A lassulás ellenére erőteljes a magyar gazdaság növekedése
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői arra számítanak, hogy az inflációs nyomások növekedésének közepette idén 3,9 százalékkal, jövőre pedig 3,0 százalékkal bővül Magyarország hazai összterméke (GDP) a tavalyi 5,0 százalék után.
Az előző, tavaly novemberi prognózisban 2018-ra 4,6 százalékos, az idei évre 3,9 százalékos, a jövő évre pedig 3,3 százalékos GDP-növekedést jósoltak.
A Gazdasági kilátások címmel fél évente megjelenő, a fő gazdasági trendeket és perspektívákat, valamint az OECD-tagállamok és más jelentős országok gazdasági helyzetét és kilátásait elemző kiadványban a Magyarországgal foglalkozó fejezetben az elemzők kiemelték, hogy a gazdasági növekedést hajtó lakossági fogyasztást alátámasztja a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése. A beruházások lendületes növekedését elősegíti a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása, a kormány nagyvonalú lakásprogramja és az uniós strukturális alapok beáramlása. A feszes munkaerőpiaci helyzet azonban felfelé húzza az inflációt, az egyre szűkebb kapacitási korlátok visszafogják a gazdasági növekedést, miközben a bővülő keresletet egyre inkább az import révén elégítik ki.
Mennyit tudsz Magyarországról? - Teszteld tudásod ITT!
Az elemzők rámutattak, hogy az expanzív költségvetési és monetáris politika növeli a magyar gazdaság túlfűtötté válásának kockázatát, ami fokozatos változtatást indokol. A túlhevülés megakadályozására szigorúbb fiskális politikára van szükség. Emellett magasabb kamatráták szükségesek ahhoz, hogy korlátok között tartsák az inflációs várakozásokat, és a jegybank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávjában maradjon a pénzromlás üteme. A gazdasági fellendülést meghosszabbítanák a munkaerő bővítését célzó intézkedések, ideértve a közmunkaprogram gyorsabb leépítését és a kisgyermekek óvodai, bölcsődei elhelyezési lehetőségeinek szélesítését.
Az erős növekedés az OECD szakértői szerint lehetőséget nyújt a költségvetés fenntarthatóságának javítását célzó intézkedések bevezetésére, az időskorúak szegénységének csökkentésére, valamint a nyugdíjrendszerhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kihívásainak kezelésére. Emellett az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségek bővülése lehetővé teszi a közmunkaprogram leépítésének felgyorsítását. A hazai kis- és középvállalkozások támogatásában az üzleti szabályozás javítására, a regionális és nemzeti ellátási láncokba való beilleszkedésük megkönnyítésére és a szakképzettség fejlesztésére kellene összpontosítani.
A magyar gazdaságra leselkedő kockázatok közül az OECD elemzői kiemelték a vártnál nagyobb béremelkedést, amely elszabadíthatja az inflációs várakozásokat, hirtelen reagálásra kényszerítve a monetáris politikai döntéshozókat. Szükség lehet erre abban az esetben is, ha a feltörekvő piacgazdaságok kiújuló pénzügyi zűrzavarai negatív következményekkel járnak. Ugyanakkor a közmunkaprogram gyorsabb leépítése csökkentheti a bérnyomásokat, vagy éppen az importárak vártnál enyhébb emelkedése visszafoghatja a hazai árak növekedését.
Az OECD szakértői arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztás a tavaly elért 5,4 százalék után idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 4,0 százalékkal növekedhet, míg a kormányzati kiadások a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után 1,1 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal bővülhetnek.
A bruttó hazai állótőke-képződés növekedésének üteme a tavalyi 16,5 százalékról idén várhatóan 10,2 százalékra, jövőre pedig 4,3 százalékra lassul.
A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban 3,1 százalék lesz.
Az OECD az idén 3,0 százalékos inflációt vár a tavalyi 2,9 százalék után, majd 2020-ra 3,9 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex. A maginfláció a tavalyi 2,1 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban pedig 3,9 százalék lehet.
Az áruk és szolgáltatások exportja tavaly 4,7 százalékkal nőtt, az ütem 5,8 százalékra gyorsulhat idén, de jövőre 5,4 százalékra mérséklődhet. Az import értéke tavaly 7,1 százalékkal nőtt, idén és jövőre pedig egyaránt 6,4 százalékkal emelkedhet.
A folyó fizetési mérleg tavaly a GDP 0,5 százalékának megfelelő többlettel zárt, idén egyensúlyba kerülhet, jövőre viszont 0,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárhat.
A maastrichti kritériumok alapján számított GDP-arányos államadósság az idén 68,5 százalékra csökkenhet a tavalyi 70,8 százalékról, jövőre pedig 66,8 százalékra mérséklődhet az OECD friss előrejelzése szerint.
