Boris Johnson szerint nem lesz újabb Brexit-halasztás

Johnson, aki kedd délután, a nyári szünet utáni első ülésnapon tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a hét vezető ipari hatalom (G7) legutóbbi csúcsértekezletéről, kijelentette: a találkozón is egyértelművé tette, hogy a brit kormány megállapodással szeretne távozni az Európai Unióból.
    

Hozzátette ugyanakkor: a G7-csúcs résztvevőivel közölte azt is, hogy a London által szorgalmazott új Brexit-megállapodásban nem szerepelhet az a tartalékmegoldás - backstop -, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza.
    
E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.
   
Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.
   
A Brexit után az ír-északír határ lesz az EU és az Egyesült Királyság közötti egyetlen szárazföldi vámhatár, amelynek akadálytalan átjárhatósága az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás sarkalatos eleme és vívmánya.

Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
   
A backstop-megoldást tartalmazó kilépési egyezményt az előző miniszterelnök, Theresa May kötötte az EU-val, a Boris Johnson vezette jelenlegi brit kormány és észak-írországi szövetségese, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) értelmezése szerint azonban ez a megoldás  megváltoztatja Észak-Írország alkotmányos státusát az Egyesült Királyságon belül, és ezért elfogadhatatlan.
   
Az Európai Unió többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-záradék.
   
Boris Johnson azonban keddi alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy "lendületes tárgyalások" folynak Brüsszellel egy új megállapodásról, bár erről részleteket nem fedett fel.  
    

Johnson felszólalásával egy időben jelentették be, hogy Philip Lee egykori igazságügyi államtitkár kilépett a konzervatív frakcióból, és átült a Brexitet ellenző Liberális Demokratákhoz.
   
A Konzervatív Pártnak még a DUP frakciójával együtt is mindössze egyetlen fős többsége volt eddig az alsóházban, így a kormány Lee kilépésével elvesztette parlamenti többségét.
   
Lee, aki 30 évig volt a Konzervatív Párt tagja és 2010 óta alsóházi képviselő, a kormányfőnek küldött keddi levelében azzal indokolta átülését a liberális frakcióba, hogy a Brexitről döntő 2016-os népszavazás óta a Konzervatív Pártban "egyre szélesebb körben terjed a populizmus és az angol nacionalizmus kettős fertőzése", és az egyes párttagok konzervatív alapállásának mérőeszköze az lett, hogy ki mennyire felelőtlen módon véghezvitt Brexitet szorgalmaz.
   
Lee távozásának azonnali gyakorlati jelentősége lehet, hiszen az ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt kedden beterjesztett egy törvénytervezetet a megállapodás nélküli Brexit megakadályozására.
    

A tervezetben szerepel, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
   
Egybehangzó, közvetve hivatalos forrásokból is megerősített londoni médiaértesülések szerint Boris Johnson kormánya "aktívan mérlegeli" az előrehozott választások kiírását abban az esetben, ha a megállapodás nélküli Brexitet ellenző képviselőknek a héten sikerül elfogadtatniuk ezt a tervezetet.
   
A brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség.