Hétéves csúcson az infláció és jelentősek a kockázatok
A vártnál nagyobb sebességre kapcsolt az infláció, így hét éve nem látott szintet ért el. Januárban ugyanis 4,7 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, és decemberhez viszonyítva is jelentős, 0,9 százalékos drágulás következett be. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a 4,7 százalékos infláció váratlanul magas szintet jelent, a piac ugyanis 4,4 százalékra számított.
Rizikósabb helyzet
„Meglepetést jelent az élelmiszerek vártnál gyorsabb áremelkedése, ezek a termékek ugyanis éves szinten 7 százalékkal, havi összevetésben pedig 2 százalékkal drágultak. Emellett az alkoholos italoknál is a vártnál nagyobb áremelkedés történt januárban” – tette hozzá. Bár a dohánytermékek és az üzemanyagok is felfelé húzták az inflációt, de ezeknél számítani lehetett az emelkedésre. „Az inflációs trendeket pontosabban mutató, a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció is megugrott, januárban ismét elérte a 4 százalékot és gyakorlatilag háromnegyed éve folyamatosan a jegybanki célsáv tetejéhez tapad, ez pedig a korábbi éveknél komolyabb inflációs nyomásra utal” – fogalmazott a szakember.
„A jegybank által mért piaci szolgáltatásoknál is erős inflációs nyomás látható, januárban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal drágultak. Ráadásul 2016 óta fokozatos gyorsulás látszik ezeknél. Bár januárban a szolgáltatások éves inflációja csökkent, még mindig 5 százalék körül van és félő, hogy ezen a magas szinten stabilizálódik” – mondta Németh Dávid.
Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének? ITT kiszámolhatod!
Mire számít a lakosság?
Az infláció jövőbeni alakulásában a lakossági várakozások is lényegesek és ezen a téren is viszonylag kedvezőtlen tendenciáról beszélhetünk.
Évekkel ezelőtt – 2015-ben, 2016-ban – a 3 százalékos jegybanki inflációs cél alatt voltak a lakossági inflációs várakozások, ám azóta fokozatosan emelkednek. „Bár még mindig a 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékos toleranciasávban vannak, de egyre többen várnak 4 százalék feletti, akár 5 százalék közeli inflációt, ez pedig további kockázatot jelent” – emelte ki a szakember.
Mi várható az idén?
Németh Dávid szerint a következő hónapokban a januári csúcsértékhez képest lassulhat az infláció, de az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti értékek jöhetnek. „Talán decemberben lassulhat 3,5 százalék alá a ráta, ám ez is meghaladja a 3 százalékos inflációs célt. Összességében az éves átlagos infláció a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 3,8 százalékos lehet. Így elég valószínű, hogy két egymás követő évben – azaz 2019-ben és 2020-ban - is az inflációs cél felett lesz az pénzromlás átlagos üteme. Ráadásul nem csak meghaladja a 3 százalékos szintet, hanem az infláció gyorsulása miatt a tényadat még messzebbre kerül tőle” – emelte ki a K&H szakértője.
Arra is felhívta a figyelmet az elemző, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek a jegybankárok. „Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat. Ez pedig azért veszélyes, mert kikezdheti a jegybank hitelességét” – mondta Németh Dávid.
