Zsebpénzben lehet az öngondoskodás jövője
Az OTP Bank megbízásából 12. alkalommal elkészített Öngondoskodási Index adataiból az látszik, hogy a felnőtt lakosság nagy részének továbbra sincs semmiféle megtakarítása. Azaz az átlagkeresetek évek óta tartó bővülése[1] sem adott igazán lendületet az öngondoskodásnak. Azok közül, akiknek van megtakarításuk, egyre többen tartják tartalékaikat saját otthonukban. Tavalyhoz képest kilenc százalékponttal, 41 százalékra emelkedett az otthon tartott készpénz aránya. A felmérés szerint ennek oka leginkább az, hogy az emberek így készülnek fel a váratlan helyzetek kezelésére, de sokan vannak, akik egyszerűen túl kevésnek tartják az összeget ahhoz, hogy befektessék a bankokban.
„Az OTP Öngondoskodási Index értéke, szinte már trendszerűen, második éve csökken, idén egy ponttal, 35-ös értékre”— nyilatkozta a kutatásról Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. „A válaszokból kitűnik, hogy sokan inkább a mának élnek és rövid távú céljaikat valósítják meg, nem ügyelve a hosszú távú öngondoskodásra, például a nyugdíjcélú megtakarításokra”- tette hozzá.
Mennyi tartalékra van szükségem? - ITT kiszámolhatod!
A leghosszabb távú tervezést igénylő, nyugdíjcélú megtakarításokról, továbbra is ellentmondásosan gondolkozik a lakosság. A felmérés történetében soha ilyen magas arányban (77 százalék) nem voltak azok, akik az államtól várják a kényelmes és biztonságos időskoruk biztosítását. A legtöbben arra számítanak, hogy kizárólag az állami nyugdíjukból fognak megélni, ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek 72 százaléka szerint ez az összeg nem lesz elég a gondtalan időskor biztosítására.
Látva, hogy a hosszú távú megtakarítások mértéke az elmúlt években folyamatosan csökken, a felmérés most először mélyebben is vizsgálta, mi a helyzet a családról, gyermekekről való gondoskodással. A kutatásban megkérdezett szülők csaknem kétharmada egyetértett abban, hogy a gyermekek anyagi támogatása az egyik legfontosabb cél, arról azonban, hogy miként és meddig kell ezt megtenniük, már erősen megoszlik a véleményük.
A legtöbb szülő addig támogatná gyermekét, amíg megteheti azt (41%), mások (57%) szerint ez függ a gyermek életkorától és társadalmi helyzetétől. A közép és felsőfokú tanulmányok költségeinek fedezése mellett, a kortársakkal közös programok, a házasságkötés és az otthonteremtés támogatását tartja a szülők többsége a legfontosabb támogatandó célnak. Ezeket a költségeket a szülők nagy része plusz munkából tervezi fedezni, mindössze ötödük gyűjt kifejezetten ilyen célokra.
„A válaszokból kitűnik, hogy a pénzügyi ismeretek átadását illetően van ok a bizakodásra. Bár az aktív korú lakosság elenyésző része kapott pénzügyi oktatást, a most kiskorú gyereket nevelő szülők igyekeznek jobban odafigyelni a saját gyermekük megfelelő pénzügyi oktatására. A megkérdezett szülők 85 százaléka fordít figyelmet erre, hogy tudatosabb generációk nőjenek fel”- fűzte hozzá Kovács Antal.
Az OTP Öngondoskodási Index eredményeiből kiderül az is, hogy a szülők az edukáció jó eszközének tartják a zsebpénzt – a megkérdezettek gyerekeinek több mint kétharmada rendelkezik zsebpénzből vagy pénzajándékból származó saját megtakarítással. Tízből kilenc szülő pedig ösztönzi gyermekét arra, hogy ebből a pénzből tegyen félre valamilyen célra.
* Öngondoskodási Index 2018: Országos reprezentatív minta, 1500 fő személyes megkérdezésével, bankszámlával rendelkező 18-70 éves korosztály