Euró-forint árfolyam: ismét új mélypontot ért el a forint
A leértékelődés hátterében számos külső tényező áll: a kereskedelmi háború, a globális gazdasági lassulás, a vártnál gyengébb európai konjunktúra, illetve a brexit körüli félelmek mind nyomot hagynak a forinton. A globális gazdasági növekedési kilátások nagymértékű romlására való tekintettel a világ nagy jegybankjai 2019-ben laza monetáris politikát folytattak – amit a hazai jegybank is követ ultra laza monetáris politikájával, ami felerősítette a külső tényezők forintra gyakorolt hatását.
A feltörekvő devizák közül így a forint reálkamata a legalacsonyabbak közé tartozik. A romló külső környezet és a régiós összevetésben is igen alacsony, erősen negatív hazai reálkamatok miatt állt ismét gyengülő pályára a forint.
Mivel az elmúlt évek számos programjának köszönhetően – Növekedési Hitelprogram, Önfinanszírozási program, forintosítás – minden szektorban erősen lecsökkent a devizakitettség, ezért a leértékelődés már nem pénzügyi stabilitási probléma. Emiatt a jegybank mindaddig nem kényszerül védeni az árfolyamot, ameddig ez nem okoz inflációs problémát.
EUR/HUF árfolyama
Márpedig a jelenlegi előrejelzések szerint az inflációs cél a jelenlegi gyengébb árfolyamszint mellett is elérhető, így a jegybank számára nem jelent gondot a gyenge forintárfolyam. Az infláció alakulásával kapcsolatos tényezőket illetően továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet felfelé hajtja az árakat, míg a külső kockázatok körüli bizonytalanság lassítja az áremelkedés ütemét.
A jövő évben akkor számíthatunk változásra a magyar jegybank retorikájával kapcsolatban, ha a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödnek. Ha azonban tovább romlik a külső környezet, akkor az árfolyam tovább gyengülhet. Ekkor egyrészt az Európából importált infláció is csökken, másrészt várhatóan esnek majd a nyersanyagárak is, azaz a külső inflációs nyomás várhatóan tovább csökken, amit a jegybank a cél alá csökkenő infláció elkerüléséhez gyengébb árfolyam tolerálásával ellensúlyozhat.