetén a bírságmaximum már 5 millió forint, míg egy nagyvállalat esetében ugyanez 500 millió forint, minősített esetben pedig 2 milliárd forint is lehet.
Amennyiben a bírság önmagában nem lenne elég elrettentő, 2017-től a hatóság a súlyos jogsértésen kapott vállalkozásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által vezetett nyilvános honlapon (www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu) is feltünteti.
"Mindezekre tekintettel különösen fontos, hogy az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások minden tőlük telhető lépést megtegyenek annak érdekében, hogy webes felületeik, azok működése és a tevékenységük során alkalmazott általános szerződési feltételek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő állapotba kerüljenek. Abban az esetben, ha nem így járnak el, mind a pénztárcájuk tartalma, mind pedig a beléjük vetett fogyasztói bizalom is komoly veszélybe kerülhet" – figyelmeztet a szakértő.
Kapcsolódó kalkulátorok:
Mennyi adójóváírás járna nekem éves szinten?
