Több lengyelországi városban tiltakoztak a bírósági reform ellen
A fővárosban mintegy kétezren tüntettek az elnöki palota előtt, lengyel és uniós zászlókat lobogtattak. A transzparenseken egyebek közt a "szabad bíróságok" és az "alkotmány" szavak szerepeltek. A gyűlés befejezése után egy csoport a helyszínt biztosító rendőröket üres üvegekkel dobálta meg, és közönséges stílusban szidalmazta őket.
A szervezők szerint mintegy négyezren vettek részt a nyugat-lengyelországi Poznanban szervezett tüntetésen. Kisebb tiltakozások voltak másutt is, például Wroclawban, Lódzban, Krakkóban.
A lengyel bírósági reform történetének legújabb fejleménye az, hogy Andrzej Duda államfő csütörtökön aláírta az igazságügyre vonatkozó több törvény módosításait. Ezeket múlt héten a szejm, kedden pedig a szenátus jóváhagyta.
A változások egyebek között a legfelsőbb bíróságot érintik. Ennek elnökét az eddigi előírások szerint a 120 fős testület legalább 110 bírájának jelenlétében kellett megválasztani, az új változat szerint elegendő a bírói testület kétharmada a választáshoz.
A törvényhozók szerint ez a változtatás biztosítja a legfelsőbb bírósági elnök gyorsabb megválasztását, a lengyel igazságügy zökkenőmentesebb működését. Az ellenzék szerint viszont a módosítások alkotmányellenesek.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
A legfelsőbb bírósági elnök posztja július 4-e óta betöltetlen, mert a legutóbbi elnök, Malgorzata Gersdorf egy korábbi előírás értelmében nyugállományba került. Maga Gersdorf egyébként továbbá is érvényesnek tartja megbízatását.
A bíráknak a bírósági reform folyamán leszállították a nyugdíjkorhatárát, ugyanakkor a legfelsőbb bíróságot új kamarákkal bővítették, mindezért a testületben jelenleg több poszt betöltetlen.