Nincs megállás a magyar kkv-tulajdonosok számára: egyedül viszik a teljes menedzsmentet

A 200 millió forint feletti árbevételű hazai kis- és középvállalkozások döntő többségénél még nem alakultak ki elkülönült vezetői funkciók, így szinte minden irányítói feladat a cégtulajdonosra hárul – derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével zajlott kutatásából. Ez többek között annak az eredménye, hogy a vállalkozások nagy részét a napi munka során, fokozatosan kialakuló működés jellemzi. A tudatos szervezetfejlesztés javíthat a cégek hatékonyságán, ami által több figyelem jutna olyan stratégiai kérdésekre, mint például a munkaerő megtartása vagy a digitalizáció.

Az átlagosan 10-49 főt foglalkoztató, nettó 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező magyar cégek vezetőinek 52 százaléka nem tekinti magát tudatosan megszervezettnek: vagyis a jelenlegi struktúra a napi munka során, fokozatosan alakult ki, nem pedig tudatos szervezetfejlesztés eredményeképpen.
 
Leterheltek és szinte pótolhatatlanok a cégvezetők

A vállalkozások több mint felénél jellemző, kisebb mértékű strukturáltság egyik velejárója, hogy gyakran nem alakítanak ki vagy töltenek be külön vezetői pozíciókat az egyes területükre. Ezeket a feladatköröket a tulajdonos, illetve az első számú vezető látja el, akire így egyszerre több kizárólagos feladat hárul. Gazdasági, pénzügyi vezető például csak a megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százalékánál van, HR vezetőt pedig csak a cégek 5 százaléka alkalmaz.

Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!

 
A kulcsügyfelekkel a kkv-k harmadánál kizárólag a tulajdonos tartja a kapcsolatot, és ugyanilyen arányban hárul az első számú vezetőre a napi munka szervezése és felügyelete is. De ezen kívül is alig van olyan vezetési, tervezési feladat vagy döntés, amelybe a kkv-k vezetői ne folynának bele személyesen.
 

Mire juthatna több figyelem?

Szintén gyakori jelenség a szektorban, hogy az első számú vezetőt senki nem tudja helyettesíteni: ha szabadságra megy, vagy más okból kiesik a munkából, a cégek egytizedénél elhalasztják a folyó munkákat, döntéseket, további 50 százalékuknál pedig esetleges a helyettesítés.
 
A cégvezetők leterheltségéből adódóan sok stratégiai kérdés háttérbe szorul. Így például üzleti terv a vállalkozások több mint 40 százalékánál egyáltalán nem készül, további 30 százalék pedig csak az adott üzleti évet tervezi meg előre. Piaci és versenytárselemzést a cégek fele készít kisebb-nagyobb rendszerességgel, azonban a vállalkozások ötödénél semmilyen üzleti elemzésre nem került sor az elmúlt öt évben.
 
„A cégvezető mögött álló csapat nagyban meghatározza a vállalat kilátásait, érdemes ezért a tudatos szervezetfejlesztésbe fektetni. Ez nemcsak a cégek hatékonyságán és versenyképességén javíthat, hanem a cégértéken is, ami a kkv-szektorban sok szereplőt érintő, generációváltás kapcsán is fontos kérdés”– mondta Mata Erika, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.
 
Most érdemes a HR eszközökre fókuszálni

A munkatársak toborzását és megtartását segítő tevékenységek, programok egyelőre nem terjedtek el a kkv-k széles körében. A legnépszerűbb HR eszköz a munkavállalók képzése, ezzel az eszközzel a vállalatok mintegy 40 százaléka él. Írásba foglalt vállalati kultúrával a cégeknek mindössze tizede rendelkezik, a kkv-k ötödénél viszont semmilyen, a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó kezdeményezés nincs.
 
„Tapasztalataink szerint a kkv-knak megéri olyan HR tevékenységekbe fektetni, amelyek elősegítik a megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező szakemberek megtalálását, megtartását és ösztönzését, mivel ez szorosan összefügg az eredménytermelő képességgel. A jelenlegi magas fokú foglalkoztatottság mellett a vállalkozásoknak még inkább arra kell fókuszálniuk, hogy vonzóbb munkáltatóvá váljanak” – tette hozzá Mata Erika, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.