Merre tovább forint?
A hitelminősítők meglehetősen lassan reagáltak arra, hogy a magyar gazdaság az államadósság csökkentése és a gazdasági növekedés szempontjából is látványos eredményeket ért el. „A 73,3%-ról 70,9%-ra csökkenő államadósság és a tavalyi 4,8%-os gazdasági növekedés alapján időszerű volt, hogy a magyar adóskockázati besorolás elmozduljon a legrosszabb befektetésre ajánlott kategóriából. Az S&P és a Fitch Ratings felminősítése ugyanakkor nem okozott komolyabb elmozdulást a hazai eszközöknél, ugyanis azt a piac már jóval hamarabb beárazta, tulajdonképpen a befektetők már rég megelőlegezték a bizalmat. Ennek köszönhetően a forint és a kötvénypiac az év eleje óta tapasztalt erősödést követően már nem reagált érdemben a hitelminősítők bejelentésére” – mondta el Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere. Ezt követően a fogyasztói árak emelkedése miatt ismét a kamatpolitika kerülhet fókuszba. A márciusi inflációs jelentés függvényében akár már a tavasz fordulatot hozhat az MNB kamatpolitikájában, ezért érdemes számba venni a hazai eszközosztályok kilátásait. Egyelőre azonban nem kamatemelésben kell gondolkodni, mivel várhatóan először a forintlikviditás csökkentésével és a betéti kamatok emelésével operálhat majd a jegybank.
Szűk sávban mozoghat tovább a forint
Az év elején tapasztalt erősödést követően az euró/forint árfolyam a 315-320-as sávban mozoghat még jó ideig, ugyanis a hazai fizetőeszköz további erősödése már nem tenne jót az exportnak, és rontaná a versenyképességünket, egy nagyobb mértékű gyengülés viszont még inkább felfelé tolhatja az inflációt, és ezzel nyomás alá helyezné a jegybankot a szigorítás mielőbbi meglépésére.
Emelkedő kötvényhozamok
A világgazdaság növekedésére vonatkozó lassulási félelmek globálisan féken tartották a fogyasztói árak emelkedését, hazai fronton azonban a bérinfláció miatt nem enyhül a drágulás üteme, ez pedig előbb-utóbb a hazai jegybank számára is elkerülhetetlenné teszi a szigorítást. Az élénkülő infláció és a küszöbön álló jegybanki szigorítás miatt a közép- és hosszútávú kötvényhozamok mérsékelt, fokozatos emelkedésére lehet számítani, miközben a 10 éves német és magyar kötvényhozamok különbözete erősen szűkülni tudott az elmúlt időszakban, ami szintén a kötvényhozamok emelkedése irányába mutat.
Most érdemes hazai részvényeket venni?
A magyar tőzsde idén egyelőre a BUX teljesítménye és a részvények értékeltsége szempontjából is lemaradóban van régiós társaihoz, illetve a feltörekvő piacokhoz képest. A hazai cégek eredményvárakozásai javultak, így a javuló befektetői hangulat fennmaradása a magyar részvénypiacra is pozitív hatással lehet, csökkenhet a hazai részvénypiac lemaradása a feltörekvőkhöz képest. A kereskedelmi háború Európát – és ezzel a hazai cégeket is erőteljesen – érintő hatásai ugyan még nem teljesen láthatók, értékeltség alapon ugyanakkor mindenképpen jó választás lehet a hazai tőzsde.
