A macedón állampolgárok 40 százaléka támogatja az ország nevének megváltoztatását
2018. 08. 12. 01:00
A macedón állampolgárok több mint 40 százaléka támogatja az ország nevének Macedóniáról Észak-Macedóniára történő megváltoztatását, valamint az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást - derült ki az Euroactiv című, uniós ügyekkel foglalkozó portál által szerdán közzétett felmérésből.
A NATO júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, ha minden hivatalos intézkedést megtettek a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították, és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország NATO- és EU-integrációját. Az ország a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás.
A névváltoztatásról szóló megállapodást a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá.
A szeptember 30-án népszavazásra bocsátandó kérdés így szól: "Támogatja-e ön az EU- és NATO-tagságot, és elfogadja-e a Macedón Köztársaság és Görögország közötti megállapodást a névváltoztatásról?".
A közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok 41,5 százaléka igennel, 35 százalékuk nemmel fog szavazni. Nagy különbség van azonban a nemzeti közösségek véleménye között. Az albán nemzetiségűek 88 százaléka támogatja a megállapodást, míg a macedónoknak csak 27 százaléka, 45 százalékuk pedig ellenzi.
A megkérdezettek 66 százaléka akar részt venni a népszavazáson, nem egészen 20 százalékuk azonban csatlakozik az ellenzéki pártok által meghirdetett bojkotthoz - derült ki a felmérésből.
Egy másik közvélemény-kutatás szerint, amelyet a macedón nemzetközi kapcsolatok központja készített a hétvégén 1023 fő megkérdezésével, az állampolgárok mindössze öt százaléka ismeri a megállapodásban teljes tartalmát.
A NATO júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, ha minden hivatalos intézkedést megtettek a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították, és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország NATO- és EU-integrációját. Az ország a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás.
A névváltoztatásról szóló megállapodást a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá.
A szeptember 30-án népszavazásra bocsátandó kérdés így szól: "Támogatja-e ön az EU- és NATO-tagságot, és elfogadja-e a Macedón Köztársaság és Görögország közötti megállapodást a névváltoztatásról?".
A közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok 41,5 százaléka igennel, 35 százalékuk nemmel fog szavazni. Nagy különbség van azonban a nemzeti közösségek véleménye között. Az albán nemzetiségűek 88 százaléka támogatja a megállapodást, míg a macedónoknak csak 27 százaléka, 45 százalékuk pedig ellenzi.
A megkérdezettek 66 százaléka akar részt venni a népszavazáson, nem egészen 20 százalékuk azonban csatlakozik az ellenzéki pártok által meghirdetett bojkotthoz - derült ki a felmérésből.
Egy másik közvélemény-kutatás szerint, amelyet a macedón nemzetközi kapcsolatok központja készített a hétvégén 1023 fő megkérdezésével, az állampolgárok mindössze öt százaléka ismeri a megállapodásban teljes tartalmát.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
A NATO júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, ha minden hivatalos intézkedést megtettek a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították, és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország NATO- és EU-integrációját. Az ország a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás.
A névváltoztatásról szóló megállapodást a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Az Axel Springer megveszi a Politicót
az Axel Springer német kiadóvállalat a washingtoni Politico hírportál kiadóját, bővítve ezzel amerikai portfólióját - jelentették csütörtökön két amerikai lap, a The Wall Street Journal és a The New York Times internetes kiadásai.
Három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz Németországban
Németország második világháború utáni történetében először nem kettő, hanem három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - jelentette ki az egyik legtekintélyesebb német választási szakértő csütörtökön Berlinben.
Áruházakban és iskolákban is felvehető lesz az oltás Brüsszelben
Az új típusú koronavírus ellen védettek arányának növelése érdekében szeptembertől a belga főváros több nagyáruházában is lehetőség nyílik az oltásra - derül ki csütörtöki közlésekből. Brüsszelben októbertől újra kinyithatnak a zenés szórakozóhelyek, bár Belgiumban az elmúlt hét napban átlagosan négy százalékkal emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma.
Új közép-európai keresleti igazgatót nevez ki a Mars
A Mars, a világ egyik legnagyobb édesség-, rágógumi-, élelmiszer- és kisállateledel-gyártója Daniela Hlavackovát nevezi ki új közép-európai keresleti igazgatójává. Daniela, aki korábban Szlovákia piaci igazgatója volt, most a régió négy országában - Csehországban, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában – lesz felelős a marketingtevékenységért és az ezáltal ösztönzött növekedésért.
A vártnál nagyobb mértékben romlott a GfK német fogyasztói hangulatindexe
A vártnál nagyobb mértékben romlott a GfK német fogyasztói hangulatindexe szeptemberre. A gazdaságkutató intézet csütörtöki jelentése szerint szeptemberre vonatkozóan mínusz 1,2 pontra csökkent a fogyasztói hangulatindex az előző havi mínusz 0,4 pontról. Az elemzők kisebb esést, 0,7 pontot vártak.
