Magyarország számára kockázatokat hordoz az Európai Unió átalakulása
A szeptemberi német választások után Európában a fókusz az Európai Unió jövőjével kapcsolatos tárgyalásokra kerülhet – derül ki az Equilor Befektetési Zrt. friss elemzéséből. Az Európai Bizottság korábban öt forgatókönyvet vázolt fel az unió jövőjével kapcsolatban, mely alapján még a 2019-es európai parlamenti választások előtt elkészülne az átalakulással kapcsolatos terv és cselekvési program. Ezeken alapulva jelenleg a legesélyesebb az úgynevezett mag-Európa projekt, melynek lényege, hogy az ebben résztvevő tagországok közös pénzügyminisztériumot és költségvetést állítanának fel, továbbá az unió minden területén szorosabbá fűznék az integrációt. A folyamat lezárása után az EU inkább egy szabadkereskedelmi övezet lenne, a szűkebb politikai és gazdasági uniót pedig a mag-Európához csatlakozott tagországok alkotnák. Az Equilor szerint Magyarország szempontjából mindenképpen kedvezőtlen lehet a projekt folytatása, hiszen jelentősen megváltozna az uniós támogatási rendszer, a mag-Európán kívüli tagállamok a jelenleginél nagyságrendekkel kevesebb forrást kapnának az EU-tól. A kelet-európai országok közül Csehország és Szlovákia már jelezte, hogy érdeklődik a lehetőség iránt, de Románia is a maghoz szeretne tartozni. Németország és Franciaország mellett Belgium, Olaszország, Hollandia és Luxemburg is a szorosabb unió mellett foglalt állást, így várhatóan mind a mag-Európa projektre szavaznak, és valószínű, hogy a balti államok, továbbá Ausztria és Szlovénia is csatlakozik hozzájuk. Az eurozóna jelenlegi kilátásai kedvezőek, a gazdasági növekedés megnyugtató, ugyanakkor jól kivehetőek a strukturális problémák is. A Brexit-tárgyalásokon továbbra sincs érdemi előrelépés, mivel a brit kormány hivatalosan elutasítja a „végszámla” kifizetését, melynek összege 50-80 milliárd euróra tehető, az EU viszont csak azt követően hajlandó a kilépést követően kötendő kereskedelmi megállapodásokról tárgyalni, miután sikerül megállapodni a fizetendő összegről. Lényegében tehát patthelyzet alakult ki, egyelőre egyik fél sem enged az álláspontjából.
Az Egyesült Államokban az adósságplafon Demokrata voksokkal történő ideiglenes megemelése meglepetésként hatott, ugyanakkor alku tárgyát is képezheti, és Donald Trump kompromisszumra kényszerülhet szeptemberben. Az adóreformokat elhalaszthatják, az ObamaCare sorsa továbbra is kérdéses, így átmeneti költségvetéssel indíthatják a 2018-as pénzügyi évet. Az Equilor szerint mindez az amerikai részvénypiacra is nyomást gyakorolhat, és akár komolyabb árfolyamesés is következhet a tengerentúlon, miközben a kockázatokat növelik az észak-koreai geopolitikai feszültség, valamint a Trump ellen folyó vizsgálatok. Az euró az év hátralevő részében újra gyengülhet a dollárral szemben, az EUR/USD jegyzése év végére visszatérhet az 1,10-es szint közelébe.
Magyarországon a gazdasági növekedés üteme a második negyedévben elmaradt a várakozásoktól, éves alapon 3,2 százalékos volt a bővülés a várt 3,6 százalékhoz képest, ehhez képest a GDP-bővülés 2017-ben 3,7, jövőre pedig 3,3 százalék lehet. Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője szerint nem változtak a GDP növekedését segítő lényeges tényezők: az év hátralevő részében a növekedést a beáramló uniós források segítik, ami az idei 2239 milliárd forint után jövőre 2418 milliárd forint lehet. Az infláció növekedése idén 2,4, jövőre 2,8 százalék lehet, amelynek ütemét a rendkívül alacsony importált infláció és a jövő évi áfakulcs csökkentések lassíthatják. Az eddigi folyamatok alapján a tervezettnél kedvezőbben alakulhat az idei költségvetés helyzete, mely részben hozzájárulhatott az S&P augusztusi döntéséhez, amikor a hitelminősítő pozitívra módosította a magyar kilátásokat. Az Equilor szerint elképzelhető, hogy a soron következő októberi Moody’s döntés során is pozitívra módosulhat hazánk adósságbesorolása, miután az elmúlt években az ország sérülékenysége számottevően csökkent, jelentős a fizetési mérleg többlet, csökken a külső adósságállomány, stabilabb a bankrendszer, és az alacsony költségvetési hiány mellett az elmúlt hónapokban a rövid távú növekedési kilátások is jelentősen javultak. Ugyanakkor jövőre választási év lesz Magyarországon, ami a hitelminősítők óvatosságában is megjelenhet, így túl korai még arról nyilatkozni, hogy az S&P mikor módosíthatja a pozitív kilátás után magát az országbesorolást is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfontosabb monetáris eszköze 2015 óta a három hónapos futamidejű MNB-betét, melynek keretösszege folyamatosan, legutóbb idén júniusban csökkent (500-ról 300 milliárdra). Az MNB következő ülésén további 1-200 milliárd forintos csökkentés jöhet, a későbbiekben pedig meg is szűnhet, így a jelenlegi laza monetáris politika a korábban vártnál is hosszabb ideig fennállhat. Az MNB mozgástere továbbra is tág, amit az uniós likviditásbőség is támogat, miközben a kedvező fundamentumok miatt a forint erősödik. A hazai fizetőeszköz erősödésével kapcsolatban a fő kérdés, hogy az hol lépi át az MNB ingerküszöbét, és hol van az a szint, ahol már szóbeli intervencióval próbálják megállítani az erősödést. Az Equilor várakozása szerint a 300 forintos eurószint lehet az a lélektani határ, ahol sor kerülhet a beavatkozásra. A következő évben az euró árfolyama maradhat a korábban megjelölt 303-318 forintos sávban, idén a sáv erősebb felén (305), míg jövő év végén a gyengébbiken (312).
A magyar tőzsdén nyáron tovább folytatódott az árfolyamok emelkedése, ami leginkább a jó vállalati eredményeknek, a pozitív hazai gazdasági folyamatoknak és a kedvező nemzetközi hangulatnak köszönhető. Az Equilor szerint fordulatra utaló jelek egyelőre nincsenek, azonban kisebb-nagyobb árfolyamesés bármikor jöhet, így érdemes a meglévő részvénypozíciókat aktívan kezelni és a kockázatokat csökkenteni. A vezető részvények közül a MOL és a Magyar Telekom részvényei vételre ajánlottak a jelenlegi szinten, míg a Richter és OTP esetében inkább a tartás, korrekciókban felhalmozás javasolt.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor
Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?