M. Draghi, az euróövezet megmentője nyolc év után befejezi tevékenységét az Európai Központi Bank elnökeként
Az októberi EKB-ülés volt egyúttal az utolsó, amelyen Draghi úr elnökként szerepelt. Úgy beszélni róla, mint aki megmentette az euróövezetet a felbomlástól, bizonyos mértékig túlzás, mivel abban a pillanatban nem volt más választása. Draghi úr megtette, ami szükséges volt, hogy enyhítse az euróövezet eladósodott országaira és a közös európai valutára nehezedő hatalmas nyomást. Ha nem így tesz, akkor az euró nevű közös projekt valószínűleg más irányban alakul.
Mindenesetre, az olasz központi bankár a 2013-as válságévben tett emlékezetes kijelentésével már rég bekerült a történelemkönyvekbe az euróövezet megmentőjeként - az EKB kész bármit megtenni az euró megmentése érdekében, és higgyék el, ez elegendő lesz (szabad fordítás). Ugyanakkor Draghi úr azzal is történelmet ír, hogy nyolc hivatalban eltöltött év után az EKB monetáris politikáját egyfajta bénultság állapotában adja át. Az monetáris politika további lehetséges terjeszkedése az euróövezetben ugyanis alapvető korlátokba ütközik, akár a negatív kamatlábak (minél inkább negatív tartományban vannak a kamatlábak, annál inkább növekednek a negatív mellékhatások), akár a mennyiségi lazítás tekintetében (az EKB egy-egy ország kötvényállományára vonatkozó korlátja, amely teljes adósságának 33% lehet).
Ha megnézzük az államkötvények hozamát Portugáliától Észtországig, vagy Finnországtól Görögországig, világosan láthatók az EKB monetáris politikájának jelenlegi eredményei. A 10 éves görög kötvény hozama jelenleg alacsonyabb, mint az Egyesült Államok 10 éves kötvényének hozama. A német kötvények hozama egészen 20 éves lejáratukig negatív. Ugyanakkor M. Draghi egyértelmű üzenettel hagyja el az EKB-t - az EKB mindent megtett, ami szükséges, sőt, még egy kicsit többet is, megteremtve ezzel az euróövezet fiskális expanziójának ideális feltételeit. A képzeletbeli labda most az európai kormányok térfelén van. Az euróövezet nagyobb országaiban, például Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a jövő évre tervezett költségvetés nem éppen a mértékletesség példája, mindez azonban arra enged következtetni, hogy az Európai Bizottság ebben idén sokkal elnézőbb lesz az állami költségvetések tekintetében, mint a múlt évben volt Olaszországgal szemben. Egyre inkább valószínű továbbá, hogy végül Németország is enyhe fiskális expanziót hajt végre. A kérdés az, hogy ez elegendő lesz-e az euróövezet gazdaságának jelentősebb élénkítéséhez és a 2% -os inflációs célhoz való visszatéréséhez. A válasz az, hogy jövő évben biztosan nem.
KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:
- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?
- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?
- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?