Felértékelődik a nemzetközi kereskedelem szerepe az élelmezésben az éghajlatváltozás miatt
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által lefektetett nemzetközi kereskedelmi szabályok és más megállapodások, mint például a Párizsi Klímaegyezmény, kölcsönösen erősíthetik egymást, állítja „A mezőgazdasági termékpiacok helyzete 2018” elemzés. Ehhez azonban a nemzeti mezőgazdasági és kereskedelmi politikákat úgy kell alakítani, hogy azok segítsék a globális piacok szerepét az élelmezésben és a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az éghajlat változása különböző mértékben sújtja a mezőgazdaságot, néhol pozitív, míg máshol inkább negatív hatást kifejtve – a világ országait pedig nyertesekre és vesztesekre osztva.
A jelentés szerint az alacsonyabb égövi országok helyzete romlik leginkább, melyek már most is a szegénység, éhezés és alultápláltság szorításában vannak, míg a kellemesebb klímájú országok mezőgazdasága profitál a változásokból.
„A nemzetközi kereskedelem képes a piacokat stabilizálni és eljuttatni az élelmiszertöbbletet a hiánnyal küzdő térségekbe, ezzel támogatva a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és az élelmezésbiztonságot” – olvasható az előszóban José Graziano da Silva FAO főigazgató tollából.
Ehhez azonban „széleskörű politikai cselekvés szükséges”, tette hozzá, kereskedelmi politikák, amelyek támogatják a jól működő globális piacokat, kombinálva klímabarát nemzeti jogszabályokkal, befektetésekkel és szociális intézkedésekkel.
A kereskedelem mint védőháló
Sok ország élelmiszer-ellátása már most is nemzetközi
agrárkereskedelem révén biztosított vagy azért mert így gazdaságosabb, tekintve a mezőgazdasági termelés kiugró költségeit adott helyen, vagy azért mert egy éghajlati vagy természeti katasztrófa átmenetileg akadályozza a helyi termelést.
Bangladesben például a kormány tavaly jelentősen csökkentette a rizsre kivetett vámot, hogy a hatalmas áradások miatt megnövekedett árakat az importáruval mérsékelje és a piacot stabilizálja.
Egy másik példa is olvasható a jelentésben, amikor az amúgy hagyományosan kukorica termelő és –exportőr Dél-Afrika az elhúzódó aszály miatt megnövelte behozatalát a terményből.
A FAO jelentés ezért a nyitott, kiszámítható és méltányos nemzetközi piacok mellett teszi le a voksát, figyelmeztetve egyúttal, hogy a szorosabb piaci összefonódás egyes országok importfüggőségét csak tovább növelheti.
További lehetőségek
Nemzeti szinten növelni kell a klímabarát mezőgazdasági módszerekre irányuló kutatás-fejlesztésre szánt kiadásokat. Főként a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett fejlődő országokbanlehet kulcsfontosságú a gazdálkodók támogatása, hogy versenyképesebbé váljanak a nemzetközi kereskedelmi arénában is.
Mezőgazdasági kereskedelmi trendek
A jelentésben elérhető egy összegzés az elmúlt évek nemzetközi mezőgazdasági kereskedelmi teljesítményéről, és várható irányáról.
Miközben 2000 és 2008 közötti mezőgazdasági kereskedelmi lehetővé tette az utána következő három év lassulását, és a 2012 óta a valaha látott legvisszafogottabb növekedést – számokban mérve 2000 és 2016 között a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelem értéke 570 milliárd dollárról 1.6 billióra nőtt.
Ez leginkább Kína gazdasági bővülésének köszönhető, illetve a bioüzemanyagok iránti globális keresletnek.
A feltörekvőben lévő országok részesedése a mezőgazdasági kereskedelemből jelentősen nőtt, és ezzel párhuzamosan a jövedelemszint és a szegénység visszaszorulása it. Az élelmiszerek iránti kereslet (és az import) megugrott, maga után vonva a szektor termelékenységének javítását is a fejlett és fejlődő országokban egyaránt.
Az agrárkereskedelem hagyományosan nagy játékosai, mint az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok, megtartották helyzetüket, de az újoncok szorosan mögöttük vannak már.
Brazília például 2000 és 2016 között 3,2%-ról 5,7%-ra növelte részesedését a nemzetközi élelmiszerkereskedelem, Kína pedig megelőzve Kanadát és Ausztráliát a világ negyedik legjelentősebb exportőr országává lépett elő. Indonézia és India eközben megszerezték a 8. és 10. helyet.
Ugyanezen időszakban az USA, EU, Ausztrália és Kanada összesített részesedése a teljes export értékéből 10%-ot csökkent.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
