Önvezető mozdonyok Magyarországon? Igen, simán, jöhet
Big Data a vasúti közlekedésben
Az európai vasúti közlekedés már most is az egyik legösszetettebb hálózat, az egész kontinenst átfogó biztonságkritikus rendszer: az UNIFE szakmai testület számítása szerint egymilliárdot is meghaladó számú adatszolgáltató egység található benne, és ennek megfelelően elképesztő mennyiségű adat keletkezik évente. Az Európai Unió a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Digitális Európa programmal ugyan támogatja a gazdasági és társadalmi digitalizációt, azonban a mobilitáson belül a vasúti közlekedés digitalizációjára is érdemes, sőt kifizetődő nagyobb hangsúlyt fektetni hazánkban is. Magyarország ugyanis kifejezetten érintett ebben a kérdésben, az országon áthaladó ún. tranzitforgalomtól kezdve a városok és főutak zsúfoltságán át az elővárosi közlekedésig.
Az agglomerációba költözők, elsősorban családok esetében a kötöttpályás közlekedés jelentősége egyre inkább felértékelődik. A vasúti infrastruktúra megújítása és továbbfejlesztése tehát sok szempontból napirenden lévő feladat.
Időszerű digitalizáció
A hazai vasúti rendszerek digitalizációja már a küszöbön áll, a műszaki megoldások is jelentős részben adottak, és ez nagy lehetőségeket rejt magában. A témát azonban számos aspektusból érdemes vizsgálni: a műszaki megoldások és újdonságok mellett legalább olyan fontos hajtóerő az ágazatot fokozottan sújtó szakemberhiány.
Közeledik az önvezető vonatok kora
A magyar vasúti közlekedés automatizálásának lehetősége realitás, hiszen a 4-es metró már járművezető nélkül működik, és egyre többet hallunk az önvezető gépjárművek tesztelésével kapcsolatos eredményekről is. Azonban a teljesen önvezető autók, illetve a mesterséges intelligencia vészhelyzetre adott válaszreakciója még igencsak ingoványos terület, valamint az is kérdés, hogy mennyire iktatható ki az emberi tényező, miközben sokszor az tehető felelőssé egy-egy baleset bekövetkezéséért is.
A mozdonyok, vonatok esetén az emberi reakcióidőnek lényegében nincs szerepe, hiszen a fékút meghaladja az akár fél kilométert is, „finom kormánymozdulat” a kötött pálya miatt nem értelmezhető, mindemellett részletes szabályok rendelkeznek a mozdony irányításának minden lényeges eleméről. Bár a feladat a közúti forgalomnál jóval egyszerűbbnek tűnik, mégsem hallani ilyen tesztekről, fejlesztésekről. A vasút esetében az önvezetés ugyanis más koncepció mellett valósítható meg!
Míg a közúti forgalomnál alapvetően a környezet jeleit érzékelő, de autonóm jármű koncepcióját tökéletesítik, tehát egy önvezető autónak képesnek kell lennie bármely környezeti hatásra megfelelően reagálni, kötöttpályás közlekedés esetén – mivel a fogalom már az első pillanattól kezdve rendszerben értelmezhető – a biztonságról is a rendszer egészének kell gondoskodnia.
Korábban ennek alapeszközét a vasúti biztosítóberendezések jelentették. A magyar vasúti pályán az elmúlt száz év valamennyi műszaki korszakának termékei megtalálhatók, sőt szép számmal akadnak még biztosítatlan vonalak, állomások is.
Legrégebbi megoldásnak a mechanikus rendszerek számítanak, ahol még a pálya mellett futó huzal (vonóvezeték) gondoskodott arról, ha az egyik váltó átállt, akkor a többi is úgy álljon, hogy ütközés (szembemenesztés vagy utolérés) ne következhessen be. Legújabbnak pedig néhány multinacionális cég által telepített elektronikus biztosítóberendezés tekinthető.
A magyar vasúti pályahálózaton a legelterjedtebbnek a svájci licenc alapján, a Ganz által gyártott, ún. relés (jelfogós) berendezések számítanak, amelyek gazdaságosan és megbízhatóan működnek, emellett a vasúttársaságok maguk képesek karbantartani őket. Így, bár a tervezett élettartamukon jóval túl vannak, a működésükre sincs panasz, karbantartásuk szakszerűen, időről időre megtörténik, ráadásul megvan még a hazai alkatrészgyártás, -utánpótlás és -javítás is. Üzemeltetési szempontból azonban ezen rendszerek fő hátránya, hogy minden állomáson folyamatos személyzet jelenléte szükséges, mivel a távvezérlés önmagában nem megoldható.
Innovatív, jövőbemutató megoldás a vasúthálózatok automatizálásában
Ezt a kihívást oldotta meg 15 évvel ezelőtt egy magyar mérnökcsapat. „A Prolan cégcsoport sokéves fejlesztés eredményeként egy olyan rendszert hozott létre, amely képes a biztosítóberendezések távvezérlésére, és rendelkezik valamennyi szükséges biztonságigazolással. Ez a rendszer már mintegy 1500 km pályahosszon, a teljes magyar hálózat egyötödén gondoskodik a vasúti forgalom ellenőrzéséről és irányításáról. Jelentős tér kínálkozik még a vasútvonalak további automatizálására, részben teljesen új biztosítóberendezések telepítésével, részben pedig a megbízhatóan működő, régi berendezésekre építve, kiegészítő felülvezérlő rendszerek alkalmazásával. Ennek révén a hálózat üzemeltetése nemcsak gazdaságosabbá válik, kapacitása pedig megnövekszik a távvezérlés kiépítése által, hanem az ágazatban tapasztalható munkaerőhiányra is részben megoldás található” – mondta Mráz Dániel, a Prolan Irányítástechnikai Zrt. vezérigazgatója.
Lehetséges megoldás a szakemberutánpótlásra
A forgalomirányító munkakörben dolgozók átlag életkora magas, a pálya pedig egyre kevésbé vonzó. Informatikai eszközökkel támogatott, komfortos munkakörnyezet kialakításával azonban növelhető a szakma vonzereje, a hatékonyság pedig fokozható. Egyetlen munkakör ellátása a folyamatos üzem miatt – a távolléteket is figyelembe véve – lényegében öt főt igényel, míg távvezérlés esetén egy forgalomirányító legalább 4 állomás irányítását is el tudja látni, a munkaerőigény-csökkenés 75% is lehet.
„A Prolan – a vasúttársaságok igényeihez igazodva – további megoldást is kifejlesztett, amellyel a menetrendszerinti vonatközlekedtetés (MVK) lényegében már a forgalomirányító munkáját is képes automatizálni. A felelősség továbbra is a szakemberé, de munkája könnyebbé válik, így figyelme még inkább a rendszer biztonságára, a vonatközlekedés hatékonyságának javítására irányulhat. Ma már ilyen rendszerek működnek a GYSEV és a MÁV vonalain is, a gyűjtött tapasztalatok alapján pedig folyamatos a fejlesztés. Bár az automatikus vonatközlekedtetés nem jelent újdonságot a nyugati vasutaknál, az ott alkalmazott rendszereknél, de azok általában a menetrend pontos tartása mellett használhatók. A mi megoldásunk azonban sok tekintetben képes a menetrendi eltérésekhez is alkalmazkodni, jelentősen segítve ezzel a forgalomirányítók munkáját” – mondta Feldmann Márton, a Prolan Irányítástechnikai Zrt. vasút-automatizálási üzletágának igazgatója.
Magyarországon ma még a vonatok tisztes távolságra bevárják egymást, néha hosszú perceket időzve az állomáson. Az önvezetés vasúti környezetben pontosan ennek a forgalomnak a finomhangolása, optimalizálása által valósítható meg. Az azonban már látható, hogy a technológia fejlődése a mostani vasúti biztonsági koncepció teljes felforgatását hozhatja, a vonatok ugyanis idővel képessé válhatnak arra a hagyományos vasúti vonalszakaszokon is, hogy egymást akár fékút távolságban, fizikai kapcsolat nélkül is kövessék, közben a vasútbiztonsági elvárásoknak minden tekintetben eleget téve.
KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:
- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?
- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?
- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?