Egyre többen vesznek részt Magyarországon klinikai gyógyszervizsgálatokban
Az orvostudomány folyamatosan fejlődik, valamint az emberek is egyre egészségtudatosabbak, mégis sokan nem vesznek részt klinikai gyógyszervizsgálatokban. Annak ellenére így van, hogy Magyarország „nagyhatalomnak” számít a területet illetően - az egy főre vetített vizsgálatok száma alapján az élmezőnybe tartozunk Európában. Bár a klinikai gyógyszervizsgálatok világát sokak szerint rejtély övezi, a világban már közel 200 klinikával, 25 éve jelen levő Synexus magyarországi hálózatának friss kutatásából kiderül, hogy azok is, akik nem vettek még részt benne, egyre tájékozottabbak a témában (a tavalyi 70%-ról 75%-ra nőtt azok aránya, akik közülük hallottak már a klinikai gyógyszervizsgálatokról). Fontos, hogy a klinikai vizsgálat nem egyenlő a szűrővizsgálattal: ez utóbbi során az alany egy egészségügyi ellenőrzésen vesz részt az esetleges betegségek korai felismerése és így megelőzése érdekében, míg a klinikai gyógyszervizsgálatban is kerül sor vizsgálatokra, melyek azt hivatottak ellenőrizni, hogy a páciens egészségügyi állapota alapján megfelel-e a gyógyszervizsgálat kritériumainak, szakszóval beválasztható-e.
A mellékhatásoktól félünk, pedig alig van – aki már próbálta, állandó résztvevővé válik
Noha a gyógyszervizsgálatok a sikeres állatkísérletek utáni fázisban történnek (és ezt a megkérdezettek nagy aránya jól tudja), nemzetközi szabványok, és szigorú kritériumrendszer alapján, úgy tűnik, még mindig az esetleges mellékhatásoktól, kockázatoktól félnek leginkább azok, akik még soha nem vettek részt egy vizsgálaton (34%). A valóság ezzel szemben az, hogy azok közül, akik már részt vettek ilyen jellegű vizsgálatban, 81%-nál még soha nem lépett fel enyhe mellékhatás sem! Emellett a válaszadók 94%-a végig jó kezekben érezte magát, és döntő többségben legközelebb is részt venne klinikai vizsgálatokban (93%). A vizsgálatokkal kapcsolatos ismeretek megoszlanak, bár a többség jól tudja, hogy a gyógyszervizsgálatba való bekerüléshez szükséges előzetes kivizsgálás ingyenes, és az egész egy szigorúan szabályozott és felügyelt folyamatnak a részét képezik (92% - 90%), de azt még mindig kevesen tudják, hogy a klinikai vizsgálattal együtt a páciensek díjmentes orvosi kezelést is kapnak meghatározott ideig (36%). Emellett a megkérdezettek csak csekély aránya (29%) van tisztában azzal, hogy a részvételért pénzügyi támogatást is lehet kapni, leginkább utazási támogatás formájában.
Klinikai gyógyszervizsgálatok – új remény
A Synexus kíváncsi volt arra is, hogy a „szkeptikusabbakat” mi motiválná leginkább abban, hogy a jövőben részt vegyen egy-egy klinikai vizsgálatban. Bár a válaszadók 60%-a nyitottnak tartja magát az újdonságokra, a válaszok alapján a megkérdezettek 97%-a csak abban az esetben döntene így, ha nagyobb esélyt látna állapota javulására, mint a jelenlegi kezelése során, holott a jelenlegi kezelésükkel a megkérdezettek többsége nem elégedett. Emellett az esetlegesen fellépő mellékhatások azonnali kezelése, és a kezelőorvos vizsgálatra való javallata is motiváló lehet (93%-92%). Ennek oka az is lehet, hogy ma még viszonylag kevés szó esik arról, hogy több százezer szerencsés kiválasztott egészségügyi állapotában javulást hoztak, egyes betegségcsoportoknál a páciensek életét is meghosszabbították a legfrissebb, leginnovatívabb gyógyszereken alapuló kezelések. Ehhez képest évek, évtizedek is eltelhetnek egy-egy olyan terápiával, amely egy idő után már nem eredményez javulást, addig a klinikai gyógyszervizsgálatok új reményt hozhatnak.
A lakosság hozzáállásában és magatartásában pozitív változásként könyvelhető el, hogy már nem idegenkedünk a rendszeres szűrővizsgálatoktól sem. A felmérés szerint az emberek nagyobb része (56%) már rendszeresen jár szűrővizsgálatra, és döntő többségük – a tavalyi év adataihoz hasonlóan –még mindig a magántulajdonú intézményben bízik jobban (73%).
Úgy tűnik tehát, hogy a klinikai gyógyszervizsgálatoknál lényegesen magasabbnak érzékeljük az előnyöket a kockázatoknál. Az esetleges vizsgálatok előtt érdemes utánajárni interneten vagy érdeklődni a háziorvosnál, szakorvosnál, hogy meglévő betegségükre elérhető-e már klinikai vizsgálat.
A kutatás háttere: a Synexus Kft. által 2017 novemberében és decemberében az ArvaliCom kutatási divíziójával együttműködésben lebonyolított vizsgálat a teljes magyar lakosság körében nem reprezentatív; online lekérdezéssel készült a SurveyMonkey rendszerén keresztül a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeként. Mindkét vizsgálati csoportot a jelenleg is beteg vagy panaszokkal rendelkező 40 év feletti korosztály alkotta. A megkérdezettek döntő többsége kezelteti betegségét (cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri problémákkal, mozgásszervi rendellenességekkel és légzőszervi nehézségekkel küszködnek).
A klinikai vizsgálaton még részt nem vett válaszadók demográfiai adatai:
- Nő 83%, férfi 17%; 70 év feletti 11%, 61–70 év közötti 51%, 51–60 év közötti 27%, 40-50 év közötti 10%; 65% Budapesten, 5% nagyvárosban, 20% kisvárosokban és 10% egyéb településen él; 34% felsőfokú, 54% középfokú végzettségű; 62%-uk házas.
A klinikai vizsgálaton már részt vett válaszadók demográfiai adatai:
· Nő 93%, férfi 7%; 70 év feletti 15%, 61–70 év közötti 53%, 51–60 év közötti 23%, 40-50 év közötti 8%; 66% Budapesten, 2% nagyvárosban, 22% kisvárosban és 10% egyéb településen él; 32% felsőfokú, 63% középfokú végzettségű; 49%-uk házas.
Kapcsolódó kalkulátorok:
Milyen lenne a helyes vérnyomás érték az én koromban?
Termálfürdő, gyógyvíz kalkulátor - melyik fürdő gyógyít meg?
