Brexit: Folytatódnak a tárgyalások

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól. A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.
   
A koronavírus-járvány miatt videókapcsolaton tartott, pénteken befejeződött tárgyalási forduló után Frost a Downing Street által kiadott nyilatkozatában közölte: a korlátozott előrelépés ellenére a tárgyalások "kedvező hangnemben" zajlottak. Részletek és indoklás nélkül hozzátette ugyanakkor, hogy a most véget ért tárgyalási forduló a szokásosnál kissé rövidebb és szűkebb kiterjedésű volt. Frost szerint azonban az egyeztetések a kérdések teljes körére kiterjedően folytatódnak, beleértve a legnehezebb tárgyalási területeket is.
   
A brit küldöttségvezető a további tárgyalások menetrendjét nem vázolta fel, utalást tett viszont arra, hogy a brit fél az eddigi videókapcsolatos tárgyalási módszert nem tartja megfelelőnek. David Frost úgy fogalmazott: közel vannak a határai annak, hogy mit lehet elérni a jelenlegi távkapcsolatos formulával, és egyértelmű, hogy ha felek előrelépésre törekszenek, akkor intenzívebbé kell tenni és fel kell gyorsítani a munkát. A brit tárgyalásvezető szerint London egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal arról, hogy ennek mi lehetne a legjobb módja.
   
Frost szerint megfelelő időben be kell fejezni a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az üzleti vállalkozások tisztában legyenek az év végén lejáró átmeneti időszak utáni kereskedelmi feltételekkel, és ha sikerül megállapodásra jutni, a ratifikációhoz is idő kell.
   
London a maga részéről hajlandó keményen dolgozni annak érdekében, hogy kiderüljön: ki lehet-e alakítani a közeljövőben egy kiegyensúlyozott, minden területre kiterjedő megállapodásnak legalább a körvonalait - fogalmazott a brit küldöttségvezető. Frost pénteki nyilatkozatának hangvétele sokkal visszafogottabb volt, mint az előző, május 15-én véget ért forduló utáni közleménye.
   
A brit tárgyalódelegáció vezetője akkori nyilatkozata szerint a haladás fő akadálya az, hogy az EU olyan "kiegyensúlyozatlan" javaslatokhoz ragaszkodik, amelyek az uniós jog- vagy szabványrendszerhez kötnék az Egyesült Királyságot, a szabadkereskedelmi megállapodások történetében példátlan módon. Frost múlt havi beszámolója szerint az EU például olyan halászati megállapodáshoz ragaszkodik, és oly módon kíván hozzáférést a brit területi vizekhez, amely nem egyeztethető össze az Egyesült Királyság tengerekkel körülvett független országként betöltendő jövőbeni státusával. Ezek a kitételek a brit küldöttségvezető pénteki nyilatkozatában nem szerepeltek.
   
Frost a most véget ért forduló hangvételét pozitívnak nevezte, és közölte, hogy London elkötelezett a tárgyalások sikeres befejezése mellett. London már hetekkel ezelőtt közölte: ha júniusig nem látszanak egyértelműen a megállapodás körvonalai, a brit kormánynak arról kell döntenie, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat az Európai Unióval.
   
David Frost pénteki nyilatkozatában mindazonáltal nincs utalás arra, hogy a brit kormány ott akarná hagyni a tárgyalásokat, sőt a brit küldöttségvezető többször is - bár részletek nélkül - az egyeztetések teljes körű folytatódásáról tett említést.
  
 Uniós részről többször is hangoztatták, hogy ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen a London által elsődleges célként kitűzött átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
   
A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.
   
Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni, ám a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány határozottan elveti, sőt külön törvényben megtiltotta saját magának és a brit parlamentnek a hosszabbítás lehetőségét.
   
Ha nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodást elérni, a kétoldalú kereskedelem jövő januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, és ez vámok megjelenésével járna Nagy-Britannia és az EU jelenleg teljesen akadálytalan kétoldalú kereskedelmében.