Súlyos hatásai lehetne a klímaváltozásnak Izraelben

A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat - jelentette a Háárec című újság honlapja szombaton.

Súlyos hatásai lehetne a klímaváltozásnak Izraelben
A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig. 
    Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről. 
    Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.
    Dani Rosenfeld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Földtudományi Intézetének  professzora szerint 2100-ra az év legforróbb napjait nem lehet majd túlélni klímaberendezés nélkül. "Élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés" - hangsúlyozta. 
    Hadasz Szeroni, a Tel-avivi Egyetem környezettudományi tanszékének professzora szerint Irakban, Iránban és másutt a harmadik világban számos város el fog néptelenedni, de Izraelben meglesznek az élet feltételei a légkondicionálók működésének köszönhetően. 
    A városok betontengere nyáron várhatóan hőszigetté válik, ahol éjszaka sem lesz sokkal enyhébb a hőmérséklet, mint nappal. A Tel-avivi Egyetem tudósainak számítógépes modellje szerint a nyár várhatóan 49 százalékkal hosszabb, míg a tél 56 százalékkal rövidebb lesz a század végére a jelenleginél, és intenzív zivatarok növekedését jósolják, gyakran jégesővel és áradásokkal.
    Izraelben folyamatosan csökkenni fog az éves csapadék mennyisége, és ahelyett, hogy északon a Kinneret-tavat töltené fel, délen okoz majd áradásokat a sivatagi lösztalajra hullva. Az éghajlatváltozás hatni fog a növényzetre is: csökken az erdők mennyisége, mert a fák kiszáradnak vagy elégnek az egyre gyakoribb erdőtüzekben. Változás lesz a növénytermesztésben is, már Észak-Izraelben sem fog megteremni például a cseresznye. 
    Izraelnél a tengerből már mostanra kihalt több állatfaj: amióta 30 fok felé emelkedett nyáron a hőmérséklet, eltűnt a lila tengeri sün, több tucat helyi kagylófaj és a Bibliában is említett bíborcsiga, amelyet évezredek óta használtak a kelmék festéséhez. A tudósok szerint a kihaló fajok helyére új, ínvazív állatfajok költöznek, és tovább szaporodnak a medúzák, amelyek komoly károkat okoznak az erőművekben és a tengervíz-sótalanítókban. 
    A kutatók szerint 2090-re Izrael földközi-tengeri partjánál 40 fokra emelkedhet a tengervíz hőmérséklete, a fürdési szezon csúcsán az úszás életveszélyes lehet. Földközi-tengeri mérőállomásán 12 centiméteres szintemelkedést mért az elmúlt 26 év alatt az izraeli Tenger- és Állóvízkutató-intézet. A növekedés folytatódni fog, de Tel-Aviv nem tűnik el, a legrosszabb prognózis mellett is csak valahol a mai Ibn Gvirol utcánál fog húzódni a tengerpart.
    Viszont az ókori régészeti emlékek, Askelon, Keszárea, Appolónia minden bizonnyal víz alá kerül majd. Az előrejelzés szerint a városi csatornarendszerek egyre kevésbé tudnak majd megbirkózni a hirtelen, egyszerre lehulló hatalmas csapadékmennyiséggel, ezért áradások várhatók a téli időszakokban

A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig.    

Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.    

Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.   

Dani Rosenfeld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Földtudományi Intézetének  professzora szerint 2100-ra az év legforróbb napjait nem lehet majd túlélni klímaberendezés nélkül. "Élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés" - hangsúlyozta.    

Hadasz Szeroni, a Tel-avivi Egyetem környezettudományi tanszékének professzora szerint Irakban, Iránban és másutt a harmadik világban számos város el fog néptelenedni, de Izraelben meglesznek az élet feltételei a légkondicionálók működésének köszönhetően.    

A városok betontengere nyáron várhatóan hőszigetté válik, ahol éjszaka sem lesz sokkal enyhébb a hőmérséklet, mint nappal. A Tel-avivi Egyetem tudósainak számítógépes modellje szerint a nyár várhatóan 49 százalékkal hosszabb, míg a tél 56 százalékkal rövidebb lesz a század végére a jelenleginél, és intenzív zivatarok növekedését jósolják, gyakran jégesővel és áradásokkal.   

Izraelben folyamatosan csökkenni fog az éves csapadék mennyisége, és ahelyett, hogy északon a Kinneret-tavat töltené fel, délen okoz majd áradásokat a sivatagi lösztalajra hullva. Az éghajlatváltozás hatni fog a növényzetre is: csökken az erdők mennyisége, mert a fák kiszáradnak vagy elégnek az egyre gyakoribb erdőtüzekben. Változás lesz a növénytermesztésben is, már Észak-Izraelben sem fog megteremni például a cseresznye.    

Izraelnél a tengerből már mostanra kihalt több állatfaj: amióta 30 fok felé emelkedett nyáron a hőmérséklet, eltűnt a lila tengeri sün, több tucat helyi kagylófaj és a Bibliában is említett bíborcsiga, amelyet évezredek óta használtak a kelmék festéséhez. A tudósok szerint a kihaló fajok helyére új, ínvazív állatfajok költöznek, és tovább szaporodnak a medúzák, amelyek komoly károkat okoznak az erőművekben és a tengervíz-sótalanítókban.    

A kutatók szerint 2090-re Izrael földközi-tengeri partjánál 40 fokra emelkedhet a tengervíz hőmérséklete, a fürdési szezon csúcsán az úszás életveszélyes lehet. Földközi-tengeri mérőállomásán 12 centiméteres szintemelkedést mért az elmúlt 26 év alatt az izraeli Tenger- és Állóvízkutató-intézet. A növekedés folytatódni fog, de Tel-Aviv nem tűnik el, a legrosszabb prognózis mellett is csak valahol a mai Ibn Gvirol utcánál fog húzódni a tengerpart.   

Viszont az ókori régészeti emlékek, Askelon, Keszárea, Appolónia minden bizonnyal víz alá kerül majd. Az előrejelzés szerint a városi csatornarendszerek egyre kevésbé tudnak majd megbirkózni a hirtelen, egyszerre lehulló hatalmas csapadékmennyiséggel, ezért áradások várhatók a téli időszakokban.

A szélsőséges európai esőzések a klímaváltozás következményei lehetnek

Tudósok szerint az Európában júliusban bekövetkezett pusztító áradások hátterében álló heves esőzéseket az emberi tevékenység kiváltotta éghajlatváltozás okozhatta.
2021. 08. 25. 07:30
Megosztás:

Nőtt az igény zöld munkahelyekre

Az egyik legtöbbet vitatott kérdés az interneten a munkavégzés. Hogyan dolgozzunk a Covid-járvány közben és után? Az IFUA Horváth 17,8 millió beszélgetést és 2,9 millió hivatkozást elemzett a közösségi médiában.
2021. 08. 23. 21:00
Megosztás:

A Continental egy zseniális ötlettel rukkolt elő

Continental akár jövőre megkezdheti a műanyag palackok újrahasznosítását a gumiabroncs-gyártás során, már rendelkezésére áll az ehhez szükséges technológia, amelyet az OTIZ Oriental Industries (Suzhou) Ltd.-vel közösen fejlesztett ki - ismertette a társaság közleményében.
2021. 08. 22. 10:00
Megosztás:

Új kisokos segít eligazodni a műanyagok újrahasznosításának kérdéseiben

A Danone Magyarország Kft. és a KSZGYSZ (Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége) összefogásának eredményeként megszületett tájékoztató anyag célja, hogy mindannyiunk számára könnyen érthető tájékoztatást nyújtson a hazai piacon jelenlévő műanyagfajtákról és azoknak újrahasznosítási lehetőségeiről, segítve ezzel környezettudatos döntéseinket. A hiánypótló edukációs anyagot környezetvédelmi szakértők csoportja dolgozta ki. A kiadvány ingyenesen elérhető a KSZGYSZ, valamint a Danone Magyarország honlapjain.
2021. 08. 19. 06:30
Megosztás:

Sosem látott mértékben nőtt a növényi alapú, 100 százalékban lebomló termékek száma.

2020 a kézfertőtlenítő szerek dömpingszerű gyártásáról szólt világszerte, idén viszont a tisztítószer gyártók figyelme a megújuló, környezetbarát technológiák felé fordult. Az iparág zöldebbé válását jól példázza, hogy sorra jelennek meg a boltok polcain azok a tisztító és mosószerek, amelyek nem vagy csak alig tartalmaznak kőolaj- és földgáz származékokat, szintetikus anyagokat. Mivel jelenleg nincsen szabályozva, azt is ÖKO tisztítószernek lehet nevezni, ami 5% a fosszilis alapanyagot tartalmaz. De akkor mi a zöld vagy mi nem az? Ez a cikk ebben segít eligazodni.
2021. 08. 18. 12:00
Megosztás:

Mától kaphatnak zöld rendszámot az elektromos motorok

A kapcsolódó jogszabály hatályba lépésével már világoszöld alapszínű rendszámot használhatnak a tisztán elektromos meghajtású motorkerékpárok is. A környezetkímélő járművek üzemeltetői többféle adó- és illeték megfizetése alól mentesülnek - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel.
2021. 08. 11. 09:00
Megosztás:

A vállalatoktól várják a zöld fordulatot a fogyasztók

Az emberek többsége több környezetbarát termékeket vásárolna, de a pandémia következtében sokan árérzékenyebbé váltak, ezért a cégektől várják el, hogy tegyenek a fenntarthatóságért - derül ki az EY 20 országban több mint 14 ezer fő bevonásával készült nemzetközi felméréséből, amely rendszeresen elemzi a fogyasztói szokások változását.
2021. 08. 03. 00:05
Megosztás:

Fidelity: Az egyszer használatos műanyagok újrahasznosítása – válság és lehetőség

Az egyszer használatos műanyag eszközök csaknem 85%-a öt polimer típus valamelyikéből készül. A Big Five-nak is nevezett öt polimerből az előrejelzések szerint a jövőben is egyre többet fognak gyártani. A Fidelity szerint ezért a legfontosabb globális környezetvédelmi intézkedések és a befektetési lehetőségek is jelentős mértékben függenek majd a műanyag-újrahasznosítás sikerétől és a műanyag-helyettesítő alternatívák elterjedésétől.
2021. 08. 02. 19:00
Megosztás:

Újabb szélerőművet vesz a MET Csoport Bulgáriában

A svájci központú energiavállalat, a MET Csoport 100 százalékos részesedést szerez egy 60 megawattos szélerőműben Bulgáriában, miután részvény-adásvételi megállapodást írt alá a Grupo Enhol spanyol cégcsoporttal. A tranzakció fontos lépés a MET megújuló stratégiájának megvalósításában, amelynek célja 2023-ig 500 MW-os megújuló energiaportfóliót létrehozni Kelet-Közép-Európában – a mostani felvásárlással a MET bulgáriai szélparkkapacitása 102 MW-ra bővül.
2021. 08. 02. 18:00
Megosztás:

Még mindig túl sokat fogyasztunk

Idén július végére értük el a Globális Túlfogyasztás Napját. Ez az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek. Bár a pandémia miatt 2020-ban ez a dátum augusztus végére esett, 2021-re már nem sikerült tartósan fenntartani ezt a trendet, vagyis ismét hihetetlenül pazarló életmódot folytatunk. Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás 32 százalékát lakóépületeink működtetése adja, ezen belül is jelentős részét az energiapazarló családi házak.
2021. 08. 01. 06:00
Megosztás:

Csak akkor teszünk a Földért, ha saját előnyünk származik belőle?

Milyen egyéni előnyünk származik a fenntartható tettekből? Belső indíttatásból vagyunk környezettudatosak, vagy csak a spórolás és az anyagi haszon hajt minket? Az UniCredit Bank és a SteiGen négygenerációs kutatása kiderítette, hogy az egyes korosztályok fenntartható cselekedetei sok esetben nem fenntarthatósági céllal, hanem spórolásból vagy anyagi előnyszerzésből születnek.
2021. 07. 31. 05:00
Megosztás:

Több mint öt tonna hulladéktól szabadították meg önkéntesek a Tisza árterét

Önkéntesek gyűjtöttek össze több mint 5 tonna hulladékot a Tiszából és annak árteréből a II. Tisza-tavi PET Kupán júniusban. A szervezők és az önkéntesek munkáját a Laptophardware.hu két felújított laptoppal honorálta, így a következő, július végi, kilencedik alkalommal szervezett Felső-Tiszai PET Kupa során már ezek is a segítségükre lesznek.
2021. 07. 31. 00:05
Megosztás:

Párizsi klímaegyezmény: a gyártóknak világszerte mindössze a fele halad megfelelően a fenntarthatósági célkitűzésekkel

Világszerte a gyártási szervezetek mindössze 51 %-a tervezi, hogy összhangba hozza működését a Párizsi Megállapodás hőmérséklet-hozzájárulási céljaival. E csoporton belül Németország (68 %) és Franciaország (67 %) élen járnak a kitűzött célok megvalósítása terén, azonban a gyártási szervezetek mindössze 20%-a tervezi a karbonsemleges üzemeltetést és ötből ketten (40%) tűzték ki a 100%-ban megújuló üzemeltetést 2030-ra – áll a Capgemini Kutatóintézet, Sustainable operations: A comprehensive guide for manufacturers című kutatásában.
2021. 07. 28. 12:00
Megosztás:

Budapest zöldfejlesztéseiről beszélgettek a Művészetek Völgyében

Budapest zöldfejlesztéseiről rendeztek kerekasztal-beszélgetést szombaton a Művészetek Völgyében a Pest-Buda Udvarban.
2021. 07. 24. 23:00
Megosztás:

Az EB új stratégiát mutatott be az erdők védelmére és helyreállítására

Az Európai Bizottság elfogadta az európai zöld megállapodás részét képező, 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőstratégiát, mely a természetes és őshonos erdők szigorú védelmét, a leromlott állapotú erdők helyreállítását, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítását tűzte ki célul - tájékoztatott az uniós bizottság pénteken.
2021. 07. 18. 05:00
Megosztás:

36 milliárd forint van félretéve zöld buszok vásárlására és üzemeltetésére

A következő tíz évre 36 milliárd forintot különített el a kormány zöld buszok vásárlásának és üzemeltetésének támogatására - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára pénteken Sopronban, a Zöld busz demonstrációs mintaprojekt soproni állomásának sajtótájékoztatóján.
2021. 07. 16. 23:00
Megosztás:

Több mint félmilliárd forint támogatás balatoni klímavédelmi fejlesztésekre

A kormány több mint 538 millió forintot biztosít balatoni önkormányzatok számára. A pályázati úton elnyerhető forrás a klímavédelmi intézkedésekkel összefüggő beruházások megvalósítását segíti a magyar tengernél - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a minisztérium pénteki közleménye szerint.
2021. 07. 16. 13:00
Megosztás:

Félrevezető greenwashing vagy valódi értékeken alapuló versenyelőny: útmutató a zöld marketinghez

Az elmúlt években egyre fontosabb trenddé vált a fogyasztói társadalom számára a gyártók környezetbarát működése, a vásárolt termékek környezetre gyakorolt hatása, valamint a fenntarthatósági és környezettudatossági jelzők használata egy termék vagy szolgáltatás kapcsán. De milyen fogyasztóvédelmi követelményeknek kell megfelelniük a zöld reklámoknak? Milyen úgynevezett zöld állításokat használhatnak a vállalkozások a kommunikációjuk során? A Deloitte Meeting Request podcast új adásában ezt a témát járták körül a meghívott szakértők.
2021. 07. 15. 14:30
Megosztás:

Újabb állami támogatás járult hozzá a műanyagmentességhez

A Piringer Kft. 190 millió forintos állami támogatással műanyag helyett biológiailag lebomló eszközök gyártására áll át - olvasható a pénzügyminiszter közösségi oldalának csütörtöki bejegyzésében.
2021. 07. 15. 13:30
Megosztás:

Már nem csak a dízel autók értékesítését tervezi megszüntetni az EB

Az Európai Bizottság javaslatcsomagot mutatott be szerdán az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, a javaslat szerint 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű autók értékesítését, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie.
2021. 07. 15. 08:30
Megosztás: