A COVID-19 alatt behajthatatlanná vált követelések áfa összegének visszaigénylése
A vállalkozások áfafizetési kötelezettsége az általuk kiállított számlák alapján kerül meghatározásra, egy uniós alapelv szerint azonban nem szedhető be magasabb összegű áfa annál, mint amelyet az adóalany maga is beszedett. Ennek feloldására szolgál a 2020. január 1-jével hatályba lépett azon szabályozás, amely meglehetősen szigorú feltételek teljesülése esetén, de lehetővé teszi a behajthatatlan követelések áfa összegének visszaigénylését.
Az erre vonatkozó adóhatósági kritériumrendszer meglehetősen komplex, és bizonyos szempontjai meglepetésként érhetik az adóalanyokat, amikor benyújtják visszaigényléshez szükséges önellenőrzési kérelmüket. Vannak könnyebben ellenőrizhető feltételek: például az áfacsökkentés szempontjából csak a 2015. december 31. napját követően független felek között teljesített ügyletek jöhetnek szóba, és arról is meg kell győződni, hogy a vevő adószáma az ügylet teljesítésekor érvényes volt.
„Ugyanakkor vannak olyan feltételek, amelyek kapcsán az adóhatóság azt vizsgálja, hogy a kérelmező kellő körültekintéssel járt-e el” – hangsúlyozta dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere. „Az adóalap-csökkentés jogosságának megítéléséhez a vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell például azt, hogy a vevő kiválasztása és az ügylet teljesítése során megbizonyosodott a vevő fizetőképességéről, illetve hogy előzőleg már mindent megtettek a követelések behajtása érdekében. Ha az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy a vállalkozó előre láthatta volna a követelés behajtásának bizonytalanságát, akkor megtagadhatja a kiutalást. Az értelmezési kérdések a mostani helyzet kapcsán különösen aktuálisak, hiszen egyelőre nem ismert, hogy a járvány miatt kialakult nehézségek révén behajthatatlanná vált követelésre jutó áfa visszaigénylésekor milyen szempontok alapján fog dönteni az adóhatóság.”
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a behajthatatlan követelések kapcsán kialakított céges folyamatok alapos áttekintést igényelnek, mert a követeléseket különösen nehéz lesz érvényesíteni. Az adóhatóság a visszaigénylések kapcsán leggyakrabban ellenőrzést indít és megalapozatlan visszaigénylések esetén bírsággal sújthatja a vállalkozásokat. A behajthatatlanként történő minősítéshez a folyamatok áttekintésekor kimerítő módon szükséges rangsorolni a megtett és megtehető intézkedéseket - a fizetési felszólítás például az áfa szabályok szempontjából nem releváns, a fizetési meghagyásos eljárás viszont igen, hiszen eredménytelenség esetén jó eséllyel végrehajtásba csap át. Egy eredménytelenül zárult végrehajtási eljárás kellő alap lehet annak igazolásához, hogy a követelés behajtása minden próbálkozás ellenére sem sikerült.
„Emiatt is kiemelten fontos, hogy minden esetben járjunk utána, hogy milyen előzetes intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozások vissza tudják igényelni a behajthatatlanná vált követeléseik áfáját. Dokumentáljuk megfelelően, hogy a vevőink kiválasztásakor kellő körültekintéssel jártunk el, illetve kövessük nyomon, hogy az esedékesség után mi történik a kifizetetlen számláinkkal, és mit tettünk a követeléseink behajtása érdekében” – mondta dr. Bereznai Henrik, a Deloitte Legal adóperes szakértője. „Ezek elmulasztása esetén ugyanis az adóhatóság jogosulatlannak minősítheti az áfa visszaigénylést, amely mellé még bírságot is kaphatunk” – tette hozzá.
