Nem árt az óvatosság a török kötvénypiacon

Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban a volatilitást a központi bankok csillapítják, de ezeken a piacokon kívül a kockázatkerülő magatartás erősödése kemény piaci mozgásokat vált ki. A 10 éves török államkötvények hozama 20%-ra nőtt az év eleje óta, míg a török líra ugyanezen idő alatt 28%-ot veszített az értékéből a dollárral szemben. Sokan ebben vételi alkalmat látnak, de nem árt számba venni a fő kockázatokat.

Ami most Törökországban történik, nem igazán bíztató, és a helyzet még tovább romolhat, ha Erdogan és az Egyesült Államok között tovább nő a feszültség. Trump elnök már többször bebizonyította, hogy nem habozik bevetni a vámokat a céljai érdekében. Ha ez megtörténne, az mind a török lírát, mind a török állampapírokat még lejjebb lökné a lejtőn.
 
A vámok esetleges bevezetése mellett kiemelendő három olyan tényező, amely meghatározza a török eszközök piaci megítélését:
 
A központi bank függetlensége. Jóllehet Erdogan visszalépett a nyílt beavatkozástól, a hatása a török központi bankra így is feltételezhető. Amíg Erdogan hatalmon van, a legjobb esetben is csak egy törékeny függetlenségre lehet számítani a központi bankkal kapcsolatban.

Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!

 
Kamatemelés. A török gazdaságnak égető szüksége van kamatemelésre, és ha erre továbbra sem kerül sor, annak az állampapírok és a líra látják a kárát.
 
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőöve. Ez alaposan megváltoztatná a kötvénybefektetők kilátásait, mivel jelentősen nőne Ankara képessége adósságainak visszafizetésére, különösen a külföldi devizában denominált kötvények esetében.
 

Ha ezek közül egyik sem valósul meg, akkor valószínűsíthetjük, hogy még nagyobb volatilitás fogja súlytani a török piacot. A töröki állampapírok 5 éves CDS felára közelíti a pénzügyi válság idején mért csúcsot, de az állampapírokon túl a török bankok is súlyos kockázatokat hordoznak magukban. Jóllehet korábban ez a szektor jó tőkehelyzetben volt, de a veszteségeket elszenvedő líra és az ennek következményeként jelentkező refinanszírozási nehézségek likviditási feszültségekhez vezethetnek. A befektetőknek jó okuk van arra, hogy átgondolják a török eszközök súlyát a portfólióikban.
 
Valójában a feltörekvő országok egészéhez való befektetői hozzáállás megváltozott. A feltörekvő országok eszközeire negatív hatással van az erős dollár, a finanszírozási költségek növekedése, és természetesen a kereskedelmi háborús retorika is. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy vannak itt még figyelemre méltó lehetőségek, különösen azokon a piacokon, ahol kedvező trendek figyelhetők meg a belső fogyasztást illetően. Kína és India ezek közé tartozik – és az utóbbit nem sújtja annyira a kereskedelmi háború.
 
Az indiai 10 éves állampapírok hozama 2016 novembere óta 7,8%-ra emelkedett, és ez a szint már tartalmazza a feljebb említett kedvezőtlen külső körülmények beárazását. Az indiai központi bank (Reserve Bank of India) a közelmúltban kétszer is emelt kamatot, de jelezte, hogy egy ideig nem lesz további kamatemelés. Az pedig tovább növeli a hitelezők és kötvénykereskedők biztonságát, hogy a központi bank terveiben szerepelnek olyan nyíltpiaci műveletek, amelyek a rúpia likviditását hivatottak támogatni. Ezek az intézkedések a hozamcsökkenés irányába mutatnak.

Forrás: Althea Spinozzi, Saxo Bank