Megtörik a jég, engednek a britek?
Március közepén nyilvánosságra kerültek az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok jövőbeli rendezéséről folytatott tárgyalások időközi eredményei. Ezekben több megegyezésről is szó esik, többek között arról, hogy megállapodás született az EU és Nagy-Britannia között az ún. átmeneti időszakban érvényes feltételekről, amely a jövő évtől kezdődik és 2020-ig tart. Ebben az intervallumban az Egyesült Királyság részese marad a vámuniónak és az egységes piacnak is. Elveszíti viszont képviselőit az Uniós intézményekben, és továbbra is kénytelen lesz betartani az összes jelenlegi uniós szabályt és a nemzetközi megállapodásokat. „Meg kell jegyeznünk azonban, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az átmeneti időszak nem hosszabbítható meg. Továbbra is sok a megoldandó kérdés, olyan megoldás pedig kevés van, amellyel mindkét fél képviselői egyetértenének.” – mondta Filip Přibáň, az AKCENTA CZ szakértője.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
Nagy-Britannia úgy kezdte el a tárgyalásokat, hogy sok mindent meg akart változtatni. Elsősorban a migráció tartozott a fő témák közé, illetve a szabályozás mértéke az EU részéről. Az Unió képviselőitől azonban elhangzott az, hogy a britek nem várhatják el a Norvégiának nyújtott előnyöket, miközben a feltételeket úgy teljesítik, mint Kanada. Jelenleg tehát Nagy- Britanniának kell lépnie, meg kell fogalmaznia, hogy mit akar pontosan.
És mi a célja igazából? Talán a puha Brexit?
A puha Brexit azt jelenti, hogy gazdasági szempontból nem változik jelentős mértékben a működés, így Nagy-Britannia az Európai Gazdasági Térség tagja marad, és továbbra is be kell tartania az uniós szabályok többségét. A szabályozások, illetve a személyek, áruk, szolgáltatások és főleg a tőke szabad mozgásának korlátozása sem szerepel majd az eszköztárában.
Az EU fenntartja, hogy Nagy-Britannia továbbra is tagja maradjon az Európai Gazdasági Térségnek. A britek azonban ezt visszautasítják, hiszen a tárgyalások egyik legfőbb problémája éppen a személyek szabad mozgása. Saját kezükben akarják tartani a bevándorlási politikát. Az eddigiek alapján azonban az EU nem tesz engedményt ebben a kérdésben, és várható, hogy nem is változtatja meg álláspontját.
Eddig azonban mégis úgy tűnik, hogy reálisabb a puha Brexit, Nagy-Britannia ugyanis nem engedheti meg magának az EU-val folytatott kölcsönös kereskedelem jelentős korlátozását. Az Unió pedig nem engedheti meg magának az engedményeket, mert ez a többi államot is népszavazásra csábítaná. A felmérések ráadásul azt mutatják, hogy a britek véleménye változik az EU-ból való kilépéssel kapcsolatban, és az abszolút többség jelenleg fordítva, a kilépés ellen szavazna. Emellett a legutóbbi ülések alapján úgy tűnik, hogy inkább a britek tesznek engedményeket. Például, a fent említett migráció kérdésében megállapodásra jutottak, hogy az átmeneti időszakban megmarad a személyek szabad mozgása. Ezen túlmenően, az Európai Unió tagállamaiból származó külföldiek, akik már Nagy-Britanniában élnek, a Brexit után ugyanolyan jogokkal rendelkeznek majd, mint most.
Melyik országnak mi a hivatalos pénzneme? ITT megnézheted!
Az EU követeléseinek visszautasítása az EU-val folytatott kereskedelem feltételeinek romlásához vezethet, amelyek így hasonlóak, vagy akár rosszabbak is lehetnek, mint Kanada, Dél-Korea vagy Japán esetében. Ez jelentősen csökkentené Nagy-Britannia versenyképességét a globális gazdaság szintjén. A kemény Brexit a Skóciával fennálló kapcsolatoknak is súlyosan ártana, ahol az Egyesült Királyságtól való elszakadástól tartandó új népszavazás is napirendre kerülhet. Már most érezhető a feszültség növekedése Észak-Írországban, amely szintén befolyásolhatja a tárgyalások további alakulását. „Várható tehát, hogy a brit nyilvánosság és a politikai elit nyomása oda vezet, hogy a nézeteltérések és vontatott tárgyalások ellenére a Brexit inkább puha lesz, és így az európai gazdaságot nem érinti túlságosan negatívan Nagy-Britannia kilépése az EU-ból.” – mondta Filip Přibáň, az AKCENTA CZ szakértője.
