Csődöt mond a házon belüli követeléskezelés
Világszerte növekszik a késedelmes fizetések és a nemfizetés aránya a vállalati szférában. Az Atradius Collections 29 ország 6000 vállalkozásának követeléskezelési szokásait feltérképező felméréséből ugyanakkor kiderül, hogy a veszélyes tendencia ellenére a vállalatok mindössze 30%-a használta professzionális követeléskezelő szolgáltatásait 2012-ben. A megkérdezett cégek többsége elsősorban a sikeres behajtások aránya miatt döntött úgy, hogy külsős szolgáltatót vesz igénybe követelései érvényesítéséhez, Észak- és Dél-Amerikában valamint Európa nagy részén a szolgáltatás ára volt a kiválasztás második legfontosabb szempontja, Ázsiában pedig a vevőkkel meglévő jó viszony fenntartása lett az ezüstérmes döntési tényező.
A kutatás szerint 2012-ben leginkább az ázsiai földrészen (41%) alkalmaztak külső követeléskezelő cégeket: a kínai vállalatok 56%-a, míg az indonéz vállalkozások 44%-a fordult hozzájuk tavaly; a kínai adat egyben a kutatás rekordértéke is. Észak-Amerika meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat: az Egyesült Államokban megkérdezett vállalkozások 33%-a, a mexikóiak 31%-a, míg a kanadaiak 30%-a fordult az elmúlt egy évben professzionális behajtókhoz, Észak- és Dél-Amerika kombinált átlaga pedig 28%.
A követeléskezelők Európában is népszerűek (átlagosan 25%), hiszen a holland vállalatok 50%-a fordult hozzájuk, míg a svédek 42, az osztrákoknál pedig 35%-os ez az arány.
A magyarországi adatok ugyanakkor – nemzetközi összevetésben – jelentősen eltérő képet mutatnak. Annak ellenére, hogy a magyar vállalatközi kifizetések 80%-ára jellemző halasztott fizetési aránnyal a 29 országból álló lista tetején áll Magyarország, a magyar vállalkozások még mindig vonakodnak a szakértői segítség igénybevételétől a kinnlevőségek érvényesítésében. A felmérésben résztvevő magyar gazdasági társaságok 94%-a elsődlegesen házon belül próbálja megoldani követeléskezelési ügyeit. (A válaszadó döntéshozók a belső követeléskezelés magas arányát azzal indokolták, hogy kevés, vagy mindössze kisösszegű lejárt tartozásuk van.) A 94%-os arány ráadásul még így is jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 75%-hoz képest és azt bizonyítja, hogy a követeléskezelésnek egyre nagyobb szerep jut a céges fizetőképesség fenntartásában.
„Úgy tűnik a magyar cégek vakon megbíznak üzleti partnereikben, hiszen az általános fizetési morál nem jobb, mint Nyugat Európában, ugyanakkor rekordszintű a hitelbe adott áru vagy szolgáltatás volumene. Ha tekintetbe vesszük, hogy a hazai B2B üzleti tranzakciókban mindössze1,5%-os a készpénzes fizetési arány, akkor ez óriási kockázatot jelent a hazai vállalati szektor működésére” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Vanek Balázs hozzátette: a magyar cégek még a legegyszerűbb módszerekkel sem védekeznek a késedelmes és nemfizetési kockázatok ellen, holott Nyugat-Európában már régóta bevett gyakorlat, hogy az ismeretlen vagy új vevők nem kapnak halasztott fizetési lehetőséget.
Bár közép-kelet-európai régió országaiban ugyancsak kivétel nélkül növekedett a házon belüli behajtás népszerűsége a lengyelek átlag 66%-os, a szlovákok 72%-os, és a csehek 40%-os arányához képest a magyar 94%-os adat kiugróan magas. Mindemellett az is kiderült, hogy a magyar cégek 20%-a időről-időre ügyvédi irodák segítségét is igénybe veszi, 18%-uk pedig esetileg követeléskezelőt is felkeres, de adósságállományuk értékesítésével szinte egyáltalán nem foglalkoznak. A magyar cégek 18%-os adata gyakorlatilag stagnálás a 2011-es 19%-hoz képest, azonban jelentős növekedés 2010-es 11%-hoz viszonyítva. Professzionális követeléskezelőket az európai cégek 25%-a, a lengyelek 29%-a, a csehek 25%-a, illetve a szlovákok 8%-a használ. Emellett a cseh vállalkozások 2012-es adata 3 százalékpontos növekedést is tükröz a 2011-es 22 százalékhoz képest.
Összehasonlításban: az európai vállalkozások 38%-a használ jogi irodát követelései érvényesítéséhez, Lengyelországban 51%, Csehországban 67%, Szlovákiában pedig 61% ez az arány. A felmérésből az is kiderül, hogy a követeléskezelőkhöz forduló magyarok 97%-a belföldi adósságot kíván behajtatni.
Az Atradius Collections adatai szerint a magyar cégek követeléskezelővel való együttműködése ellen a költségek szólnak, amit alátámaszt az is, hogy ha egy magyar vállalkozás mégis követeléskezelőtől kér ajánlatot, akkor általában az ár az elsődleges döntési tényező. A sikerességi ráta csak a második helyen áll, és kevésbé fontos a kiválasztás folyamatában, mint más európai országokban. A rangsorban ezután következik az „adóssal való jó viszony fenntartása” és a „nemzetközi tapasztalat”.
A fentiek és a teljes hazai gazdaságra jellemző extenzív szállítói hitelezés miatt egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar cégek több mint háromnegyede (76%) azt állítja, hogy a közeljövőben szeretne követeléskezelő céghez fordulni – teszi hozzá a jelentés. Ugyanakkor a megkérdezett hazai vállalkozások 98%-a nem fizetne többet, mint számlánként 5 eurót a követeléskezelési szolgáltatásért; ez pedig jelentősen elmarad az európai átlagtól.
