Elkészült a Mesterséges intelligencia stratégia
 
			
		    Palkovics László a Pannon Egyetemen tartott  előadásában kiemelte: a mesterséges intelligencia használata számos  erkölcsi és társadalomtudományi kérdést von maga után, például azt, hogy  a természetes intelligenciát mennyiben fogja háttérbe szorítani. 
    
Kitért  arra: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia használata  2030-ban 14 százalékkal, azaz mintegy 7 ezer milliárd forinttal járul  majd hozzá a GDP-hez.
    
A kormány jóváhagyását követően a kormany.hu-n is megismerhető lesz a Mesterséges intelligencia stratégia.
    
Szerinte  a kreatív ipar részeként működő mesterséges intelligencia térhódítása  felveti a kérdést, hogy veszélyként vagy lehetőségként tekintsünk-e erre  a folyamatra. Lehetőséget adhat az ember számára például arra, hogy  olyan dolgokkal töltse az időt, amellyel nagyobb hozzáadott értéket tud  előállítani. 
     
Közölte: számos felhasználási terület létezik,  egyebek mellett az arcfelismerés, az állapotfelmérés, a röntgen, a  hazugság felismerés, a meghibásodásra utaló zajok azonosítása  mezőgazdasági gépeken, zene írása, festmények készítése, versírás,  önvezető járművek megjelenése - mind olyan terület, ahol jelen van a  mesterséges intelligencia.
     
Palkovics László a jövő mobilitási  kérdéseiről és kihívásairól szólva arról beszélt, hogy a MI  közlekedésben való alkalmazása kiküszöböli az emberi tévedéseket,  kényelmes, időtakarékos utazást biztosít, valamint hozzájárul az  üzemanyag fogyasztás csökkentéséhez is.      
Hozzátette: felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy el szabad-e venni a  vezetés élményét az önvezető autók tulajdonosaitól, valamint nem  elhanyagolható kérdéskör az sem, hogy mi lesz a döntés alapja, amikor  egy veszélyes közlekedési helyzetben két rossz döntés között kell  választani.      
Egyes szakmák és állami szolgáltatások területén is egyre nagyobb  teret hódít a MI - fűzte hozzá.     
A Mesterséges Intelligencia Stratégián több mint kétszáz intézmény  és cég dolgozott, egyebek mellett tartalmazza az adat törvények  módosítását, szól a nemzeti laboratórium létrejöttéről, kitér a  vállalatok ösztönzésére, képzések indítására, az automatizált  ügyintézésre például az egészségügy területén, foglalkozik a  kutatás-fejlesztéssel valamint az infrastruktúra - fejlesztéssel és  rendezendő etikai és jogszabályi ügyekkel. 
 
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                        