Az orvosi kamara a béremelés mellett a közfinanszírozás növelését követeli

A béremelés mellett az egészségügy közfinanszírozásának növelését követelte több száz orvos a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombati budapesti nagygyűlésén, amelyet Elhalt ígéretek nyomában - párbeszéd a döntéshozókkal címmel hívott össze az érdekképviselet.

Az orvosi kamara a béremelés mellett a közfinanszírozás növelését követeli
Éger István, a MOK elnöke azt mondta, hogy a nagygyűlés egy nyilvános segélykiáltás, hiszen 16 éve követelik, hogy a gyógyítás költségeit valós értékén finanszírozza az állam, illetve európai szinten rögzítsék az orvosok díjazását. Szerinte a döntéshozók ma már nem hivatkozhatnak az ország nehéz gazdasági helyzetére.
    Éppen ezért, az elvándorlás megállítása és a paraszolvencia szégyenbélyegének megszüntetése érdekében a kamara legkésőbb 2022. január 1-jétől 900 ezer forintos bruttó szakmai alapbért követel valamennyi szakorvos számára, a rezidenseknek pedig bruttó 500 ezer forintos kezdőbért. Ugyanakkor a szakorvosi alapbérnek a nyugdíjba vonulás ideéig el kell érnie az 1,7 millió forintot - sorolta.
    Ezzel párhuzamosan nem pusztán az egyéni boldogulás, hanem a munkafeltételek kiszámíthatóságának megteremtését is szükségesnek tartják, vagyis az állandó munkaerő- és eszközhiány felszámolását - tette hozzá.
    A MOK elnöke további égető problémának nevezte, hogy az állam bürokratikus akadályokat állít a nyugdíjas orvosok továbbfoglalkoztatása elé és egyéb nyugdíjas korú munkavállalókhoz képest dupla közteherrel sújtja őket. Megjegyezte, hogy egy-egy, a foglalkoztatásukat biztosító engedélyre sokszor 8-10 hónapot kell várni.
    Éger István szintén szükségesnek nevezte a mára sokszor méltatlan szociális helyzetbe került nyugdíjas orvosok nyugellátásának rendezését. Szerinte az elmúlt évben az ágazatban megindult ugyan egy érdeminek tűnő bérfelzárkóztatás, az idén azonban "totális kudarcba fulladtak" a kormányzattal a tárgyalások arról, mikor költ már végre annyit az egészségügyre Magyarország, amennyi a nemzetközi standardok szerint kellene.
    Ebben a helyzetben érezték szükségesnek a tanácskozás összehívását - mondta az elnök.
    Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára egyaránt arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban milyen jelentős mértékű béremelések és fejlesztések történtek az egészségügyben. A hallgatóság többször hangot adott nemtetszésének.
    Szalay-Bobrovniczky Vince úgy fogalmazott, hogy a kormány az orvosok pártján áll és nincs szó szembenállásról, ezt mutatják az elmúlt időszak intézkedései. A többi között 2012-2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült, összesen 75 milliárd forintnyi béremelésben. Továbbá megalkották az orvosi és szakorvosi bértáblát; ennek nyomán az orvosok 2016 szeptemberétől bruttó 107 ezer forint béremelésben részesültek, illetve 2017 novemberétől 100 ezer forinttal emelkedett a bérük, ami összesen 56,8 százalékos bővülésnek felel meg - sorolta.
    A kormány tudja a kötelességét és még ebben a parlamenti ciklusban sor kerül további béremelésre - ígérte, egyúttal türelmet kért az orvos társadalomtól. A helyettes államtitkár szerint bíztató, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgálat működtetésére a jövő évi költségvetésben az ideihez képest 155,6 milliárd forinttal több szerepel, az egészségbiztosítási alap pedig 239,4 milliárd forinttal többől gazdálkodhat.
    Az ágazati béremelésekre 152 milliárd forint használható fel jövőre. Felelős döntés kell ahhoz, hogy a jövőben mely csoportok milyen arányban részesülhetnek ebből a keretből - mondta a politikus.
    Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, az elmúlt évek bérfejlesztésének is köszönhető, hogy miközben néhány évvel ezelőtt a kezdő orvosok több mint 50 százaléka elvándorolt, ma 77-78 százalékuk az állami egészségügyben kezdi meg a munkát. A rezidensek bérrendezése pedig motorja volt a szakorvosi béremelésnek is - tette hozzá.
    Közlése szerint, az elmúlt évek intézkedései nyomán, ma már megbízható és kiszámítható bértábla mentén dolgozhatnak az orvosok és az ápolók.
A kormány tisztában van azzal, hogy szükséges a további béremelés - mondta az államtitkár, ugyanakkor rámutatott arra, hogy az orvosok átlagbére, statisztikák szerint, mára eléri a 800 ezer forintot. Ez annak következménye, hogy vannak olyanok, akik a bértáblához képest jóval többet keresnek - jegyezte meg.
    Horváth Ildikó hangsúlyozta, hogy a kormányzat folyamatosan növeli az egészségügyre rendelkezésre álló forrásokat, így például 2010-hez képest a jövő évi költségvetésben már 740 milliárd forinttal több forrás áll az ágazat rendelkezésére, illetve 2014 és 2020 között 37 program keretében 227 milliárd forintnyi uniós forrás jutott az egészségügynek.
    Továbbá a fővárosban folytatódik az a kórházfejlesztési program, amely vidéken már megvalósult az elmúlt években - mondta Horváth Ildikó.

Éger István, a MOK elnöke azt mondta, hogy a nagygyűlés egy nyilvános segélykiáltás, hiszen 16 éve követelik, hogy a gyógyítás költségeit valós értékén finanszírozza az állam, illetve európai szinten rögzítsék az orvosok díjazását. Szerinte a döntéshozók ma már nem hivatkozhatnak az ország nehéz gazdasági helyzetére.   

Éppen ezért, az elvándorlás megállítása és a paraszolvencia szégyenbélyegének megszüntetése érdekében a kamara legkésőbb 2022. január 1-jétől 900 ezer forintos bruttó szakmai alapbért követel valamennyi szakorvos számára, a rezidenseknek pedig bruttó 500 ezer forintos kezdőbért. Ugyanakkor a szakorvosi alapbérnek a nyugdíjba vonulás ideéig el kell érnie az 1,7 millió forintot - sorolta.   

Ezzel párhuzamosan nem pusztán az egyéni boldogulás, hanem a munkafeltételek kiszámíthatóságának megteremtését is szükségesnek tartják, vagyis az állandó munkaerő- és eszközhiány felszámolását - tette hozzá.   

A MOK elnöke további égető problémának nevezte, hogy az állam bürokratikus akadályokat állít a nyugdíjas orvosok továbbfoglalkoztatása elé és egyéb nyugdíjas korú munkavállalókhoz képest dupla közteherrel sújtja őket. Megjegyezte, hogy egy-egy, a foglalkoztatásukat biztosító engedélyre sokszor 8-10 hónapot kell várni.   

Éger István szintén szükségesnek nevezte a mára sokszor méltatlan szociális helyzetbe került nyugdíjas orvosok nyugellátásának rendezését. Szerinte az elmúlt évben az ágazatban megindult ugyan egy érdeminek tűnő bérfelzárkóztatás, az idén azonban "totális kudarcba fulladtak" a kormányzattal a tárgyalások arról, mikor költ már végre annyit az egészségügyre Magyarország, amennyi a nemzetközi standardok szerint kellene.   

Ebben a helyzetben érezték szükségesnek a tanácskozás összehívását - mondta az elnök.   

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára egyaránt arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban milyen jelentős mértékű béremelések és fejlesztések történtek az egészségügyben. A hallgatóság többször hangot adott nemtetszésének.   

Szalay-Bobrovniczky Vince úgy fogalmazott, hogy a kormány az orvosok pártján áll és nincs szó szembenállásról, ezt mutatják az elmúlt időszak intézkedései. A többi között 2012-2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült, összesen 75 milliárd forintnyi béremelésben. Továbbá megalkották az orvosi és szakorvosi bértáblát; ennek nyomán az orvosok 2016 szeptemberétől bruttó 107 ezer forint béremelésben részesültek, illetve 2017 novemberétől 100 ezer forinttal emelkedett a bérük, ami összesen 56,8 százalékos bővülésnek felel meg - sorolta.   

A kormány tudja a kötelességét és még ebben a parlamenti ciklusban sor kerül további béremelésre - ígérte, egyúttal türelmet kért az orvos társadalomtól. A helyettes államtitkár szerint bíztató, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgálat működtetésére a jövő évi költségvetésben az ideihez képest 155,6 milliárd forinttal több szerepel, az egészségbiztosítási alap pedig 239,4 milliárd forinttal többől gazdálkodhat.   

Az ágazati béremelésekre 152 milliárd forint használható fel jövőre. Felelős döntés kell ahhoz, hogy a jövőben mely csoportok milyen arányban részesülhetnek ebből a keretből - mondta a politikus.    Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, az elmúlt évek bérfejlesztésének is köszönhető, hogy miközben néhány évvel ezelőtt a kezdő orvosok több mint 50 százaléka elvándorolt, ma 77-78 százalékuk az állami egészségügyben kezdi meg a munkát. A rezidensek bérrendezése pedig motorja volt a szakorvosi béremelésnek is - tette hozzá.   

Közlése szerint, az elmúlt évek intézkedései nyomán, ma már megbízható és kiszámítható bértábla mentén dolgozhatnak az orvosok és az ápolók.A kormány tisztában van azzal, hogy szükséges a további béremelés - mondta az államtitkár, ugyanakkor rámutatott arra, hogy az orvosok átlagbére, statisztikák szerint, mára eléri a 800 ezer forintot. Ez annak következménye, hogy vannak olyanok, akik a bértáblához képest jóval többet keresnek - jegyezte meg.   

Horváth Ildikó hangsúlyozta, hogy a kormányzat folyamatosan növeli az egészségügyre rendelkezésre álló forrásokat, így például 2010-hez képest a jövő évi költségvetésben már 740 milliárd forinttal több forrás áll az ágazat rendelkezésére, illetve 2014 és 2020 között 37 program keretében 227 milliárd forintnyi uniós forrás jutott az egészségügynek.

Továbbá a fővárosban folytatódik az a kórházfejlesztési program, amely vidéken már megvalósult az elmúlt években - mondta Horváth Ildikó.


KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?

Hozzászólások

Felpörgeti a kártyás fizetéseket a black friday és a karácsony

Az év végi ünnepeket megelőző hetekben – a kereskedelmi forgalom növekedésével párhuzamosan – jelentősen emelkedik a bankkártyás költések volumene. A hazai háztartások ugyanakkor megfontoltabban vásárolnak, az év utolsó egy-másfél hónapját már kevésbé lehet az eladósodáshoz kötni.
2019. 11. 20. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az idén is kikapcsolási moratóriumot hirdet az ünnepekre az E.ON

Egyetlen lakossági ügyfélnél sem kapcsolja ki tartós tartozás miatt az áramot az E.ON a karácsonyi ünnepek idején. A moratórium 2019. december 13-tól 2020. január 3-ig lesz érvényben.
2019. 11. 20. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Naperőműben termelt áramból fűtik hátrányos helyzetű, gyermekes családok házait Tiszabőn

Egy fűtött szoba rendelkezésre állhasson minden olyan házban, ahol kisgyermeket, gyerekeket nevelnek – ezt a célt határozta meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az E.ON Hungária Zrt. Tiszabőn induló mintaprogramja, melynek keretében naperőművet létesítenek a településen, és számos háztartást előre fizetős mérőórával látnak el.
2019. 11. 20. 09:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Tíz intő jel, hogy nem fog fizetni a vevő

A megrövidített cégek vezetőinek többsége látja, de nem ismeri fel időben a jeleket, hogy valami nincs rendben egy partner körül. Pedig könnyen megspórolhatnák maguknak a veszteséget.
2019. 11. 20. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Tavaszra elkészíti a kormány a gyermekvédelmi stratégiát

Várhatóan tavaszra elkészíti a kormány a gyermekvédelmi stratégiát - mondta az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy, a gyermekjogi világnap alkalmából tartott keddi budapesti rendezvényen.
2019. 11. 20. 07:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Fejleszti belföldi szállodáit a Hunguest Hotels Zrt.

Nagyjából tizenöt belföldi szállodájának rekonstrukcióját tervezi a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt. jövőre - közölte az Opus Global Nyrt. érdekkörébe tartozó szállodavállalat vezérigazgatója kedden.
2019. 11. 20. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Ennyit költenek a családok karácsonykor

A családok átlagosan 46 760 forintot költenek karácsonyi ajándékokra, ennek felét online - ez derült ki a Vatera friss felméréséből.
2019. 11. 20. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az Opus Global érdekeltsége bővíti a kiégett paksi fűtőelem kazetták átmeneti tárolóját

Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. bővítheti közös ajánlattevőként eljárva 15,7 milliárd forintért a paksi atomerőmű kiégett fűtőelem kazettáinak átmeneti tárolóját - tette közzé az Opus Global kedden, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
2019. 11. 20. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A gyerekek ’jóságról’ alkotott nézeteit kutatta a Cartoon Network globálisan

A Cartoon Network nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos más országban is sokadjára indítja el bántalmazás elleni kampányát, amelynek jelszava: „Aki ver, az nem haver”. A népszerű gyerekcsatorna az ötödik év alkalmából globális kutatást végzett a gyerekek körében, amiből kiderült, mit gondolnak a gyerekek jótettnek, mit és hogyan tesznek azért, hogy másoknak jobb legyen.
2019. 11. 20. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

További növekedésre számít a Lidl

Az idén 15 éves Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. a 2018-as üzleti évét 445,11 milliárd forintos nettó árbevétellel és 26,5 milliárd forintos nyereséggel zárta, idén pedig további bővülésre számít - közölte a társaság kedden az MTI-vel.
2019. 11. 20. 01:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Fokozottan ellenőrzik a webáruházakat az ünnepi időszakban

Fokozottan ellenőrzi az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az online áruházakat az év végi ünnepi időszakban, a kiemelt vizsgálatok már november elején elkezdődtek - mondta Cseresnyés Péter, a tárca államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
2019. 11. 20. 00:20
Megosztás:
Hozzászólások:

2050-re klímasemlegessé válhat az ország

Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat, ebben fontos szerepet játszik a paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.
2019. 11. 19. 23:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Világsiker kapujában: magyar startup került a Google inkubációs programjába

Múlt héten Angliában mutatta be marketing innovációját a Befluence csapata a Google EMEA szakértőinek, melynek eredményeként bekerültek a presztízsjelentőségű MIP marketing innovációs programba. Magyar céget korábban eddig még egyszer sem választottak be az illusztris társaságba, és a több száz jelentkezőből világszinten is csak 50 céget ért az a megtiszteltetés, hogy a tech óriással dolgozhat együtt.
2019. 11. 19. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Laza háttér, gyenge forint - Németh Dávid az alapkamatról

A régiós devizák közül a forint gyengült a legnagyobb mértékben az idén, a magyar deviza nem kapott monetáris oldalról támogatást eddig. Ahogy kedden sem, hiszen az alapkamat a piaci várakozásoknak megfelelően maradt a helyén és egyéb lépést sem tett az MNB, amely a nemzetközi környezetben bekövetkezett változások alapján tartja fent az ultralaza feltételeket.
2019. 11. 19. 22:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Első Quaestor-ítélet: 11,2 milliárd forint megfizetésére kötelezte a bíróság Tarsoly Csabát és kimondta vezetői felelősségét

Megszületett az első olyan ítélet a Quaestor-ügyben, mely kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (QPT) vagyonvesztésével kapcsolatban. Az indoklás szerint Tarsoly nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el ügyvezetési feladatait, a követelések kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította, ezért a Bíróság kötelezte ezen összeg megfizetésére. A pert a QPT felszámolója, a Kvantál Kft. indította, mely a hitelezők érdekeit képviselve arra törekszik, hogy a peres eljárások során a károk a lehető legnagyobb mértékben megtérüljenek.
2019. 11. 19. 21:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Újabb magyar cégek csatlakoztak az ELITE Programhoz

A mai nappal tizenkettő új hazai cég kezdte meg az ELITE Programot, a Londoni Tőzsdecsoport és a Budapesti Értéktőzsde együttműködésében megvalósuló, a globálisan több mint 1300 résztvevő céget jegyző program képzéssorozatát. Az őszi körben újonnan jelentkező cégekkel együtt a régióban kiemelkedő számban, 36 magyar vállalat vesz így már részt. Legközelebb a 2020 január 21-én vagy március 11-én induló csapathoz lehet csatlakozni, melyekre a BÉT már megnyitotta a jelentkezési lehetőséget.
2019. 11. 19. 21:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Esett a vezető részvények többsége a Budapesti Értéktőzsdén

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 248,95 pontos, 0,57 százalékos csökkenéssel, 43 618,78 ponton zárt kedden.
2019. 11. 19. 18:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Így nőtt a magyar növénytermesztés és állattenyésztés teljesítménye

A növénytermesztési ágazat volumene 0,9 százalékkal nőtt, az állattenyésztésé pedig 6,3 százalékkal emelkedett tavaly az egy évvel korábbihoz képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági teljesítményt mutató statisztikai tükörből.
2019. 11. 19. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Indul a Digitális jólét tőkeprogram

Keddtől regisztrálhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a 7,5 milliárd forint keretösszegű Digitális jólét tőkeprogramra, az igényelt összeg 10 és 500 millió forint között lehet - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
2019. 11. 19. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Eddig bírjuk fizetés nélkül

A magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, ám a 35 százalékuknak mindössze annyi spórolt pénze van, amelyből egy hónapig tudna megélni fizetés nélkül. A K&H biztos jövő felmérése szerint a férfiak 30 százaléka, a nők 41 százaléka tudná magát egy hónapig fenntartani a tartalékaiból. A K&H szerint a hosszú távra való takarékoskodással az anyagi gondok mellőzhetőek a nyugdíjas években: aki például harmincévesen havi 10 ezer forintot félre tud tenni, az 65 évesen 10 milliós összeget kaphat.
2019. 11. 19. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások: