Akár 4 százalékkal is nőhet tartósan az élelmiszeripar
Az iparági elemzés szerint a várt bővülést a reálbérek növekedése, az alacsony infláció, az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése miatt következhet be, és a folyamatokat erősíti a kormány azon terve is, amely szerint csökkentenék a hal, a zöldség és gyümölcs áfáját.
„A kormány októberben épp azért biztosított 300 milliárd forintot az élelmiszeripar fejlesztésére, mert érzékelte az ágazat legfőbb problémáját: az alacsony hatékonyságot és jövedelmezőséget. Az áfacsökkentés pedig a lakossági fogyasztást visszafogó magas adók negatív hatását ellensúlyozza” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Az italok piacán főleg a sör-szegmensben zajlott átrendeződés. Tavaly a japán Asahi megvette a Drehert, a Molson Coors pedig a Borsodit. A magyar vállalatok, pl. a Zwack vagy a Békési Pálinka főleg a tömény italok között vannak jelen. Az üdítő-szegmenst a regionális trendnek megfelelően a Coca-Cola és a Pepsi dominálja. Az alkoholos italokra kirótt jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó a kínálat drágulását okozta, ez pedig csökkentette a keresletet.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben a Tesco volt a vezető vállalat 2016-ban, 2,5 milliárd eurós árbevétellel. Ebben a szegmensben tovább nőtt a verseny, de a piac minden szereplőját sújtja a bérnyomás. A Spar például tavaly és idén 40 millió eurót költött a béremelésekre, és jövőre folytatja a bérfejlesztést.
„Eközben a diszkontláncok, az Aldi vagy a Lidl terjeszkednek és egyre több vásárlót csábítanak el a hagyományos láncoktól, mégis az első öt helyen három magyar vállalatot, a Coopot, a CBA-t és a Reált találjuk” – mondta az országigazgató.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor