A GDP 2,5 százalékát kellene klímacélokra fordítani

Több mint egy éve integrált energiapolitika államtitkárság jött létre a minisztériumon belül, hogy megvizsgálják hogyan lehet önellő klímapolitikát csinálni és azon dolgoznak, hogy egy olyan stratégiai célrendszert dolgozzanak ki, ami egy kiszámítható környezetet teremt a befektetők számára. Ez a fő feladat és ennek részeként nemzeti klímatervet is készítettek.

Az energiastratégiát meghatározó pontok:

-a klímavédelmi cselekvés Magyarországon is egy morális és jogi kötelezettség

-egyedül nem tudjuk megmenteni a világot, a magyar energiaellátás 70 százaléka import

-a Kárpát-medence EU átlag feletti módon érzékeny a klímaváltozásra, erre reagálni kell, nem csak a kibocsátások csökkentése, de az adaptáció is kulcskérdés amikor integrált klímastratégiáról van szó. Az energia és klímapolitikát csak integráltan lehet és érdemes kezelni.

Fontos látni, hogy az klímaproblémához az energiafogyasztás több mint 70 százalékban járul hozzá, miközben az energiaellátásban 70 százalékban importra szorulunk.-mondta Kaderják Péter.

Az államtitkár szerint a gazdasági fejlődés és a klímavédelem nem ellentétes, hanem egymást erősítő célok, mert aki erre megoldást talál, az nyertese lesz ezeknek a folyamatoknak, így a Kárpát-medence pozíciója akár jobb is lehet, mint más régióké. Abban a pozícióban lehetünk, hogy megoldásokat kínáljunk a világ más területei számára. Nem kell megijedni a klímakatasztrófától, hanem értelmesen végig kell gondolni, hogy milyen megoldásokat tudunk rá kínálni.

Ezek az az elvek, amelyek a stratégia megalkotásánál a
fontosak:

-egyensúly, a klímavédelemben, versenyképességben, ellátásbiztonságban

-költséghatékonyság – GDP konvergencia, elmaradott régiók

-addicionális hasznok jelentősége – klímavédelem mellett importfüggőség csökkentése, rezsiköltség fenntartható mérséklése, innovatív gazdaságfejlesztés ösztönzése

-technológiai semlegesség – energiatakarékosság, megújulók hasznosítása, nukleáris kapacitások fenntartása

-Igazságos átmenet – Lignit gyártókat vagy az autósokat sem lehet hátra hagyni

Kaderják szerint önmagában tekinteni az ÜHG -kibocsátás és a gazdasági növekedés kapcsolatára nem célszerű, a KPI – fő teljesítmény mutató – inkább a magyar GDP termelés ÜHG-intenzitása. Az ÜGH-kibocsátás tavaly 0,6 százalékkal csökkent.

A befektetési kedv fokozásának kedvéért Kaderják idézte a miniszterelnököt, miszerint Magyarország klímabajnok, büszkék lehetünk arra, amit az elmúlt 30 évben tejesítettünk – 9-ik legjobb teljesítményt nyújtotta Magyarország az EU-ban.

Magyarország estében elérhető a klímasemlegesség 2050-re de csak radikális átalakításokkal. Nehéz ezt megbecsülni, de a következő 30 éveben, de a GDP 2,5 százalékát arra kell szánni, hogy ebbe a történetbe beruházzunk, a hollandoknál ugyanez fél százalék, de az ő GDP-jük nyilván több.

Tiszta energiát szeretnének a magyar fogyasztóknak, 40 konkrét programot tartalmaz az klímastratégia, amelynek kiemelt területei a gázpiac, az árampiac, a dekarbonizáció és az energiahatékonyság. A kibocsátáscsökkentés és a klíma alkalmazkodás egyaránt fontos. "Ahogy a hollandoknak gátat kell építeni, nekünk is jelentős beruházásokat kell majd végeznünk." - tette hozzá Kaderják, aki kiemelte a megújuló villamosenergia célokat: 24 százalékos növekedés 2030-ig, tízszeres naperőművi kapacitásnövelés 10 év alatt az első METÁR tender segítségével. De beszélt a Zöld busz programról is, melynek keretében a 25 ezer főnél nagyobb lakosságú területeken szeretnének elektronos buszokra áttérni, ehhez 100 milliárd fölötti potenciális hitelezés szükséges.

Meg lehet állítani a bolygó felmelegedését, de sokba fog kerülni

Nemrég Budapest is klímavészhelyzetet hirdetett, de ma már egyre kevesebben kérdőjelezik meg az éghajlatváltozás súlyosságát – 153 ország 1100 kutatója figyelmeztetett közös felhívásban, hogy éghajlat vészhelyzet van. Évtizedenként majdnem 50 százalékkal nő a szélsőséges időjárási jelenségek száma, a valaha mért 10 legmelegebb évből 8 az ezredforduló óta volt, tavaly volt a legmelegebb év, közben két évszázados áradás is volt a Dunán – szemléltette Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke előadásában a klímaváltozás érezhető jelenségeit.

A legutóbbi jelentések szerint még meg lehet állítani a bolygó felmelegedését másfél fokon, de ehhez az évszázad közepére karbonsemlegessé kell válnunk, de 2030-ra is le kell felezni a karbonemissziót. „Nagyon hamar el kell kezdeni gigantikus méretekben kivonni a CO2-őt a levegőből, erre a legjobb megoldás az erdősítés” – mondta a klímaszakértő. Emellett a leghatékonyabb megoldás az energiafogyasztás lecsökkentése lenne.

Ürge-Vorsatz szerint a fosszilis energiaforrásokból ki kell vonni a tőkét, mától nem szabadna ezekbe befektetni, nem kell hagyni tönkre menni ezeket, de nem szabad új beruházásba kezdeni, az atomenergiába és zöld megújulókba kell fektetni. A tőkekivonás már megkezdődött, de még nem elégséges. Ugyanakkor látni, hogy még az Egyesült Állomokban is rekord mennyiségű zöld energiát vásároltak 2018-ben.

„Folyamatosan alul becsültük a megújuló energia sikerét, erre a valóság rácáfolt.” A klímaszakértő példaként hozta fel a Bécsi Műszaki Egyetem épületét, amely energiasemleges, sőt, több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. „Tized annyira csökkentették az épület energiafogyasztását, amivel l erőművé vált az épület. A kivitelező cégnek évi 70 hasonló projektje van, évi 1 milliárd euró értékben. De Miskolc környékén is épültek már energiasemleges lakóházak.

A szélenergia már most versenyképes piaci alapon

A klímaváltozás gazdasági hatásairól és a megújuló villamosenergiatermelés pénzügyi hatásairól beszélt előadásában Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadásával foglalkozó partnere.

A klímaváltozás és az energiaszektor szorosan összefügg. Ha csak azt nézzük, hogy EU-s viszonylatban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mekkora hányadát adja az energiatermelés (nagyot), akkor az látszik, hogy fontos és szoros a kapcsolat közöttük – kezdte előadását Kovács Csaba.

A klímacélok szorosan összefüggnek az energiapiaccal, a rossz hír, hogy a jelenlegi intézkedések és beruházások mellett nem fognak megvalósulni az EU által kitűzött emissziós célok.
Erre megoldást jelenthet a megújuló energia és javítani lehet az energiahatékonyságon is, ami kissé mostoha terület, pedig legalább annyira fontos, mint a megújuló energiaforrások.

A szénalapú technológiák 2030-ra teljesen kiárazzák magukat, a gázfelhasználás szerepe jelentősen csökken majd az energiatermelésben. A megújuló energia terjedését az offshore és az onshore szélenergia, illetve a napenergia alapú termelés határozza majd meg.

A fajlagos beruházási költségekben nagy csökkenés következett be a szélenergia és a napenergia területén, az élettartamköltségek csökkentek.

A szélenergia már piaci alapon is versenyképes, a napelemek pedig jó úton halad a piacképesség felé, állami támogatás nélkül is.

Mindez a technológiai fejlődésnek köszönhető, azoknak a támogatási rendszereknek, amivel az európai fogyasztók a megvalósult a kutatás-fejlesztési projekteket fizették ki.

Egy tipikus naperőmű-beruházás három részre osztható: a hardver (napelemmodulok, hálózatcsatlakozás, stb.), a telepítés, illetve finanszírozás és adminisztráció. Az európai fajlagos beruházási költségek inkább alacsonyak, a beruházási költség „hardvernehéz”, a berendezések költsége a fontos. Ami a hardvergyártókat illeti, a legnagyobb szélturbinagyártók manapság a Siemens, a Vestas, és a GE, jelenleg ők uralják a világ szélturbinagyártását. A nagyszereplőkben nagy változás nem volt az elmúlt 10 évben, jellemzően felvásárlásokkal szereztek piaci részesedést. Ezzel szemben a napelemgyártásban miközben 15 éve még a japán cégek voltak az uralkodók, addig ma kínai és ázsiai vállalatok (Jinko, JaSolar, Trinasolar) dominálnak.

Az energiaszektor beruházásait sok minden befolyásolja, például az EU emissziókereskedelmi rendszere. A kvóta ára jelentősen megugrott manapság, a régi technológiával működő szeneseket gyakorlatilag kiárazza a piacból.

A hazai támogatási rendszer piaci irányba mozdult el, a KÁT-rendszer megreformálása és a METÁR-rendszer bevezetése helyes lépés volt – mondta el Kovács Csaba.

A finanszírozási oldalról nagy kérdés a pénzügyi szektor szabályozása és szerepe, például hogy hogyan lehetne pozitívan diszkriminálni a klímabarát, fenntartható beruházásokat finanszírozási oldalról.

Érdemes egy utolsó esélyt adni az atomenergiának – véli Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza. Ez ugyanis segíthet elérni a dekarbonizációt, ami pedig a klímaváltozás megfékezéséhez kell.

A nukleáris energia területén kétfrontos küzdelem van: az egyik oldalon van egy harsányan atomenergiaellenes közösség a világban, a másik oldalon pedig az atomenergia támogatottság az atomenergiát használó országokban – mondta el Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza.
Az átmenet a tiszta energia rendszerbe nem egy olyan esemény lesz, amikor minden eszközt lecserélünk egy hasonlóra, csak emissziómentesre, hanem egy nagyon mély transzformáció fog végbemenni. A közlekedés villamosítása a legígéretesebb ötlet, és az épületállomány energiahatékonyságának javítására is minden lehetőséget meg kell ragadni. És ott van a nehézipar, amely a világ szén-dioxid kibocsátásának egyharmadát adja.

Európában jelen pillanatban 20 százalék a villamosenergia aránya, a fennmaradó 80 százalék gáz, olaj, stb. felhasználásával termelődik. A villany szerepe évről évre nő, de csak lassan. Amikor modelleztük a 2 fok alatti klímastabilizációt, azt láttuk, hogy a villamosenergia szerepének meg kellett ugrania, exponenciálisan. Ez azt jelenti, hogy EU-nak meg a világ többi részének is masszívan fel kell skálázni - mondta el Varró László.

A ma meglévő energiapolitikai intézkedések mellett is jelentősen növekedhet az alacsony szén-dioxidkibocsátású villamosenergiatermelés, de jelenleg Európa nincs azon a pályán, amit a klímavállalás alapján el kellene érni, a fenntartható fejlődéshez mélyebben kell dekarbonizálni. Erős energiahatékonysági sztenderdek vannak Európában, például a hűtőgépekre, mosógépekre, de sokkal több villanyra lesz Európának szüksége ahhoz, ha a gázkazánokat lecseréljük, meg a 200 millió autót villamosítunk. Nem lesz elegendő, hogy a hűtők energiahatékonyan működnek.Ha a gödör fenekén vagy, akkor hagyd abba az ásást, vagyis a ma meglévő alacsony karbon villamosenergiatermelést nem veszítsük el, ami már megvan. A nukleáris energia ma a tiszta energia második legnagyobb forrása (első a víz). A világ 60 milliárd tonnával több szén-dioxidot-t bocsátott volna ki, ha nem lennének atomerőművek.

A gond, hogy jellemzően a 70-80-es években épültek az atomerőművek, ezért az öregedési problémák is egy nagy hullámban jelentkeznek majd. Hamarosan elérik a 40 évet és sok reaktort ennyi idősre terveztek, ha nincs aktív beruházás, akkor azt le kell állítani. A beruházásokat nehezíti a költséginfláció, ami világszerte tapasztalható, úgy az Egyesült Államokban, mint Finnországban vagy Franciaországban.

Ha a költséginflációs folyamat nem áll meg, akkor a nukleáris energiának nem lesz jövője.

Az atomenergia olyan tipusú dolog lehet, amit csak kormányzati döntésekkel lehet életben tartani, mert magánvállalatok nem vállalják. Ha nem történik semmilyen lépés atomenergia kapcsán, akkor a harmadára zuhan az atomenergia termelés és Európában eltűnik az atomenergiatermelés, pedig az évszázad közepére EU egy zérókarbon rendszert akar.

A nukleáris energia eltűnésére reagálna a villamosenergia-piac. Már jelenleg is van egy jelentős piaci alapú nap-és szélenergiaberuházás, csak a nagykereskedelmi ár alapján, vagy nem energetikai cégek vásárolnak, például Amazon. A kieső, szűkülő kapacitás, feltolja az árat, így megéri a megújuló energiát termelni, kihasználatlan gázturbinás erőművek kihasználási óráit kitolni, de a széntüzelésű erőművek is túlélnek. Az atomenergia elillanása esetén 4 milliárd tonnával nagyobb széndioxid-kibocsátás lenne a következő 20 évben, ami nincs összhangban az EU fenntarthatósági céljaival.

Mindezek fényében van ígérete a nukleáris energiának, a technológiának és érdemes az innovációt gyorsítani, ez az utolsó esélye az iparágnak, ténylegesen működő technológiákra van szükség. Olyan villamosenergiarendszer kell, ami értékeli az atomenergia tisztakarbon jellegét.

KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?