Itt a Kormány új cafeteriás törvényjavaslatának helyes értelmezése

Június 2-án a kormány benyújtotta a Parlament Törvényalkotási Bizottságának a tavaszi adócsomag módosító javaslataként az új cafeteria-szabályokat.

Még a jogszabályok értelmezésében otthonos Multi-Pay^® Cafeteria szakértőinek is több órába telt, amíg hitelt érdemlően értelmezni tudták a jogszabály-tervezetben foglaltakat, azonban most már kitisztult, hogy mi is a kormány 2017 januárjától életbe léptetni kívánt terve a jelenlegi cafeteriával.

Ugyan a Parlament még nem fogadta el a jogszabályt, de a törvényjavaslatban lefektetett szándék – az adóemelés és kommunikációs segédletként a cafeteria átnevezése - tisztán kirajzolódik. A lényeg egyrészt az, hogy az egységesre emelt 49,98%-os különadó mellett 2017-től is adhatóak lesznek a megszokott céges cafeteriás juttatások, másrészt az, hogy sor került az Európai Unióban használatos franciásan csengő cafeteria magyaros átnevezésére is.

Az, hogy kormányzati kommunikáció két elemű (készpénz-juttatás és SZÉP-kártya) cafeteriáról tesz említést, azzal magyarázható, hogy a jogalkotó „egyes meghatározott juttatásokra” nevezte át a jelenlegi cafeteria egy részét, mellyel megőrizhető maradt a miniszterelnök még 2016. márciusában a cafeteriát érintő uniós döntés után azonnal tett bejelentésének valóságtartalma, mely szerint a cafeteria egy részét készpénzesítik, a másik pedig SZÉP-kártyára jár majd.

A jelenleg megszokott cafeteriás elemeket a munkáltató azon jogszabályi csavarral (ez egyben a kommunikációs trükk is) nyújthatja, hogy a 2016. december 31-én hatályos SZJA tv. 71. §-ban még szereplő más béren kívüli juttatásokat, mint például az önkéntes pénztárak, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, a munkahelyi étkezés a munkáltató 2017. január 1-től „egyes meghatározott juttatásként” biztosíthatja.

Milyen elemek lesznek az átstrukturált 2017. évi cafeteriában?

A Multi-Pay^® Cafeteria a szabályozás átláthatósága végett az alábbi táblázatban foglalta össze a változásokra vonatkozó legfontosabb információkat. A követhetőség érdekében a Multi-Pay^®Cafeteria a 2016-os „cafeteriát” a 2017 januárjától adható összes elemre utalva „Munkabért kiegészítő juttatásoknak” nevezte el.

A munkavállalót megillető céges juttatások
(2016-ban „Cafeteria”, 2017-től „Munkabért kiegészítő juttatások”)

A fenti táblázat ismeretében már érthető az is, hogy a T/10537. sz. jogszabály-előterjesztésben az szerepel, hogy a jövőben két típusú cafeteriás juttatás illetheti meg kedvezményes, 34,51%-os adózással az alkalmazottakat: a készpénz-cafeteria mellett a munkavállalók SZÉP-kártyára kaphatnak még juttatásokat.

Jelentős változás azonban, hogy a javaslat más szabályokat állapít meg a versenyszféra munkavállalóira és a közszféra dolgozóira. A magánszektorban 450 ezer forint volna a kedvezményes éves cafeteria-keret, amiből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne SZÉP-kártyára. A közszférában a keretösszeg változatlanul kétszázezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg.

A SZÉP-kártya esetében nem változnak az alszámlák, és az azokra maximálisan utalható összegek: szálláshelyre 225, vendéglátásra 150, szabadidőre 75 ezer forintot adhat továbbra is éves szinten a munkáltató. Az ezen felüli kifizetések után magasabb, 49,98%-os közterhet kell fizetni. A készpénz-cafeteriánál nem lesz ilyen lehetőség, ott a 100 000 forint felett bérként viselkedik a juttatás.

Sokáig kérdéses volt, hogy a korábban a béren kívüli juttatások közé tartozó népszerű cafeteria-lehetőségeknek – iskolakezdési támogatás, önkéntes pénztárak, helyi bérlet, munkahelyi étkezés, stb. – milyen sorsot szán a kormány. A benyújtott javaslat alapján ezek egytől egyig átkerülnek az egyes meghatározott juttatások körébe, és 49,98%-os adózással adhatók ezután.

Cafeteria szakértők úgy látják, az Erzsébet-utalvány is a magasabb adókulcsú elemek közé fog tartozni, de megszűnik kiemelt szerepe, ami azt jelenti, hogy a francia utalványforgalmazók erre a piacra már vissza tudnak lépni.

Az egyes meghatározott juttatások kategóriára a törvény nem határoz meg keretösszeget, így a munkáltató 49,98%-os adózással a vállalat munkavállalók felé megnyilvánuló politikájának megfelelő mértékben támogathatja az öngondoskodást. A munkavállalóik hosszú távú érdekei iránt elkötelezett munkáltatók közül többen már a 200 ezres cafeteriaplafon 2015-ös bevezetése óta az egészség- vagy nyugdíjpénztárakba fizetett tagdíj-kiegészítés kereten felüli összegére 49,98%-os adót fizettek. Szakértők szerint az önkéntes kasszák esetében is nemcsak a korábban a béren kívüli juttatási csoportra vonatkozó 200 ezer forintos korlát szűnik meg, hanem az egyes juttatásokra a minimálbér százalékában meghatározott 50, illetve 30%-os keret is. A jövőben tehát még inkább előtérbe kerülhetnek a munkavállalók elégedettségét és lojalitását erősítő szempontok.

Mindent összevetve jól látható, hogy az új cafeteria – tanuljuk az új fogalmat - ami nem más, mint a „Munkabért kiegészítő juttatások 2017” keretében nyújtott céges juttatás továbbra is olcsóbb lesz, mint a munkabér.

A módosító javaslatból az is kiderül, az állam nem mondott le az évi 130 milliárd forintos költségvetési bevételt biztosító cafeteria-adóról, sőt, azt növelni kívánja ezzel az új javaslattal. A jogalkotók azt sem kockáztatják meg, hogy az önkéntes kasszák által állampapírba befektetett 1 000 milliárd forintos vagyonát – az államadósság 4%-a – más forrásból néhány hónap leforgása alatt pótolni kelljen.

Nyitott kérdések

A jogszabály-módosítást a Parlament információink szerint még ezen a héten elfogadja, amely várhatóan ki fog térni arra a kérdésre is, hogy 2017 januárjától minden munkáltató - az is, amelyik eddig soha nem nyújtott dolgozóinak béren kívüli juttatást - adhatja-e a munkabérnél kedvezőbb adózású, de azonos funkciót ellátó 100 ezer forintos készpénzes juttatást. A Multi-Pay^® Cafeteria szakértői úgy látják, hogy a jogalkotó vélhetően mindenki számára kinyitja ezt az adókímélő lehetőséget, hiszen a cafeteria múltban való nyújtásának ellenőrzése szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná az Adóhivatal apparátusát.

A SZÉP-kártyát megőrizte az állam, de arról nem szólnak a hírek, hogy a kibocsátói körben lesz-e változás. Mindenesetre a jelenlegi szabálytalanságokat a tavaly októberben indult uniós kötelezettségszegési eljárás több pontban kifogásolta, a kifogásolt magyar jogszabályok módosítására 2016. június 15-ig adott haladékot.