Csökkenthetik a bezártság negatív pszichológiai hatásait a videojátékok
Hogyan segíthetnek a videojátékok?
A videojátékok gyors, kényelmes és könnyen elérhető lehetőséget teremtenek a közösségi kapcsolódásra, a versenyzésre és agyunk megdolgoztatására. Olyan interaktív élményt kínálnak, amely kiszakít minket fizikai környezetünkből, ezzel pedig kvázi „mentális vakációra” küldi agyunkat. Az online játékon keresztül kapcsolatban maradhatunk barátainkkal, szeretteinkkel és akár új ismeretségekre is szert tehetünk, hiszen a virtuális térben rengeteg emberrel találkozhatunk – a League of Legends világában például havonta több mint 110 millió játékos fordul meg. A gaming közösségekben azok is társaságra lelhetnek, akik nem mozdulnak ki otthonról. Érdekes adat lehet azok számára, akik úgy gondolják, hogy a videojáték elsősorban a gyerekek szórakozása, hogy a játékosok átlagéletkora 35 év – így tehát sosem késő belevetnünk magunkat ebbe a világba.
A játékokban számos, a való életben is megjelenő közösségi viselkedési forma van jelen, ilyen például az együttérzés, a csapatmunka vagy a közös stratégiai gondolkodás. Ha szeretnénk élni a játékok kínálta mentális tréning lehetőségével, számos játéktípus közül válaszhatunk. Már az olyan puzzle jellegű játékok, mint a Tetris is csökkenthetik a depressziót és a stresszt. Az olyan lassú játékmenetű ún. szerepjátékokban (Role Playing Games, RPG), mint a The Sims vagy a Monument Valley azonosulhatunk játékbeli karakterünkkel, ezzel pedig olyan kontroll érzését kapjuk, amely a jelenlegi helyzetben hiányzik a mindennapjainkból. A „lövöldözős” – hivatalos nevén First Person Shooting, FPS – játékokban ciklikusság jelenik meg: a játékos addig tanul, amíg nem ér el eredményeket, ezek az eredmények pedig elégedettségérzetet okoznak. A titok pont a próbálkozásban rejlik: lehet, hogy először nem leszünk sikeresek, de a játékba fektetett munka meghozza a gyümölcsét, ami gyakorlatilag megegyezik egy viselkedésterápia folyamatával.
Az ír Lero kutatóintézet felmérése szerint a videojátékok a kognitív készségek széles skáláját – tanulás, emlékezés, gondolkodás, figyelem – fejleszthetik. Ez kifejezetten igaz az olyan akció kategóriába sorolható játékokra, mint például a Call of Duty, a League of Legends vagy a Fortnite.
A kutatásban a rendszeres játékosok figyelme, emlékezőképessége, információfeldolgozása és feladatok közötti váltásokra való készsége kimagasló volt azokhoz képest, akik nem játszanak rendszeresen videojátékokkal. A Genfi Egyetem továbbá bizonyította, hogy a korábban játékokat nem játszók kognitív teljesítőképessége is javulhat az akciójátékokkal, a 60 és 77 év közötti korosztályban például már két hét játék után is kimutathatóan javultak az olyan kognitív képességeik, mint az emlékezés. A gaming tehát a járvány ideje alatt is aktívan tarthatja azokat, akik egyedül maradtak – bármilyen korosztályba is tartozzanak.
Rekordszámok a járvány alatt
Az utóbbi hetekben számos játékgyártó ingyenesen is elérhetővé tette termékeit. Az újdonsült gamerek lelkesedését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a március 10-én bejelentett, ingyenes Call of Duty Warzone című játéknak már most 50 milliónál is több regisztrált játékosa van. A Verizon március 17-én kiadott riportja szerint Amerikában a videojáték-használat 75 százalékkal nőtt a korlátozási ajánlások közzététele után, április 9-re pedig ez az arány már 115 százalék volt.
Mit tegyünk, ha most kezdenénk bele?
Ha a pozitív hatásokat látva szívesen belevetnénk magunkat a játékba, érdemes tudnunk, hogy nincs szükség különleges képességekre ahhoz, hogy valaki játékossá váljon, ráadásul szinte minden játékban vannak nehézségi fokok is, így hasonló képességű emberekkel szállhatunk versenybe. Az LG Magyarország 2019-es országos reprezentatív kutatása szerint a fiatalok és a gamerek többsége (52 és 73%) szerint a PC vagy a laptop az ideális eszköz a játékra, de ebben a körben a konzolok is kedveltebbek (22%), mint az átlagos magyar internetezőknél. Az átlagos magyar netezők ugyanis elsősorban mobilon vagy tableten (53%) játszanak, ezt követi a PC és a laptop (39%), harmadik helyen pedig a konzolok (9%).
Kezdőként nem kell nagy befektetésre gondolnunk a felszerelés tekintetében. „Ahhoz, hogy belekóstoljunk a játékok világába, elegendő egy belépőszintű, átlagos személyi számítógép, egy egér alátéttel, egy kényelmes billentyűzet, egy átlagos mikrofonos fejhallgató vagy headset és stabil internetkapcsolat.
Kezdőként is érdemes egy minimum 27 hüvelykes és legalább FullHD felbontású, lehetőleg IPS monitort választani képernyőnek, hogy a játékban tényleg el tudjunk merülni” – javasolja Orémus Eszter, az LG IT termékekért felelős marketing menedzsere. „Természetesen ahogy fejlődünk, úgy lehet szükségünk egyre komolyabb felszerelésre.” Az LG szakértője szerint a lehetőségek szinte korlátlanok gaming termékek tekintetében, hiszen a gyártó kínálatában is például az egyszerűbb FullHD kijelzőktől az akár 38 hüvelyk – azaz közel egy méter – átmérőjű, kifejezetten játékosoknak kifejlesztett professzionális kijelzőkig minden kategória megtalálható Magyarországon. Ma már elérhetőek olyan televíziók, mint a G-Sync támogatású LG OLED tévék, melyek a gyors mozgások pontos lekövetésével tökéletesen alkalmasak akár komolyabb konzolos vagy PC játékokhoz is, és képesek a tökéletes feketével és az intenzív színekkel előállított képminőséget akadásmentes játékkal kombinálni.
Szintén vannak olyan mobilkészülékek, amik kifejezetten előnyösek játékhoz, ilyenek például azok a dupla kijelzős megoldások, ahol a telefon egyik kijelzője az adott játékhoz megfelelő kontrollerként használható, míg a másikon zavartalanul követhetjük a játékmenetet.
