Ismét a nyelvtörvényről vitázik a macedón parlament
A szkopjei parlament január 11-én már elfogadta az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt, ám azt Gjorge Ivanov államfő nem írta alá, és visszaküldte a törvényhozásnak. Ezt követően az ellenzék rekordmennyiségű, mintegy 36 ezer módosító indítványt nyújtott be.
Legutóbb a 120 tagú képviselőház 69 tagja támogatta a nyelvtörvény módosítását. Ezúttal is egyszerű többségre lesz szükség, és a köztársasági elnök már nem vétózhatja meg a jogszabályt.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerint a jogszabály szövege alkotmányellenes és diszkriminatív a macedón nyelvvel szemben. A jobboldallal szimpatizáló köztársasági elnök ugyanezzel indokolta, hogy nem írta alá a törvényt.
Melyik országnak mi a hivatalos pénzneme? ITT megnézheted!
Mivel a törvény szerint egy-egy módosító indítvány ismertetésére három perc áll a képviselők rendelkezésére, a 36 ezer módosító indítványról akár 160 napon át is vitázhatnak a macedón honatyák.
A képviselőház tisztségviselői elvégezték a módosítási indítványok feldolgozását, a szkopjei vezetés azonban úgy tűnik, arra készül, hogy semmibe vegye ezeket, és a beadványok meghallgatása nélkül ismételje meg a szavazást - írta a macedón sajtó szerdán, amikor arról számolt be, hogy a már folyamatban lévő ülésen akár már azonnal el is rendelhetik a voksolást.
Talat Xhaferi házelnök kedden jelentette be, hogy várhatóan az összes módosító indítványt elutasítják azzal az indoklással, hogy azok a törvény alkotmányosságát kérdőjelezik meg, ez pedig nem a képviselőház, hanem az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
Szkopjei beszámolók szerint a szavazás hírére több ezer tiltakozó gyűlt össze a parlament épülete előtt, aki "Macedónul Macedóniában" felkiáltásokkal fejezi ki egyet nem értését a jogszabállyal.
Branko Georgievszki macedón politológus úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a parlament megszavazza a törvényt, tovább nőhet a feszültség a belpolitikában, de az utcán is. Nem kizárható az sem, hogy a tavaly áprilisihoz hasonló összetűzések törnek ki. Egy évvel ezelőtt a jobboldallal szimpatizáló tömeg betört a parlamentbe, miután a képviselők egy albán nemzetiségű politikust választottak meg házelnöknek.
Az új nyelvtörvény szerint egyébként az albán nyelv az ország azon részein is hivatalos használatba kerülne a különböző állami szerveknél, ahol az albán kisebbség aránya nem éri el a lakosság egyötödét. A korábbi jogszabály 2001-ben született, miután fegyveres konfliktus alakult ki az albán lázadók és a kormányzati erők között. Ennek értelmében mindazokon a helyeken, ahol az albán kisebbség tagjainak a száma meghaladja az összlakosság 20 százalékát, hivatalos nyelvként használható az albán.
A 2,1 milliós Macedónia lakosságának mintegy egyharmada albán nemzetiségű.
