Felemás a benyújtott adócsomag várható hatása
Eddig azoknak a naptári évet választó adózóknak, akiknek az előző évre átszámított nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot december 20-áig ki kellett egészíteniük az év közben befizetett társasági, helyi iparűzési adóelőlegüket a várható fizetendő adó összegére. Ha az adózók ezt nem teljesítették legalább 90 százalékig, akkor 10%-os mulasztási bírságot kellett fizetniük az elmaradt különbözet után. A társasági és iparűzési adóelőleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társult.
A kiegészítési kötelezettség azonban bizonytalan becslésen alapult, ezért sokszor számítani kellett a mulasztási bírságra. Ahogy azt az Adótanácsadók Egyesülete évek óta számos beadványában kifejtette, a vállalkozások adminisztrációs terheinek érdemi csökkentését csak a feltöltési kötelezettségek végleges eltörlésétől lehetett várni, ami nemcsak a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentheti, hanem az kedvezően befolyásolhatná a költségvetés tervezhetőségét is. A most benyújtott javaslat részben megoldja ezt a problémát, de az iparűzési adóra vonatkozó módosítás nélkül nem teljes.
Mennyi adójóváírást tudnék igénybe venni éves szinten? Nézd meg ITT!
Sajnos, a csomag több ponton is hasonlóan felemás hatású lehet. A szociális hozzájárulási adó mértékének a 2 százalékpontos csökkentése 17,5%-ra július elsejétől például nem új elem, hanem már korábban eldöntött, és meghirdetett módosítás. Az valóban örömteli, hogy ténylegesen megvalósul, és a vállalkozásoknak valóban megtakarítást jelent, de még mindig nem kompenzálja a folyamatosan növekvő bérterheket.
A KIVA mértékének 1 százalékpontos csökkentése (13%-ról, 12%-ra) szükségszerű. A szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése miatt a KIVA csak részben őrizheti meg adóelőnyét, amely az eddigi 6,5%-ról 5,5%-ra csökkent.
Az EVA kivezetésének adminisztrációt csökkentő hatása elhanyagolható, mert egyrészt már nagyon kevés EVA-s vállalkozás volt (kb. 20.000), másrészt érdemi adóadminisztráció-csökkenést csak a KATA-ra áttérőknél jelent.
Ugyanakkor az adórendszer töredezettségének csökkentésére vonatkozó minden kis lépést is örömmel fogadnak a vállalkozások és a szakemberek. Így például jó lenne, ha a járulékokat egy összegben lehetne bevallani és befizetni, melybe a szakképzési járulékot is be kellene építeni.
Hasonló véleménye van az egyesületnek a reklámadó 0%-os kulcsával kapcsolatban is. Itt is meg kell említeni a döntés mögött érzékelhető külső kényszert, hiszen ezt az adónemet az EU sok szempontból éles kritika alá vonta. Ráadásul nem is szüntetik meg teljesen, a 0%-os kulcs valójában csak „lebegteti” a kérdést, és ez egyáltalán nem segíti hosszú távú gazdasági döntések meghozatalát, bár kétségtelen, hogy az érintett vállalkozói kör adóterhét és adminisztrációs kötelezettségét átmenetileg csökkenti.
A szervezet üdvözli a szálláshely-szolgáltatások áfájának 5%-ra csökkentését a jelenlegi 18%-ról, de emlékeztet arra, hogy ennek adminisztráció növelő hatása lesz a turizmus fejlesztési hozzájárulás miatt.
Azt, hogy a kormányzat tervezi, hogy támogatja a vállalkozások munkásszállók építési tevékenységét, a részletszabályok nélkül megint csak nem lehet véleményezni, bár az tagadhatatlan, hogy lenne erre igény, és eredményezhetne pozitív változást a munkaerő-mobilitásban. A szervezet szerint várhatóan pozitív hatása lesz a fejlesztési adókedvezmény-korlát csökkentésének is.
