Putyin aggodódik a Donyec-medencei helyzet miatt
Az ukrán részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során Putyin és Porosenko a moszkvai tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott arról az orosz kezdeményezésről, amelynek értelmében ENSZ-erőt kell létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója biztonságának szavatolására. A két vezető között szó esett a fogva tartott személyek kicserélésének lehetőségről, valamint arról. hogy az orosz, illetve az ukrán emberi jogi ombudsman felkereshesse a másik országban őrzött orosz, illetve ukrán foglyokat.
A Kreml szerint Oroszország fontosnak tartja a tárgyalások hatékonyságának fokozását a minszki kapcsolattartó csoport és az orosz-ukrán-német-francia "normandiai négyek" formátum keretében. A felek megvitatták a délnyugat-ukrajnai válság rendezésének kérdését, figyelembe véve a "normadiai négyek" külügyminisztereinek és elnöki tanácsadóinak június tanácskozásán elhangzottakat. Putyin hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a 2015-ös minszki megállapodások végrehatásának.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrán hivatali partnerével folytatott megbeszélést követően Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a délnyugat-ukrajnai rendezés ügyét és más kérdéseket.
Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko arra kérte Putyint, hogy Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman meglátogathassa Oleh Szencovot és más, Oroszországban őrzött ukrán politikai foglyokat, és sürgette szabadon bocsátásukat, akárcsak a "megszállt területeken" fogva tartott személyekét.
Poroseko szükségesnek tartotta, hogy Oroszország hajtsa végre a minszki megállapodások keretében a biztonság szavatolása ügyében vállalt kötelezettségeit. Kijev szerint a beszélgetés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy élénkítsék a "normadiai formátumú" együttműködés keretében folyó munkát, hangolják össze az ENSZ "béketeremtő missziójának" a Donyec-medence "megszállt" területére való vezénylését, ezt ugyanis fontos eszköznek tekintik a minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.
A két elnök, aki korábban ritkán kommunikált egymással, hét hét alatt immár másodszor beszélt egymással. Porosenko ezt megelőzően június 9-én hívta fel Putyint. A Kreml szerint akkor humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és az ombudsmanok kölcsönös fogolylátogatásáról esett szó.
A Novaja Gazeta független orosz napilap csütörtökön idézte Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, aki - utalva arra, hogy a terrorizmus címén 20 évre ítélt Szencov több mint öt hete éhségsztrájkot folytat - "egészségügyi koplaláshoz" hasonlította a rendező akcióját. Közölte, hogy az ukrán elítélt a saját beleegyezése alapján támogató terápiát kap, vitaminok, szőlőcukor és fehérjék formájában. Elmondása szerint helyszíni fotók és rendszeres jelentések is azt bizonyítják, hogy Szencov jól van, súlya még gyarapodott is. Valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az elítélt két fogát elvesztette.
Deniszova, az ukrán ombudsman a maga részéről csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkezik hiteles információkkal Szencov egészségi állapotáról, de van alapja azt feltételezni, hogy az elítéltet kényszertáplálásnak vetik alá.
Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az egy orosz katonai bíróság, azzal az indokkal, hogy az elítélt "terrorcsoportot" hozott létre az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krímben. Ennek tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
