Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét - avagy az energiaellátási kockázatok előnyei
Az alkalmazkodó szervezetek képesek hatékonyan kezelni a kockázatokat, ráadásul előnyükre is fordítják azokat. Ehhez azonban rendkívül jól felkészülteknek kell lenniük, különösen az alábbiakban bemutatott, gyorsan tovább terjedő fenyegetések kapcsán, amelyek megoldásához nem elegendők a hagyományos kockázatkezelési módszerek. A vállalatoknak ezekben az esetekben előre kell látniuk a veszélyhelyzeteket, és proaktívan kell szembeszállni velük.
A fizikai infrastruktúra meghibásodása
Az egyre növekvő népesség és energiaigények mellett az energiahálózatok problémamentes működésének biztosítása kiemelt fontosságú. Tipikusan a hálózat fenn-, illetve karbantartására fordított összegek teszik ki a közüzemi számlán szereplő költségek 56 százalékát. Ha ehhez még hozzájárulnak a szélsőséges időjárás vagy az elöregedő infrastruktúra által okozott meghibásodások, illetve az ebből eredő minőségromlás, esetleg szolgáltatáskiesés, az komoly extra költséget okoz az elosztási lánc minden szereplője számára. Nem beszélve az egyre gyakoribb kibertámadások hatásairól. A 2017-ben világszerte 150 országban 300 ezer számítógépet érintő Wannacry támadás például az energiaszolgáltatóknál is leállásokat okozott, de több helyen indirekt károkkal, többek között szellemitulajdon-vesztéssel is járt.
Mennyibe kerül 1 kwh villamos energia 2018-ban?
Ilyenkor érdemes olyan energiamenedzsment-eszközöket bevetni, amelyek nyomon követik a fogyasztói szokásokat, és intelligens mérőműszerekkel vagy teljesítménykiegyenlítő megoldásokkal képesek reagálni azokra. Hasonlóan hatékony megoldás lehet a mikrohálózatok, illetve a helyben megtermelt megújuló energia használata. A napelemek vagy szélturbinák például képesek annyi energiát előállítani, ami részben vagy egészben tehermentesítheti a hálózatot.
Globális felmelegedés és erőforráshiány
A globális felmelegedés, az extrém időjárási körülmények és a szűkös erőforrások összefüggenek. Az árvizek, a szárazságok mind negatívan befolyásolják a gazdaságot, növelve a nyersanyagok, a víz vagy az élelmiszerek árát. Ennek hatására megváltozhat a kereslet és a kínálat aránya, a fogyasztói viselkedés, és végső soron akár a népesség elvándorlásához is vezethet. Mindezek elkerülése érdekében a vállalat működésébe muszáj beépíteni a környezettudatos működést támogató folyamatokat. Folyamatosan ellenőrizni kell az erőforrás-felhasználást, és előmozdítani a minimális fogyasztást. Emellett fontos figyelmet fordítani a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására, valamint ösztönözni a megújuló erőforrások használatát.
Politikai és szabályozói változások
Az adott ország aktuális gazdasági vagy politikai helyzete nagy mértékben hatással lehet egy vállalkozás életére. A kormányváltások, az új gazdasági ösztönzők és támogatások bevezetése, illetve a korábbiak kivonása teljesen átírhatja egy szervezet jövőjét. A szabályozásoknak való megfelelés többnyire új üzleti stratégia kialakítását teszi szükségessé, valamint lelassíthatja a beruházásokat, és elnyújthatja a finanszírozási ütemezéseket. Ezenkívül az új előírások hatására növekedhetnek az energiaárak, elsősorban az elosztáshoz és a rendelkezésre álláshoz kapcsolódó tételek.
Ezekre a kockázatokra csakis előzetes mentőtervekkel lehet felkészülni, valamint alaposan ismerni kell az adott iparágat és annak szereplőit. A megfelelő előkészületnek köszönhetően a változás bekövetkezése esetén a vállalat tudni fogja, hogy milyen eszközökhöz nyúljon és milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre a megoldáshoz.
Az energiapiac ingadozása
Az energiaellátás, -kereslet, illetve az energia ára a világon mindenhol eltérő és folyamatosan változik. Függ többek között a szabályozásoktól, a népesség számától, a fogyasztás mértékétől és a hálózat összetételétől is. Ha a menedzsment nincs tisztában a trendekkel, mozgásokkal, akkor óriási pénzügyi kockázatnak teszi ki a vállalatot, ami leginkább a nagy energiafogyasztókat érinti. Megoldást jelentenek és egyben segítenek kialakítani a megfelelő stratégiát az egyes üzletintelligencia-megoldások vagy az aktívenergiamenedzsment-rendszer is. Az aktív energiagazdálkodásként (Active Energy Management, AEM) ismert szemlélet növeli a létesítmények automatizációját és felügyeletét, miközben előrejelző elemzéseket alkalmaz. Az így keletkező, valós idejű adatoknak köszönhetően nyomon követhető és könnyebben optimalizálható az energia beszerzése, használata, valamint a környezeti terhelés is.
Egy nyomtatással foglalkozó nemzetközi cég például mindenképpen szerette volna lecsökkenteni az energiaköltségeket észak-amerikai telephelyein. A Schneider Electric régiós piaci szakértői segítettek beazonosítani azokat a területeket, ahol költségcsökkentés hajtható végre. A közműszolgáltatókkal való tárgyalások révén a vállalat így 1,9 millió dollárt takarított meg.
Rossz hírnév
Ahogy a vállalatok felelősségre vonhatósága nő, úgy válnak egyre fontosabbá a hírnevet érintő kockázatok, ráadásul nemcsak az adott szervezet, hanem a beszállítók tevékenysége kapcsán is. Gondoljunk csak a közelmúltban nagy port kavart dízelbotrányra. Kutatások alapján a vállalatok piaci értékét 70-80 százalékban a márkanév, a szellemi tőke és a jó üzleti hírnév teszi ki. Legyen szó tehát bármilyen krízishelyzetről, az azonnali pénzügyi veszteségeket (pl. részvényárfolyam csökkenése), valamint bizalomvesztést és a fogyasztók elpártolását is eredményezheti. A közösségi média szerepének előretörésével a folyamat felgyorsulhat, és még szélesebb rétegeket érinthet, a hírnév helyreállítása pedig a krízist követően általában több mint egy évbe telik.
A megoldás a kommunikációs szakértőkkel való folyamatos konzultáció és a megfelelő, célzott reakció. Fontos hangsúlyt fektetni a hatékony elő- és utókommunikációra. Emellett hasznos lehet, ha a szervezet rendelkezik benchmarking adatokkal és fenntarthatósági minősítésekkel. Mindezek alkalmazásával sok veszélyhelyzet megelőzhető, illetve kezelhető.
