Megközelítette az EU-s átlag háromnegyedét a közösség keleti tagjainak GDP-je

Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott közép-, és kelet-európai országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia) az utóbbi évek erőteljes gazdasági növekedése révén csökkentették lemaradásukat az EU többi országához képest - állapította meg a Bundesbank.
   
Ezt az előrelépést a jelentős béremelések hatására a munkavállalók is egyre inkább érzékelik. A térség egyes országai - főleg azok, amelyek a nyugat-európai gazdasági központok közelében terülnek el - már meg is közelítették az EU-s átlagot. Az erőteljes belföldi keresletnek és a külföldről érkező közvetlen tőkebefektetéseknek köszönhetően a világkereskedelem gyenge dinamikája eddig kevéssé befolyásolta a térség országainak fejlődését. Azonban a felzárkózás folytatódásához meg kell őrizni a versenyképességet és javítani kell az intézmények minőségén - áll az elemzésben.
    

Az országcsoport egészét tekintve az egy főre jutó GDP 2013-ban az EU-s átlag 41 százalékát tette ki, 2018-ban pedig már a 46 százalékát.
   
Vásárlóerő-paritáson mérve ez az arány a 2013-ban regisztrált 67 százalékról 72 százalékra emelkedett, megközelítette az uniós átlag háromnegyedét.
   
Az országcsoport tagjai között jelentősek a különbségek: Csehországban és Szlovéniában az egy főre jutó GDP váráslóerő-paritáson mérve az EU-s átlag 90 százalékát teszi ki, Észtországban, Litvániában és Szlovákiában nagyjából a 80 százalékát, Lengyelországban, Lettországban és Magyarországon hozzávetőleg a 70 százalékát, míg Horvátországban és Romániában mintegy 60 százalék, Bulgáriában pedig csupán 50 százalék ez az arány.
   
A Bundesbank kiemelte, hogy a felzárkózás eddig nem járt a makrogazdasági egyensúlytalanság erősödésével. Ezt jelzi, hogy a GDP-hez mért közadósság valamennyi vizsgált országban csökkent, a külföldi hitelezőkkel szembeni GDP-arányos adósságállomány pedig csaknem valamennyi országban mérséklődött.
   
Azonban az utóbbi időszakban a túlhevülés jelei mutatkoztak a munkaerőpiacon. A bérnövekedés mértéke valamennyi vizsgált országban jelentősen meghaladta a termelékenység növekedését, így a munka költsége erőteljesen emelkedett és a versenyképesség gyengült - tették hozzá az elemzésben, rámutatva, hogy az országcsoport egészét tekintve a munkanélküliség tavaly rendkívül alacsony szintre, 4,3 százalékra süllyedt, a bruttó bérek és fizetések pedig 8,2 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen meghaladja a termelékenység 3,3 százalékos növekedését.
   
A Bundesbank elemzői szerint a felzárkózás fontos tényezőjének lehet tekinteni azt is, hogy a térség országainak gazdasága egyre inkább betagozódik az EU-s belső piacba és a világgazdaságba. A gazdasági nyitottság mértéke - az export és az import aránya a GDP-ben - az utóbbi öt évben 59 százalékról 64 százalékra emelkedett.
  
Ez a folyamat az infrastruktúra modernizálódásával járt együtt, nem utolsósorban az EU strukturális és kohéziós alapjainak támogatásával. A gazdasági keretfeltételeknek az EU-tagsággal járó stabilizálódása pedig nagymértékben ösztönözte a külföldi működőtőke-befektetéseket és segítette a bekapcsolódást a határokon átívelő termelési hálózatokba - állapították meg.
   
Kiemelték: a felzárkózás folytatódása attól is függ, hogy sikerül-e javítani az intézményrendszer minőségén. Rámutattak, hogy a Világbank legutóbbi adatai szerint - az úgynevezett kormányzási mutatókat (Worldwide Governance Indicators - WGI) vizsgáló felmérés alapján - a térségben egyedül Csehország haladja meg az EU-s átlagot a kormányzás hatékonyságát, a szabályozás minőségét, a jogállamiságot, a korrupció kezelését, a politikai stabilitást, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát és az államhatalom elszámolhatóságát tekintve. A térség többi országában esetenként jelentős az elmaradás, különösen a szabályozás minősége, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem területén.
   
A svájci Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) pedig azt mutatta ki a 2018-as globális versenyképességi felmérésében, hogy a térség legtöbb országában ugyan kismértékben javultak a körülmények, de egy ország sem érte még el az EU-s átlagot.
  
A Bundesbank elemzése arra is kitért, hogy az intézményrendszer minőségének javítása a kutatás-fejlesztési beruházások bővítésének egyik feltétele is lehet. Ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy az Eurostat EU-s statisztikai hivatal 2017-ből származó adatai szerint a vizsgált régióban a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások átlagosan a GDP 1,2 százalékát teszik ki, ami messze elmarad a 2 százalékos uniós átlagtól.