Ezekben a betegségekben hal meg a legtöbb ember Magyarországon
2019. 12. 09. 04:00
Ma már komoly gazdasági problémát is jelent Magyarországon a lakosság folyamatos fogyása, ezzel az aktív, munkaképes korú lakosság csökkenése is, melyet a külföldre történő kivándorlás tovább súlyosbít. Milyen betegségek azok, melyek legyakrabban okozzák a magyar lakosság elhalálozását? Hányan halnak meg ezekben a rettegett betegségekben? Halálozások a leggyakoribb halálokok szerint 1990-től a ProfitLine.hu elemzésében.
Melyek azok a rettegett betegségek, melyek a hazai lakosság leggyakoribb elhalálozásához vezetnek? A Központi Statisztikai Hivatal adatainak elemzéséből választ kapunk erre a kérdésre, és az alábbi táblázatból pedig kiolvashatjuk a legfőbb halálokokat valamint azok alakulását 1990-től napjainkig.
Az adatokat megvizsgálva elég szembetűnő az a tény, hogy Magyarországon az elmúlt közel 30 évben a vezető halálok a rákos megbetegedés volt, évről évre 30-33 ezren haláloznak el ebben a rettegett kórban.
Ezek a betegségek vitték el a legtöbb embert 1990-2018 között
Az iszkémiás (ischaemiás) szívbetegségek (ISZB) néven nevezzük azokat a megbetegedéseket, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása – orvosi szóval mondva: iszkémiája – kimutathatóan szerepet játszik.
A gazdaságilag fejlett országokban az iszkémiás szívbetegségek évtizedek óta vezetik a halálozási statisztikát, így ne csodálkozzunk azon, hogy Magyarországon is évről évre nő ez a típusú kórállapot és a halálozási okok közül a rákbetegségek után a második legrizikósabb betegségnek számítanak ma.
Az elhalálozási okok dobogójának harmadik fokára az agyér betegségek sorolhatók, melyek - bár statisztikailag évről évre csökkenő tendendicát mutatnak - több mint 10.000 honfitársunk haláláért felelnek éves szinten.
A Bitcoin 86 000 dollárra esett – a Digitap ($TAP) visszatérítési kártyája elnyerte a decemberi legjobb kriptós előértékesítés címet
A Bitcoin most pislogott egyet. Hetekig tartó feszültség után visszacsúszott a 86 000 dolláros tartományba, és a hangulat gyorsan megváltozott. A grafikonok ingadozóvá váltak. A bizalom megcsappant. A „vásárolj és várj” típusú befektetők félreálltak. Ez a fajta mozgás mindig előhozza azt a kérdést, amely a ciklus ezen szakaszában rendszeresen felmerül: ha a Bitcoin megtorpan, merre néz a „smart money” (az okos pénz)?
Gyengült a forint szerda estére
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2026 lehet az év, amikor a kriptó végleg belép a fősodorba?
A kriptopiac az elmúlt hónapokban látványos visszaesést szenvedett el: az összkapitalizáció október óta 4,2 billió dollárról 2,9 billióra csökkent, ami sok befektetőben újraélesztette a bizonytalanságot. Ugyanakkor 2025-ben több olyan strukturális változás történt, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, és ezek együtt akár megalapozhatják azt, hogy a kriptovaluták 2026-ban valóban kilépjenek a rétegeszköz szerepből.
Biztató jel, de még nem trend - Építőipar
Szeptemberben és októberben látványosan megugrott az építőipar teljesítménye, ám a vállalkozói adatok alapján ez egyelőre még nem trend. A működő cégek száma tovább csökkent, a piac feszes maradt, miközben az egyéni vállalkozóknál egyértelmű átrendeződés indult el.
Modernizáció, tőkebeáramlás és strukturális változások formálják a következő évet
A Colliers közzétette legújabb jelentését „CEE-6: Highlights 2025 & Predictions 2026” címmel, amely áttekintést ad a gazdasági és ingatlanpiaci trendekről Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. A tanulmány szerint 2025-ben mérsékelt gazdasági fellendülés, csökkenő infláció és egyre hangsúlyosabb stratégiai fókusz jellemezte a fenntarthatóság területét – miközben az ingatlanpiacokat a modernizáció, az új irodakínálat szűkössége, az erős logisztikai kereslet és a retail parkok folyamatos bővülése határozta meg.
Megérkeztek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés újabb eredményei
Élőhal-kereskedőket, forraltbor-árusokat, őstermelőket, vad- és halfeldogozókat, valamint nagyüzemi és kézműves söröket is ellenőriztek az elmúlt hetekben az élelmiszerlánc-biztonsági felügyelők. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a kormány- és járási hivatalok szakemberi által végzett téli szezonális ellenőrzés újabb célterületeinek összesítése, egy-egy kirívó esettől eltekintve, pozitív tapasztalatokat hozott. Egy vadhúsfeldolgozó üzemben 3 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból és a működését is felfüggesztették. Egy sörben a dobozos termékeknél nem engedélyezett adalékanyagot mutatott ki a Nébih laboratóriuma - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.
A Mol-csoport és a SOCAR szárazföldi kutatási és termelésmegosztási megállapodást írt alá
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik - közölte a Mol szerdán az MTI-vel.
A munkavállalók kevesebb, mint fele kapott bónuszt tavaly
Különösen aktívak a munkavállalók az álláspiacon, döntéseiket továbbra is a fizetések és juttatások mértéke határozza meg leginkább, így fokozott a vállalatokon lévő bérnyomás. Jelenleg minden harmadik dolgozó elgondolkozna a munkahelyváltáson, ha idén nem kapna prémiumot – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából.
Karácsonyi élményajándékozás pörgeti fel az utazási piacot
Az egyre népszerűbb karácsonyi élményajándékozás új lendületet ad az utazási kedvnek. A „télből a nyárba” programok mellett a jövő évi nyaralások és kulturális körutazások előfoglalása is megkezdődik, ahol a korai döntés nem csak kedvezményeket, de jobb helyeket is biztosít a népszerű desztinációk esetében.
Újabb földterületek megvásárlására nyílik lehetőség
A földértékesítési program következő ütemében több mint ezer településen nyílik lehetőség 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földrészlet megvásárlására. A földrészletekre 30 napig, azaz január 16-ig lehet vételi ajánlatot tenni az Agrárminisztérium (AM) Elektronikus Pályázati Rendszerének (EPR) felületén - közölte az AM szerdán az MTI-vel.
2025-ben így tanulnak nyelveket a leggyorsabban fejlődők
A nyelvtanulás 2025-re végleg maga mögött hagyta a kizárólag tankönyv-alapú, frontális oktatást. A leggyorsabban fejlődő tanulók már pontosan tudják, hogy a siker nem a bemagolt nyelvtani szabályokon, hanem a tudatos módszerválasztáson és az aktív részvételen múlik. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy a nyelv ne tantárgy legyen, hanem élő eszköz, amelyet a tanuló magabiztosan használ a mindennapokban, akár munkáról, utazásról vagy személyes kapcsolatokról van szó.
Februártól 300.000 Ft készpénz vehető fel ingyenesen havonta
Kihirdették a vonatkozó jogszabályt, így most már biztos, hogy februártól az eddigi duplájára, havi 300 ezer forintra nő a bankkártyás készpénzfelvétel díjmentességének az értékhatára. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a változás nyomán a készpénzállomány is megugorhat a lakosságnál.
Kötéltánc a bizonytalanság felett, új korszakban a Kockázatkezelési vezetők – megjelent a KPMG CRO-reportja
Az idei KPMG Summiton került publikálásra az ötödik KPMG CRO Report, amelyben a pénzügyi szektor kockázatkezelési vezetői számoltak be arról, hogyan látják és piaci trendeket és az aktuális kihívásokat. Idén a felmérésben közel 30 kockázatkezelési vezető (CRO) vett részt, három szektorból (bank, alapkezelő és biztosító), kérdőíves, illetve személyes interjú formájában. A november 27-én rendezett KPMG Summiton Szalai Péter, a vállalat kockázatkezelési tanácsadás területének vezetője és számos meghívott szakértő – többek között Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató; Szemerkényi Réka, Magyarország volt washingtoni nagykövete és Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter – elemezték a kutatás eredményeit és a kockázatkezelés legnagyobb kihívásait.
