Európa biztonsága forog kockán?
Az INF-szerződés a norvég politikus szerint a  nemzetközi fegyverzetkorlátozás egyik legjelentősebb vívmánya. A  főtitkár idézi a szerződést 1987-ben aláíró Mihail Gorbacsov akkori  szovjet pártfőtitkárt, aki szerint "büszkének kell lenni arra, hogy ha  ezt a fácskát nevelgetjük, akkor egy nap a béke hatalmas fája  terebélyesedik ki belőle". Stoltenberg úgy véli, hogy a fa igenis  kiterebélyesedett, mert a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek  célja az volt, hogy európai városokat pusztítsanak el, és milliók életét  oltsák ki. "Azzal, hogy lemondtunk ezekről a fegyverekről, a világ  biztonságosabbá vált" - teszi hozzá Jens Stoltenberg.
    
"De most  Oroszország kilépett az INF-szerződésből, és ezzel valódi veszélybe  sodorta biztonságunkat" - írja a NATO-főtitkár. A politikus rámutat,  hogy Oroszország új, közepes hatótávolságú fegyvert fejlesztett ki, az  SSC-8-at, amelyet ki is próbált és hadrendbe is állított. Az SSC-8  könnyen mozgatható és elrejthető, német városok, mint München, Berlin és  Frankfurt is a hatósugarában fekszenek, és a kilövés után csak pár perc  áll rendelkezésre, mielőtt a töltet célba ér. Az SSC-8 növeli a  nukleáris konfliktus valószínűségét - húzza alá a főtitkár.
    
Stoltenberg  felidézi, hogy amikor az Egyesült Államok hat évvel ezelőtt aggályainak  adott hangot az új fegyver fejlesztése miatt, Moszkva kategorikusan  tagadta, hogy létezne ilyen fejlesztés, majd amikor elismerte a fegyver  létezését, azt állította, hogy nem sérti az INF-szerződést. A  NATO-főtitkár szerint viszont Moszkva régóta törekszik arra, hogy  megszabaduljon az INF-szerződés jelentette korlátoktól, és Vlagyimir  Putyin orosz elnök 2007-ben ki is mondta, hogy ki szeretne lépni a  megállapodásból.
    
"Minden NATO-szövetséges egyetért az Egyesült  Államokkal abban, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Ennek  tényét több szövetséges egymástól függetlenül megerősítette" - szögezi  le a szervezet főtitkára.
    
Jens Stoltenberg kiemeli, hogy ez az  oka annak, hogy februárban az Egyesült Államok bejelentette, hogy hat  hónapon belül kilép az egyezményből, ha Oroszország nem tér vissza  maradéktalanul és ellenőrizhető módon a szerződés előírásaihoz. Ez a  határidő jár le augusztus 2-án. Stoltenberg hangsúlyozza, hogy minden  NATO-tagállam felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza a  szerződéshez, csak Washington több mint harminc alkalommal tárgyalt  erről magas szinten Oroszországgal. "Az Egyesült Államok teljes  mértékben betartja a szerződésben foglalt kötelezettségeit. Európában  nincsenek új amerikai rakéták. Európában új orosz rakéták vannak" -  nyomatékosítja Jens Stoltenberg.
    
A főtitkár szerint egy olyan  szerződés, amelyet csak az egyik fél tart be, nem garantálja a  biztonságot, és Moszkva semmi jelét nem mutatta annak, hogy be akarná  tartani az egyezmény előírásait. "Ezért fel kell készülnünk az  INF-szerződés nélküli világra. Egy olyan világra, amely mindannyiunk  számára kevésbé biztonságos" - figyelmeztet a NATO-főtitkár.
    
A  NATO reagálni fog, s válasza mérsékelt, védekező jellegű és egységes  lesz - teszi hozzá Stoltenberg, aláhúzva, hogy az észak-atlanti  szövetség nem fogja lemásolni az orosz lépéseket, s nem telepít új,  közepes hatótávolságú rakétákat Európába. "Nem akarunk új fegyverkezési  versenyt, és továbbra is elkötelezettek vagyunk a hatékony  fegyverzetkorlátozás, leszerelés és a nukleáris fegyverek terjedésének  megakadályozása mellett" - mutat rá a NATO-főtitkár.
    
Jens  Stoltenberg felhívja Moszkva figyelmét, hogy még van idő a szerződés  megmentésére, de az idő egyre fogy. A főtitkár emlékeztet, hogy annak  idején a Szovjetuniónak pusztán hetekbe telt, hogy megsemmisítse közepes  hatótávolságú atomfegyvereit. "Ha megvan rá az akarat, akkor  Oroszország képes gyorsan cselekedni, de a cselekvés ideje most jött el"  - nyomatékosítja a politikus.
    
"Arra szólítom fel ma  Oroszországot, hogy éljen az utolsó lehetőséggel, amely rendelkezésünkre  áll, hogy életben tartsuk az INF-szerződést. Máskülönben csakis és  kizárólag Oroszországot terheli egyedül a felelősség a szerződés  kudarcáért, aminek következében a világ mindannyiunk számára  instabilabbá válik" - zárja írását a Frankfurter Allgemeine Zeitungban  Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
 
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                        